Visszatér a 80-as évek kultikus szadomazo-szörnye
hellraiser_-_photofest_still_-_h_2020__top_story_lead.jpg
Hellraiser

Visszatér a 80-as évek kultikus szadomazo-szörnye

  • Szabó Ádám
  • 2020. április 29.

Mikrofilm

Ráadásul duplán - filmen és sorozatban is!

Freddy Krueger, Jason Voorhees, vagy épp Chucky - a 80-as évek kiöregedett horrorsztárjai mind nyeretlen kétévesnek számítanak Pinhead, a Hellraiser főgonosza mellett.

A Péntek 13 vagy a Rémálom az Elm utcában részeiben ugyanis a slasher műfajának megfelelően mindig legalább annyira fontosak voltak a könnyen feláldozható, visítva rohangáló tinikarakterek, mint a gyilkosságok. A horror még a véresen komolynak szánt első részekben is kacérkodott a vígjátékkal. A folytatáscunamiban aztán a főhősök erodálni kezdtek, majd jött a Sikoly-, később pedig a Horrorra akadva-sorozat, amelyek az utolsó szöget is beverték a műfaj koporsójába. Freddy és társai menthetetlenül nevetségessé váltak.

Nem így a Hellraiser-filmek hőse! Persze ez a sorozat is kitermelt 9 teljesen felesleges folytatást, trükkjei pedig mára szintén megmosolyogtatók - mégis, Pinheadet, a sorozat főhősét máig nem övezi gúnyos kacaj. Mintha Jason és a többiek csak halloweeni maskarában rémisztgető félnótások lennének, Pinhead viszont az év többi napján is ugyanúgy a frászt hozná mindenkire - egyesek szerint egyenesen

a Hellraiser-sorozat jelenti a választóvonalat az igazi horrorőrültek és a hétvégente hobbiból borzongók között.

A rendező, Clive Barker elsősorban íróként volt ismert, ám annyira elégedetlen volt azzal, ahogy horrorsztorijait filmre adaptálják, hogy úgy döntött: 1986-os The Hellbound Heart című novellájából ő maga készít mozifilmet.

Ebben az sem akadályozta meg, hogy semmiféle tapasztalattal vagy technikai tudással nem rendelkezett, fogalma sem volt például a kamerákban használt lencsékről sem. A film néhány hét alatt, mindössze 1 millió dollárból készült el - a producerek azonban meggyőzték a rendezőt, hogy az angol akcentus elidegeníti az amerikai nézőket, ezért az egészet újraszinkronizálták. Érdekes módon a pénzemberek a bőr nélküli szörnyeket, a kínzásokat és az egyéb gore-jeleneteket sokkal kevésbé tartották riasztónak. Nem így a korhatár-besorolási bizottság, amely a legszigorúbb karikát rakta a mozira, ezért újra kellett vágni a filmet.

A sztori középpontjában az ún. Cenobiták állnak; olyan angyali-ördögi lények, akik dimenziók között barangolnak új, extrém élmények után kutatva, az öröm és a szenvedés ugyanis teljesen eggyé vált náluk. Mágikus eszközükkel foglyul ejtik a film főhősét, aki fura szerelmi kapcsolatban áll testvére feleségével. Ráadásul ez a kapcsolat tovább bonyolódik, mikor belép a körbe utóbbi tinédzserkorú lánya is. A történetet gyilkosságok színezik, a főhős ugyanis csak mások vére által tud kiszabadulni a túlvilági kötelékből.

A Hellraiser a mozikban sikert aratott, hiszen közel 15 millió dollárt fialt -

a sorozat a Péntek 13 vagy a Halloween-sorozattal ellentétben azonban soha nem vált aranytojást tojó tyúkká.

A mozikban bemutatott epizódok összesen 48 millió dollár bevételt hoztak, ami még a szintén nem túl acélos Gyerekjáték-filmek 126 millió dolláros összeredménye mellett is eltörpül. Mégis, a rajongók még mindig életben tartják a karaktert, aki legutóbb 2018-ban tűnt fel a nem túl sok vizet zavaró Hellraiser: Ítélet című 10. epizódban.

false

Pinhead azonban újra visszanyerheti régi fényét, a Deadline szerint ugyanis most tévésorozat készül rémtetteiből - ráadásul egyenesen az HBO-ra. A pilot-ot az a David Gordon Green rendezi majd, aki egyszer már sikeresen életet lehelt egy 80-as évekbeli kifulladt horrorszériába. A tervek szerint a műsor nem klasszikus remake lesz, hanem a Hellraiser-mitológiába illeszkedő, önálló darab. Kérdés, a külcsínyt illetően felturbózott Pinhead mennyire lesz szórakoztató, vagy épp borzongató - az első részt a mai napig groteszk bája és a meglepő merészsége miatt szeretik.

Itt azonban nem áll meg a Hellraiser-saga: egy éve ugyanis bejelentették, hogy az egész franchise-t rebootolják, mégpedig a Nolan-féle Batman-trilógia írójának, David S. Goyer-nek a segítségével. Mindennek azonban semmi köze az HBO-s projekthez, tehát elképzelhető, hogy a szadomazo-szörnyek egyszerre érkeznek majd a vászonra és a tévére is.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.