Végleg kukába kerül a soha be nem mutatott Gyalogkakukk-film

  • narancs.hu
  • 2024. február 14.

Mikrofilm

A Batgirl után még egy mozi ami elkészült, ám a közönség a jelek szerint soha nem láthatja majd.

A Kengyelfutó Gyalogkakukk sem menekülhetett el a stúdió pénzügyi trükközése elől – írtuk tavalyi cikkünkben, bemutatva a Coyote Vs. Acme című film kálváriáját, mely ugyan elkészült, de a különböző céges és könyvelési machinációk miatt a Warner Bros. Discovery stúdió (WBD) úgy döntött, mégsem mutatja be. Akkor még mutatkozott rá némi esély, hogy valamelyik rivális lecsap a filmre, így az a közöség elé kerülhet – mára azonban ezek a tervek is dugába dőltek.

Hiába Tapsi Hapsi és a Bolondos dallamok, melyek figurái még mindig a Warner Bros. legismertebbjei közé tartoznak, vagy hogy a tesztvetítéseken a nézők jól fogadták a filmet, David Zaslav, a stúdió Discoveryvel való összeolvadása után kinevezett, borzalmas hírű vezetője hajthatatlannak bizonyult. A hírek szerint a mindenható fejes még csak nem is bajlódott azzal, hogy megnézze az elkészült filmet, és az sem biztos, hogy egyáltalán szándékában állt eladni azt egy másik stúdiónak.

Pedig a Netflix, az Amazon és a Paramount is próbálkozott, utóbbi még moziba is küldte volna a filmet a streamingpremier előtt, ám mivel egyik ajánlat sem érte el a kívánt 75-80 milliós összeget, a WBD végül lefejezte a Kengyelfutó Gyalogkakukkot – apró szépséghiba, hogy egyáltalán nem kommunikálták, hogy ennyit szeretnének kapni érte, és arra se adtak lehetőséget, hogy a riválisok ellenajánlatot tegyenek. „Kell vagy nem kell-szituáció volt, de erről a többi stúdió mit sem tudott” – nyilatkozott egy forrás. A Coyote Vs. Acme készítőit ugyancsak teljesen kizárták az ügymenetből, semmi beleszólásuk nem volt, mi lesz a filmjükkel, amin hosszú ideig dolgoztak.

Laikus szemmel persze értehetlennek tűnik, hogy egy már elkészült, 70 millió dollárt kóstáló filmet miért dob ki a stúdió a kukába, és miért nem próbál legalább valamennyi bevételre szert tenni belőle akár az eladásával, akár a mozis/streaminges bemutatásával. A Warner Bros. és a Discovery összeolvadása azonban jó pár hasonló faramuci helyzetet eredményezett már: a magyar A besúgó című sikersorozat például több tucat társával együtt egyszerűen azért került le a streamingről, mert pénzbe került volna ott tartani őket.

A Gyalogkakukk-filmhez hasonlóan a Batgirl is már elkészült és dobozban volt, mikor Zaslav úgy döntött, mégsem mutatja be. Ebben a források szerint az is szerepet játszhatott, hogy ezeket a projekteket a stúdió előző vezetése hagyta jóvá, az új góré viszont semmi olyanhoz nem ragaszkodik, ami nem hoz egyértelműen pénzt a konyhára. Mint a nyilatkozataiból kiderül, Zaslav egyedül a már bizonyított franchise-okban – Harry Potterben, Batmanben, a Trónok harcában, vagy épp a Szex és New Yorkban – bízik, és egyszerűen nem érdeklik az olyan közepes költségvetésű mozik, mint a Coyote vagy a Batgirl. Ezzel azonban nemcsak a stúdió hírnevét károsítja, de el is ijeszti a filmkészítőket – hiszen ki akarna olyan stúdiónál dolgozni, ahol semmi garancia sincs rá, hogy a kész filmet be is mutatják majd? Márpedig a Disney tavalyi bukássorozata és a Barbenheimer sikere is azt bizonyítja, hogy a nézők a szuperhősfilmek és a folytatások után végre már valami eredetire is vágynak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.