Vanessa Redgrave és Franco Nero díjat kap Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 3.

Mikrofilm

Idén övék az Európai Mozi Nagykövete díj.

Vanessa Redgrave és Franco Nero kapja az idei CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon az Európai Mozi Nagykövete díjat. Az angol-olasz művészházaspár személyesen veszi át az elismerést az eseményen szeptember 19-én a Művészetek Háza Pressburger termében.

A díjátadót követően levetítik a Franco Nero főszereplésével 1966-ban bemutatott Django című filmet (rendezte: Sergio Corbuci), majd a Júlia című alkotást (Fred Zinnemann), amely 1977-ben az Oscar-díjat hozta meg Vanessa Redgrave számára - közölték a szervezők kedden az MTI-vel.

A CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál 2016-ban alapította az Európai Mozi Nagykövete díjat, amelynek első nyertese Juliette Binoche volt. A szemlét idén tizenhatodik alkalommal szervezik meg és szeptember 13-tól 21-ig fog tartani.

Mint írták, Vanessa Redgrave az Oscar mellett Golden Globe-, Emmy- és Tony-díjas színésznő, aki a Cannes-i Filmfesztiválon kétszer (1966, 1969) is megkapta a legjobb női alakítás díját, emellett a Brit Filmakadémia kitüntetettje is. Több évtizedes pályafutása során hatszor jelölték Oscar-díjra és olyan legendás rendezőkkel dolgozott együtt, mint Bille August - aki az idei CineFest egyik díszvendége és életműdíjasa -, Fred Zinnemann, Sidney Lumet, Richard Attenborough vagy Michelangelo Antonioni. Legismertebb filmjei: Isadora (1968), Ó, az a csodálatos háború (1969), Gyilkosság az Orient expresszen (1974), Júlia (1977), Howards End - Szellem a házban (1992), A kísértetház (1993), Mission: Impossible (1996).

Franco Nero számára a szakmai áttörést az 1966-os Django hozta meg: az italo western kultfilm lett, több folytatása készült és Quentin Tarantino 2012-es Django elszabadulját is inspirálta. A 1967-ben bemutatott Camelotban játszott először Vanessa Redgrave-vel, akivel egymásba szerettek, és nem sokkal később gyermekük született. (A színésznőt 2006-ban vette feleségül.) További emlékezetes alakításai: Mint a bagoly nappal (1968), Tristana (1970), Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek (1971), Miért ölnek meg egy bírót? (1974), Keoma (1976), Querelle (1982), Még drágább az életed! (1990). Forgatott Koltay Gáborral (Honfoglalás - 1996; Sacra Corona - 2001) és Almási Tamással (Márió, a varázsló - 2007) is.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.