Végleg kukába kerül a soha be nem mutatott Gyalogkakukk-film

  • narancs.hu
  • 2024. február 14.

Mikrofilm

A Batgirl után még egy mozi ami elkészült, ám a közönség a jelek szerint soha nem láthatja majd.

A Kengyelfutó Gyalogkakukk sem menekülhetett el a stúdió pénzügyi trükközése elől – írtuk tavalyi cikkünkben, bemutatva a Coyote Vs. Acme című film kálváriáját, mely ugyan elkészült, de a különböző céges és könyvelési machinációk miatt a Warner Bros. Discovery stúdió (WBD) úgy döntött, mégsem mutatja be. Akkor még mutatkozott rá némi esély, hogy valamelyik rivális lecsap a filmre, így az a közöség elé kerülhet – mára azonban ezek a tervek is dugába dőltek.

Hiába Tapsi Hapsi és a Bolondos dallamok, melyek figurái még mindig a Warner Bros. legismertebbjei közé tartoznak, vagy hogy a tesztvetítéseken a nézők jól fogadták a filmet, David Zaslav, a stúdió Discoveryvel való összeolvadása után kinevezett, borzalmas hírű vezetője hajthatatlannak bizonyult. A hírek szerint a mindenható fejes még csak nem is bajlódott azzal, hogy megnézze az elkészült filmet, és az sem biztos, hogy egyáltalán szándékában állt eladni azt egy másik stúdiónak.

Pedig a Netflix, az Amazon és a Paramount is próbálkozott, utóbbi még moziba is küldte volna a filmet a streamingpremier előtt, ám mivel egyik ajánlat sem érte el a kívánt 75-80 milliós összeget, a WBD végül lefejezte a Kengyelfutó Gyalogkakukkot – apró szépséghiba, hogy egyáltalán nem kommunikálták, hogy ennyit szeretnének kapni érte, és arra se adtak lehetőséget, hogy a riválisok ellenajánlatot tegyenek. „Kell vagy nem kell-szituáció volt, de erről a többi stúdió mit sem tudott” – nyilatkozott egy forrás. A Coyote Vs. Acme készítőit ugyancsak teljesen kizárták az ügymenetből, semmi beleszólásuk nem volt, mi lesz a filmjükkel, amin hosszú ideig dolgoztak.

Laikus szemmel persze értehetlennek tűnik, hogy egy már elkészült, 70 millió dollárt kóstáló filmet miért dob ki a stúdió a kukába, és miért nem próbál legalább valamennyi bevételre szert tenni belőle akár az eladásával, akár a mozis/streaminges bemutatásával. A Warner Bros. és a Discovery összeolvadása azonban jó pár hasonló faramuci helyzetet eredményezett már: a magyar A besúgó című sikersorozat például több tucat társával együtt egyszerűen azért került le a streamingről, mert pénzbe került volna ott tartani őket.

A Gyalogkakukk-filmhez hasonlóan a Batgirl is már elkészült és dobozban volt, mikor Zaslav úgy döntött, mégsem mutatja be. Ebben a források szerint az is szerepet játszhatott, hogy ezeket a projekteket a stúdió előző vezetése hagyta jóvá, az új góré viszont semmi olyanhoz nem ragaszkodik, ami nem hoz egyértelműen pénzt a konyhára. Mint a nyilatkozataiból kiderül, Zaslav egyedül a már bizonyított franchise-okban – Harry Potterben, Batmanben, a Trónok harcában, vagy épp a Szex és New Yorkban – bízik, és egyszerűen nem érdeklik az olyan közepes költségvetésű mozik, mint a Coyote vagy a Batgirl. Ezzel azonban nemcsak a stúdió hírnevét károsítja, de el is ijeszti a filmkészítőket – hiszen ki akarna olyan stúdiónál dolgozni, ahol semmi garancia sincs rá, hogy a kész filmet be is mutatják majd? Márpedig a Disney tavalyi bukássorozata és a Barbenheimer sikere is azt bizonyítja, hogy a nézők a szuperhősfilmek és a folytatások után végre már valami eredetire is vágynak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.