A fogyatékkal élők tanítanak meg, mit jelent az empátia

  • - palosm -
  • 2020. május 1.

Mikrofilm

A Mikrofilm házimozis ajánlata karanténidőkre: Bajnokok.

Aki teheti, és a karanténos idők zsúfolt időbeosztása és úgy egyáltalán embertársaink és önmagunk iránt érzett aggodalma mellett jut ideje filmet nézni, annak jó szívvel ajánlottuk már a swingerezés kókadt, tán a házastársinál is kegyetlenebb unalmát humorosan feldolgozó dán filmet, és ezúttal is a felhőtlen szórakozást tartanánk szem előtt.

Az értelmi sérültekből és fogyatékkal élőkből álló kosárlabadacsapát diadalmenetét bemutató spanyol Bajnokok pontosan az, ami: szirupos, kissé szappanoperaszagú, élénk színekkel felrajzolt, minden szempontból akadálymentesített, inkluzív mese a humánumról, életigenlésről, közösségről, és arról, hogy még a legvisszataszítóbb, legagresszívebb, legunalmasabb öltönyös pöcsfej – egy született elsővonalbeli másodedző – is képes emberi érzelmekre.

Főhősünk összekap az edzővel, kirúgják, és az általános bunkóskodás mellett még piásan neki is hajt egy rendőrautónak: büntetése társadalmi munka egy fogyatékosok integrációjával foglalkozó alapítványnál. Őket kellene megtanítania kosarazni, persze mindeközben a házasságát is meg kell mentenie. Mondanunk sem kell, végül a fogyatékosok tanítják meg mindenre, még arra is, hogy honnan merítse a bátorságot ahhoz, hogy apává váljon.

Meglepetést innentől ne várjunk, a csúcsra járatott hollywoodi dramaturgia ezt nem engedi – de megtehetjük, hogy ne is foglalkozunk ezzel. Az értelmi sérült színészek jelenléte ugyanis tényleg sajátos intenzitást és közvetlenséget kölcsönöz a filmnek – öröm nézni, ahogy lejátsszák az összes többi, karikatúraszerűen ömlengő színészt a filmben (hajlok arra, hogy ez rendezői koncepció volt, de valójában teljesen mindegy).

Egyikük, Jesús Vidal meg is kapta az egyik legfontosabb spanyol díjat alakításáért; a szobrot először vette át fogyatékkal élő színész.

A Bajnokok a CirkoTékában pár kattintás után online megtekinthető, nagyjából egy mozijegy áráért.

Bajnokok from Cirko Film on Vimeo.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.