Végleg kukába kerül a soha be nem mutatott Gyalogkakukk-film

  • narancs.hu
  • 2024. február 14.

Mikrofilm

A Batgirl után még egy mozi ami elkészült, ám a közönség a jelek szerint soha nem láthatja majd.

A Kengyelfutó Gyalogkakukk sem menekülhetett el a stúdió pénzügyi trükközése elől – írtuk tavalyi cikkünkben, bemutatva a Coyote Vs. Acme című film kálváriáját, mely ugyan elkészült, de a különböző céges és könyvelési machinációk miatt a Warner Bros. Discovery stúdió (WBD) úgy döntött, mégsem mutatja be. Akkor még mutatkozott rá némi esély, hogy valamelyik rivális lecsap a filmre, így az a közöség elé kerülhet – mára azonban ezek a tervek is dugába dőltek.

Hiába Tapsi Hapsi és a Bolondos dallamok, melyek figurái még mindig a Warner Bros. legismertebbjei közé tartoznak, vagy hogy a tesztvetítéseken a nézők jól fogadták a filmet, David Zaslav, a stúdió Discoveryvel való összeolvadása után kinevezett, borzalmas hírű vezetője hajthatatlannak bizonyult. A hírek szerint a mindenható fejes még csak nem is bajlódott azzal, hogy megnézze az elkészült filmet, és az sem biztos, hogy egyáltalán szándékában állt eladni azt egy másik stúdiónak.

Pedig a Netflix, az Amazon és a Paramount is próbálkozott, utóbbi még moziba is küldte volna a filmet a streamingpremier előtt, ám mivel egyik ajánlat sem érte el a kívánt 75-80 milliós összeget, a WBD végül lefejezte a Kengyelfutó Gyalogkakukkot – apró szépséghiba, hogy egyáltalán nem kommunikálták, hogy ennyit szeretnének kapni érte, és arra se adtak lehetőséget, hogy a riválisok ellenajánlatot tegyenek. „Kell vagy nem kell-szituáció volt, de erről a többi stúdió mit sem tudott” – nyilatkozott egy forrás. A Coyote Vs. Acme készítőit ugyancsak teljesen kizárták az ügymenetből, semmi beleszólásuk nem volt, mi lesz a filmjükkel, amin hosszú ideig dolgoztak.

Laikus szemmel persze értehetlennek tűnik, hogy egy már elkészült, 70 millió dollárt kóstáló filmet miért dob ki a stúdió a kukába, és miért nem próbál legalább valamennyi bevételre szert tenni belőle akár az eladásával, akár a mozis/streaminges bemutatásával. A Warner Bros. és a Discovery összeolvadása azonban jó pár hasonló faramuci helyzetet eredményezett már: a magyar A besúgó című sikersorozat például több tucat társával együtt egyszerűen azért került le a streamingről, mert pénzbe került volna ott tartani őket.

A Gyalogkakukk-filmhez hasonlóan a Batgirl is már elkészült és dobozban volt, mikor Zaslav úgy döntött, mégsem mutatja be. Ebben a források szerint az is szerepet játszhatott, hogy ezeket a projekteket a stúdió előző vezetése hagyta jóvá, az új góré viszont semmi olyanhoz nem ragaszkodik, ami nem hoz egyértelműen pénzt a konyhára. Mint a nyilatkozataiból kiderül, Zaslav egyedül a már bizonyított franchise-okban – Harry Potterben, Batmanben, a Trónok harcában, vagy épp a Szex és New Yorkban – bízik, és egyszerűen nem érdeklik az olyan közepes költségvetésű mozik, mint a Coyote vagy a Batgirl. Ezzel azonban nemcsak a stúdió hírnevét károsítja, de el is ijeszti a filmkészítőket – hiszen ki akarna olyan stúdiónál dolgozni, ahol semmi garancia sincs rá, hogy a kész filmet be is mutatják majd? Márpedig a Disney tavalyi bukássorozata és a Barbenheimer sikere is azt bizonyítja, hogy a nézők a szuperhősfilmek és a folytatások után végre már valami eredetire is vágynak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.