Filléreket ér a világhírű szabolcsi alma

  • narancs.hu
  • 2018. november 15.

Nagytotál

A felvásárlók diktálnak, a gazdák méltatlankodnak.

Ma Magyarországon három multi vásárol almát a legnagyobb mennyiségben, de a gyümölcs, nem a piacon köt ki, hanem sűrítmény készül belőle, ami mindenféle üdítőitalok alapanyaga. De a felvásárlást nem úgy kell elképzelni, hogy bárki beállíthat a terméssel. A nagyobb felvásárlók hosszú távú – akár 20 éves – szerződésekkel kötik magukhoz a termelőket. „Cserébe a nagy semmit kapjuk, a hosszútávú a szerződésben szó sincs arról, hogy mennyit fizetnek az almáért” – mondta interjúalanyunk Budapesttől 285 kilométerre, Vásárosnaményban, az egyik felvásárló cég bejáratánál. Előtte arra kér, hogy ne írjuk le a nevét és ne fényképezzük a járművét sem.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

Pedig két hónappal ezelőtt más volt a felállás. Miután nyilvánosságra került, hogy az idén mindössze 13 forintot fizetnének a léalma kilójáért, szó szerint megmozdult a környék: augusztus közepétől egymásba értek a demonstrációk, volt itt félpályás útlezárás és országos nagygyűlés, de kinyilváníttatott az is, hogy a kormány a gazdák pártját fogja. Hosszú idő után Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségnek (Magosz) elnöke is visszatért az agrártüntetések színpadára, a multik elleni fellépés legbefolyásosabb szónokaként „kartellgyanút” emlegetve. „Lengyelországban kilogrammonként 25 forintért veszik át a feldolgozók a gyümölcsöt, Ausztriában és Németországban 8 és 12 eurócent közötti összeget fizetnek” – mondta az Országgyűlés alelnöki tisztét is betöltő fideszes politikus az augusztus 21-i vásárosnaményi demonstráción. Két nappal később arról beszélt a Magyar Időknek, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara etikai bizottságánál eljárást indítottak az ügyben, sőt azt is bejelentette, hogy a gazdák összefogásával termelői kézben lévő feldolgozóüzemet hoznak létre a térségben.

false

 

Ekkor még úgy tűnt, hogy a gazdák nem engednek a 25 forintos kilogrammonkénti árból, de egy hét múlva arról írtak a lapok, hogy sikerült megállapodni. „Az almatermesztők kitartása, vagyis az ár 13-ról 20 forintra való feltornászása meghozta az eredményt” – nyilatkozta Bakti János, a gazdademonstrációk főszervezője, aki azt is elmondta, hogy a 7 forintos emelés – 500 ezer tonnás terméssel számolva – azt jelenti, hogy 3,5 milliárd forint marad az almatermelő gazdák zsebében”.

false

 

„16!” Ezt már beszélgetőpartnerünk mondta az épp aktuális felvásárlási árra utalva, majd hozzátette: „Szeptemberben körülbelül két hétig ment ez a 20 forintos alma, aztán egyik szombat este jött az sms, hogy 2 forinttal kevesebbet adnak érte, azóta szinte hetente vitték le. Most tartunk a 16 forintnál, már azon se csodálkoznék, ha megint a 13-nál tartanánk. De így, menet közben mit tudunk csinálni? Az almaszedéssel nem lehet csak úgy megállni, ráadásul a szerződésem is olyan, hogy nincs benne ár, viszont van benne kötbér, ha nem teljesítem a mennyiséget.”

E heti lapszámunkban helyszíni riportban számolunk be a szabolcsi “almahelyzetről”, ebből kiderül az is, hogy miért nem fizetnek többet a felvásárlók.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.