Visszatér a 80-as évek kultikus szadomazo-szörnye
hellraiser_-_photofest_still_-_h_2020__top_story_lead.jpg
Hellraiser

Visszatér a 80-as évek kultikus szadomazo-szörnye

  • Szabó Ádám
  • 2020. április 29.

Mikrofilm

Ráadásul duplán - filmen és sorozatban is!

Freddy Krueger, Jason Voorhees, vagy épp Chucky - a 80-as évek kiöregedett horrorsztárjai mind nyeretlen kétévesnek számítanak Pinhead, a Hellraiser főgonosza mellett.

A Péntek 13 vagy a Rémálom az Elm utcában részeiben ugyanis a slasher műfajának megfelelően mindig legalább annyira fontosak voltak a könnyen feláldozható, visítva rohangáló tinikarakterek, mint a gyilkosságok. A horror még a véresen komolynak szánt első részekben is kacérkodott a vígjátékkal. A folytatáscunamiban aztán a főhősök erodálni kezdtek, majd jött a Sikoly-, később pedig a Horrorra akadva-sorozat, amelyek az utolsó szöget is beverték a műfaj koporsójába. Freddy és társai menthetetlenül nevetségessé váltak.

Nem így a Hellraiser-filmek hőse! Persze ez a sorozat is kitermelt 9 teljesen felesleges folytatást, trükkjei pedig mára szintén megmosolyogtatók - mégis, Pinheadet, a sorozat főhősét máig nem övezi gúnyos kacaj. Mintha Jason és a többiek csak halloweeni maskarában rémisztgető félnótások lennének, Pinhead viszont az év többi napján is ugyanúgy a frászt hozná mindenkire - egyesek szerint egyenesen

a Hellraiser-sorozat jelenti a választóvonalat az igazi horrorőrültek és a hétvégente hobbiból borzongók között.

A rendező, Clive Barker elsősorban íróként volt ismert, ám annyira elégedetlen volt azzal, ahogy horrorsztorijait filmre adaptálják, hogy úgy döntött: 1986-os The Hellbound Heart című novellájából ő maga készít mozifilmet.

Ebben az sem akadályozta meg, hogy semmiféle tapasztalattal vagy technikai tudással nem rendelkezett, fogalma sem volt például a kamerákban használt lencsékről sem. A film néhány hét alatt, mindössze 1 millió dollárból készült el - a producerek azonban meggyőzték a rendezőt, hogy az angol akcentus elidegeníti az amerikai nézőket, ezért az egészet újraszinkronizálták. Érdekes módon a pénzemberek a bőr nélküli szörnyeket, a kínzásokat és az egyéb gore-jeleneteket sokkal kevésbé tartották riasztónak. Nem így a korhatár-besorolási bizottság, amely a legszigorúbb karikát rakta a mozira, ezért újra kellett vágni a filmet.

A sztori középpontjában az ún. Cenobiták állnak; olyan angyali-ördögi lények, akik dimenziók között barangolnak új, extrém élmények után kutatva, az öröm és a szenvedés ugyanis teljesen eggyé vált náluk. Mágikus eszközükkel foglyul ejtik a film főhősét, aki fura szerelmi kapcsolatban áll testvére feleségével. Ráadásul ez a kapcsolat tovább bonyolódik, mikor belép a körbe utóbbi tinédzserkorú lánya is. A történetet gyilkosságok színezik, a főhős ugyanis csak mások vére által tud kiszabadulni a túlvilági kötelékből.

A Hellraiser a mozikban sikert aratott, hiszen közel 15 millió dollárt fialt -

a sorozat a Péntek 13 vagy a Halloween-sorozattal ellentétben azonban soha nem vált aranytojást tojó tyúkká.

A mozikban bemutatott epizódok összesen 48 millió dollár bevételt hoztak, ami még a szintén nem túl acélos Gyerekjáték-filmek 126 millió dolláros összeredménye mellett is eltörpül. Mégis, a rajongók még mindig életben tartják a karaktert, aki legutóbb 2018-ban tűnt fel a nem túl sok vizet zavaró Hellraiser: Ítélet című 10. epizódban.

false

Pinhead azonban újra visszanyerheti régi fényét, a Deadline szerint ugyanis most tévésorozat készül rémtetteiből - ráadásul egyenesen az HBO-ra. A pilot-ot az a David Gordon Green rendezi majd, aki egyszer már sikeresen életet lehelt egy 80-as évekbeli kifulladt horrorszériába. A tervek szerint a műsor nem klasszikus remake lesz, hanem a Hellraiser-mitológiába illeszkedő, önálló darab. Kérdés, a külcsínyt illetően felturbózott Pinhead mennyire lesz szórakoztató, vagy épp borzongató - az első részt a mai napig groteszk bája és a meglepő merészsége miatt szeretik.

Itt azonban nem áll meg a Hellraiser-saga: egy éve ugyanis bejelentették, hogy az egész franchise-t rebootolják, mégpedig a Nolan-féle Batman-trilógia írójának, David S. Goyer-nek a segítségével. Mindennek azonban semmi köze az HBO-s projekthez, tehát elképzelhető, hogy a szadomazo-szörnyek egyszerre érkeznek majd a vászonra és a tévére is.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.