Végleg kukába kerül a soha be nem mutatott Gyalogkakukk-film

  • narancs.hu
  • 2024. február 14.

Mikrofilm

A Batgirl után még egy mozi ami elkészült, ám a közönség a jelek szerint soha nem láthatja majd.

A Kengyelfutó Gyalogkakukk sem menekülhetett el a stúdió pénzügyi trükközése elől – írtuk tavalyi cikkünkben, bemutatva a Coyote Vs. Acme című film kálváriáját, mely ugyan elkészült, de a különböző céges és könyvelési machinációk miatt a Warner Bros. Discovery stúdió (WBD) úgy döntött, mégsem mutatja be. Akkor még mutatkozott rá némi esély, hogy valamelyik rivális lecsap a filmre, így az a közöség elé kerülhet – mára azonban ezek a tervek is dugába dőltek.

Hiába Tapsi Hapsi és a Bolondos dallamok, melyek figurái még mindig a Warner Bros. legismertebbjei közé tartoznak, vagy hogy a tesztvetítéseken a nézők jól fogadták a filmet, David Zaslav, a stúdió Discoveryvel való összeolvadása után kinevezett, borzalmas hírű vezetője hajthatatlannak bizonyult. A hírek szerint a mindenható fejes még csak nem is bajlódott azzal, hogy megnézze az elkészült filmet, és az sem biztos, hogy egyáltalán szándékában állt eladni azt egy másik stúdiónak.

Pedig a Netflix, az Amazon és a Paramount is próbálkozott, utóbbi még moziba is küldte volna a filmet a streamingpremier előtt, ám mivel egyik ajánlat sem érte el a kívánt 75-80 milliós összeget, a WBD végül lefejezte a Kengyelfutó Gyalogkakukkot – apró szépséghiba, hogy egyáltalán nem kommunikálták, hogy ennyit szeretnének kapni érte, és arra se adtak lehetőséget, hogy a riválisok ellenajánlatot tegyenek. „Kell vagy nem kell-szituáció volt, de erről a többi stúdió mit sem tudott” – nyilatkozott egy forrás. A Coyote Vs. Acme készítőit ugyancsak teljesen kizárták az ügymenetből, semmi beleszólásuk nem volt, mi lesz a filmjükkel, amin hosszú ideig dolgoztak.

Laikus szemmel persze értehetlennek tűnik, hogy egy már elkészült, 70 millió dollárt kóstáló filmet miért dob ki a stúdió a kukába, és miért nem próbál legalább valamennyi bevételre szert tenni belőle akár az eladásával, akár a mozis/streaminges bemutatásával. A Warner Bros. és a Discovery összeolvadása azonban jó pár hasonló faramuci helyzetet eredményezett már: a magyar A besúgó című sikersorozat például több tucat társával együtt egyszerűen azért került le a streamingről, mert pénzbe került volna ott tartani őket.

A Gyalogkakukk-filmhez hasonlóan a Batgirl is már elkészült és dobozban volt, mikor Zaslav úgy döntött, mégsem mutatja be. Ebben a források szerint az is szerepet játszhatott, hogy ezeket a projekteket a stúdió előző vezetése hagyta jóvá, az új góré viszont semmi olyanhoz nem ragaszkodik, ami nem hoz egyértelműen pénzt a konyhára. Mint a nyilatkozataiból kiderül, Zaslav egyedül a már bizonyított franchise-okban – Harry Potterben, Batmanben, a Trónok harcában, vagy épp a Szex és New Yorkban – bízik, és egyszerűen nem érdeklik az olyan közepes költségvetésű mozik, mint a Coyote vagy a Batgirl. Ezzel azonban nemcsak a stúdió hírnevét károsítja, de el is ijeszti a filmkészítőket – hiszen ki akarna olyan stúdiónál dolgozni, ahol semmi garancia sincs rá, hogy a kész filmet be is mutatják majd? Márpedig a Disney tavalyi bukássorozata és a Barbenheimer sikere is azt bizonyítja, hogy a nézők a szuperhősfilmek és a folytatások után végre már valami eredetire is vágynak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.