Visszatér a 80-as évek kultikus szadomazo-szörnye
hellraiser_-_photofest_still_-_h_2020__top_story_lead.jpg
Hellraiser

Visszatér a 80-as évek kultikus szadomazo-szörnye

  • Szabó Ádám
  • 2020. április 29.

Mikrofilm

Ráadásul duplán - filmen és sorozatban is!

Freddy Krueger, Jason Voorhees, vagy épp Chucky - a 80-as évek kiöregedett horrorsztárjai mind nyeretlen kétévesnek számítanak Pinhead, a Hellraiser főgonosza mellett.

A Péntek 13 vagy a Rémálom az Elm utcában részeiben ugyanis a slasher műfajának megfelelően mindig legalább annyira fontosak voltak a könnyen feláldozható, visítva rohangáló tinikarakterek, mint a gyilkosságok. A horror még a véresen komolynak szánt első részekben is kacérkodott a vígjátékkal. A folytatáscunamiban aztán a főhősök erodálni kezdtek, majd jött a Sikoly-, később pedig a Horrorra akadva-sorozat, amelyek az utolsó szöget is beverték a műfaj koporsójába. Freddy és társai menthetetlenül nevetségessé váltak.

Nem így a Hellraiser-filmek hőse! Persze ez a sorozat is kitermelt 9 teljesen felesleges folytatást, trükkjei pedig mára szintén megmosolyogtatók - mégis, Pinheadet, a sorozat főhősét máig nem övezi gúnyos kacaj. Mintha Jason és a többiek csak halloweeni maskarában rémisztgető félnótások lennének, Pinhead viszont az év többi napján is ugyanúgy a frászt hozná mindenkire - egyesek szerint egyenesen

a Hellraiser-sorozat jelenti a választóvonalat az igazi horrorőrültek és a hétvégente hobbiból borzongók között.

A rendező, Clive Barker elsősorban íróként volt ismert, ám annyira elégedetlen volt azzal, ahogy horrorsztorijait filmre adaptálják, hogy úgy döntött: 1986-os The Hellbound Heart című novellájából ő maga készít mozifilmet.

Ebben az sem akadályozta meg, hogy semmiféle tapasztalattal vagy technikai tudással nem rendelkezett, fogalma sem volt például a kamerákban használt lencsékről sem. A film néhány hét alatt, mindössze 1 millió dollárból készült el - a producerek azonban meggyőzték a rendezőt, hogy az angol akcentus elidegeníti az amerikai nézőket, ezért az egészet újraszinkronizálták. Érdekes módon a pénzemberek a bőr nélküli szörnyeket, a kínzásokat és az egyéb gore-jeleneteket sokkal kevésbé tartották riasztónak. Nem így a korhatár-besorolási bizottság, amely a legszigorúbb karikát rakta a mozira, ezért újra kellett vágni a filmet.

A sztori középpontjában az ún. Cenobiták állnak; olyan angyali-ördögi lények, akik dimenziók között barangolnak új, extrém élmények után kutatva, az öröm és a szenvedés ugyanis teljesen eggyé vált náluk. Mágikus eszközükkel foglyul ejtik a film főhősét, aki fura szerelmi kapcsolatban áll testvére feleségével. Ráadásul ez a kapcsolat tovább bonyolódik, mikor belép a körbe utóbbi tinédzserkorú lánya is. A történetet gyilkosságok színezik, a főhős ugyanis csak mások vére által tud kiszabadulni a túlvilági kötelékből.

A Hellraiser a mozikban sikert aratott, hiszen közel 15 millió dollárt fialt -

a sorozat a Péntek 13 vagy a Halloween-sorozattal ellentétben azonban soha nem vált aranytojást tojó tyúkká.

A mozikban bemutatott epizódok összesen 48 millió dollár bevételt hoztak, ami még a szintén nem túl acélos Gyerekjáték-filmek 126 millió dolláros összeredménye mellett is eltörpül. Mégis, a rajongók még mindig életben tartják a karaktert, aki legutóbb 2018-ban tűnt fel a nem túl sok vizet zavaró Hellraiser: Ítélet című 10. epizódban.

false

Pinhead azonban újra visszanyerheti régi fényét, a Deadline szerint ugyanis most tévésorozat készül rémtetteiből - ráadásul egyenesen az HBO-ra. A pilot-ot az a David Gordon Green rendezi majd, aki egyszer már sikeresen életet lehelt egy 80-as évekbeli kifulladt horrorszériába. A tervek szerint a műsor nem klasszikus remake lesz, hanem a Hellraiser-mitológiába illeszkedő, önálló darab. Kérdés, a külcsínyt illetően felturbózott Pinhead mennyire lesz szórakoztató, vagy épp borzongató - az első részt a mai napig groteszk bája és a meglepő merészsége miatt szeretik.

Itt azonban nem áll meg a Hellraiser-saga: egy éve ugyanis bejelentették, hogy az egész franchise-t rebootolják, mégpedig a Nolan-féle Batman-trilógia írójának, David S. Goyer-nek a segítségével. Mindennek azonban semmi köze az HBO-s projekthez, tehát elképzelhető, hogy a szadomazo-szörnyek egyszerre érkeznek majd a vászonra és a tévére is.

Figyelmébe ajánljuk

Mindent megértve

  • - minek -

Sok tekintetben szabálytalan Beth Gibbons élete és pályafutása, ugyanakkor a néha szokatlan fordulatok sok mindent elárulnak a sikerek, de a visszavonultságban eltöltött időszakok értelméről, titkairól is.

Palackposta

A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára összeállított kiállítás több, bár nem feltétlenül eltérő nézőpontot és értelmezést rendel egymás mellé.

A létezés sötét ünnepe

  • Kiss Annamária

Perovics Zoltán színháza a megalapítástól kezdve, vagyis már a 90-es évektől kutatja a hiteles színházi jelenlét mibenlétét.

Hogyan nyerhetjük meg az Európa-bajnokságot?

Még most sem késő, szólunk. Az európai parlamenti és önkormányzati választás előtt Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor bement az egyik tévéjébe (a legrégebbibe), ahol megnyilatkozott az egyik műsorvezetőjének (a legrégebbinek), s egyéb fontos mondandói (háború lesz, háború lesz, háború lesz, hrrrrrgggrrrxx!!!) mellett természetesen a védjegyének számító szenvedélyére is szót kerített: a labdarúgásról beszélt.

Végtelen frontok

Új frontot nyitott az orosz hadsereg május 10-én Harkivtól északra. Az ukrán védelmet felkészületlenül érte a támadás, sokan a katonai és a politikai vezetést hibáztatják, az elemzők pedig az orosz szándékot igyekeznek megérteni. Ha a háború menetét nem is változtatja meg ez a támadás, számos jelentős elmozdulásra mégis felhívja a figyelmet.

Kifelé legény

Törökország a Közel-Kelet nagy játékosa, senki sem nézheti levegőnek – legalábbis ezt üzenné Ankara serény külpolitikája. Ám a külvilág felé mutatott erős ország képe egyre hamisabb. A belső problémák lassan felemésztik az elnök rendszerét.

 

A holnap pajzsa

  • Szabó Attila

Az új európai uniós médiatörvényről, az EMFA-ról (European Media Freedom Act), s arról, hogy hozhat-e az elfogadása bármi jót Magyarország számára, e lap hasábjain nemrég Polyák Gábor írt figyelemfelkeltő, de lemondó hangvételű cikket. 

 

A többi dráma

Átalakítja a legendás drámatagozatos oktatást a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban a tankerület és az igazgató – utóbbi most fideszes önkormányzati képviselő lett. Az érintettek a szülői értekezleten hiába kérdeztek, hivatalos leveleikre sem kapnak választ.

„Passzívan tűrni kényszerülnek”

Akkugyárak melletti lakhatásról, kőbánya és függőhíd alatt „felejtett” emberekről, a rendeleti kormányzás salátatörvényeiről és az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatának „mellékhatásairól” beszélgettünk a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és munkatársával.

Mint a golyó

Győztes, de a saját elvárásaihoz és korábbi eredményeihez képest rosszabbul teljesítő Fidesz, egy néhány hónapja feltűnt párt vártnál is jobb eredménye, a parlamenti ellenzék látványos összecsuklása – első ránézésre erről árulkodnak a vasárnapi két választás számai. Pillantsunk rájuk másodjára is.