Visszatér a 80-as évek kultikus szadomazo-szörnye
hellraiser_-_photofest_still_-_h_2020__top_story_lead.jpg
Hellraiser

Visszatér a 80-as évek kultikus szadomazo-szörnye

  • Szabó Ádám
  • 2020. április 29.

Mikrofilm

Ráadásul duplán - filmen és sorozatban is!

Freddy Krueger, Jason Voorhees, vagy épp Chucky - a 80-as évek kiöregedett horrorsztárjai mind nyeretlen kétévesnek számítanak Pinhead, a Hellraiser főgonosza mellett.

A Péntek 13 vagy a Rémálom az Elm utcában részeiben ugyanis a slasher műfajának megfelelően mindig legalább annyira fontosak voltak a könnyen feláldozható, visítva rohangáló tinikarakterek, mint a gyilkosságok. A horror még a véresen komolynak szánt első részekben is kacérkodott a vígjátékkal. A folytatáscunamiban aztán a főhősök erodálni kezdtek, majd jött a Sikoly-, később pedig a Horrorra akadva-sorozat, amelyek az utolsó szöget is beverték a műfaj koporsójába. Freddy és társai menthetetlenül nevetségessé váltak.

Nem így a Hellraiser-filmek hőse! Persze ez a sorozat is kitermelt 9 teljesen felesleges folytatást, trükkjei pedig mára szintén megmosolyogtatók - mégis, Pinheadet, a sorozat főhősét máig nem övezi gúnyos kacaj. Mintha Jason és a többiek csak halloweeni maskarában rémisztgető félnótások lennének, Pinhead viszont az év többi napján is ugyanúgy a frászt hozná mindenkire - egyesek szerint egyenesen

a Hellraiser-sorozat jelenti a választóvonalat az igazi horrorőrültek és a hétvégente hobbiból borzongók között.

A rendező, Clive Barker elsősorban íróként volt ismert, ám annyira elégedetlen volt azzal, ahogy horrorsztorijait filmre adaptálják, hogy úgy döntött: 1986-os The Hellbound Heart című novellájából ő maga készít mozifilmet.

Ebben az sem akadályozta meg, hogy semmiféle tapasztalattal vagy technikai tudással nem rendelkezett, fogalma sem volt például a kamerákban használt lencsékről sem. A film néhány hét alatt, mindössze 1 millió dollárból készült el - a producerek azonban meggyőzték a rendezőt, hogy az angol akcentus elidegeníti az amerikai nézőket, ezért az egészet újraszinkronizálták. Érdekes módon a pénzemberek a bőr nélküli szörnyeket, a kínzásokat és az egyéb gore-jeleneteket sokkal kevésbé tartották riasztónak. Nem így a korhatár-besorolási bizottság, amely a legszigorúbb karikát rakta a mozira, ezért újra kellett vágni a filmet.

A sztori középpontjában az ún. Cenobiták állnak; olyan angyali-ördögi lények, akik dimenziók között barangolnak új, extrém élmények után kutatva, az öröm és a szenvedés ugyanis teljesen eggyé vált náluk. Mágikus eszközükkel foglyul ejtik a film főhősét, aki fura szerelmi kapcsolatban áll testvére feleségével. Ráadásul ez a kapcsolat tovább bonyolódik, mikor belép a körbe utóbbi tinédzserkorú lánya is. A történetet gyilkosságok színezik, a főhős ugyanis csak mások vére által tud kiszabadulni a túlvilági kötelékből.

A Hellraiser a mozikban sikert aratott, hiszen közel 15 millió dollárt fialt -

a sorozat a Péntek 13 vagy a Halloween-sorozattal ellentétben azonban soha nem vált aranytojást tojó tyúkká.

A mozikban bemutatott epizódok összesen 48 millió dollár bevételt hoztak, ami még a szintén nem túl acélos Gyerekjáték-filmek 126 millió dolláros összeredménye mellett is eltörpül. Mégis, a rajongók még mindig életben tartják a karaktert, aki legutóbb 2018-ban tűnt fel a nem túl sok vizet zavaró Hellraiser: Ítélet című 10. epizódban.

false

Pinhead azonban újra visszanyerheti régi fényét, a Deadline szerint ugyanis most tévésorozat készül rémtetteiből - ráadásul egyenesen az HBO-ra. A pilot-ot az a David Gordon Green rendezi majd, aki egyszer már sikeresen életet lehelt egy 80-as évekbeli kifulladt horrorszériába. A tervek szerint a műsor nem klasszikus remake lesz, hanem a Hellraiser-mitológiába illeszkedő, önálló darab. Kérdés, a külcsínyt illetően felturbózott Pinhead mennyire lesz szórakoztató, vagy épp borzongató - az első részt a mai napig groteszk bája és a meglepő merészsége miatt szeretik.

Itt azonban nem áll meg a Hellraiser-saga: egy éve ugyanis bejelentették, hogy az egész franchise-t rebootolják, mégpedig a Nolan-féle Batman-trilógia írójának, David S. Goyer-nek a segítségével. Mindennek azonban semmi köze az HBO-s projekthez, tehát elképzelhető, hogy a szadomazo-szörnyek egyszerre érkeznek majd a vászonra és a tévére is.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”