Filléreket ér a világhírű szabolcsi alma

A felvásárlók diktálnak, a gazdák méltatlankodnak.

Ma Magyarországon három multi vásárol almát a legnagyobb mennyiségben, de a gyümölcs, nem a piacon köt ki, hanem sűrítmény készül belőle, ami mindenféle üdítőitalok alapanyaga. De a felvásárlást nem úgy kell elképzelni, hogy bárki beállíthat a terméssel. A nagyobb felvásárlók hosszú távú – akár 20 éves – szerződésekkel kötik magukhoz a termelőket. „Cserébe a nagy semmit kapjuk, a hosszútávú a szerződésben szó sincs arról, hogy mennyit fizetnek az almáért” – mondta interjúalanyunk Budapesttől 285 kilométerre, Vásárosnaményban, az egyik felvásárló cég bejáratánál. Előtte arra kér, hogy ne írjuk le a nevét és ne fényképezzük a járművét sem.

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

Pedig két hónappal ezelőtt más volt a felállás. Miután nyilvánosságra került, hogy az idén mindössze 13 forintot fizetnének a léalma kilójáért, szó szerint megmozdult a környék: augusztus közepétől egymásba értek a demonstrációk, volt itt félpályás útlezárás és országos nagygyűlés, de kinyilváníttatott az is, hogy a kormány a gazdák pártját fogja. Hosszú idő után Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségnek (Magosz) elnöke is visszatért az agrártüntetések színpadára, a multik elleni fellépés legbefolyásosabb szónokaként „kartellgyanút” emlegetve. „Lengyelországban kilogrammonként 25 forintért veszik át a feldolgozók a gyümölcsöt, Ausztriában és Németországban 8 és 12 eurócent közötti összeget fizetnek” – mondta az Országgyűlés alelnöki tisztét is betöltő fideszes politikus az augusztus 21-i vásárosnaményi demonstráción. Két nappal később arról beszélt a Magyar Időknek, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara etikai bizottságánál eljárást indítottak az ügyben, sőt azt is bejelentette, hogy a gazdák összefogásával termelői kézben lévő feldolgozóüzemet hoznak létre a térségben.

 

Ekkor még úgy tűnt, hogy a gazdák nem engednek a 25 forintos kilogrammonkénti árból, de egy hét múlva arról írtak a lapok, hogy sikerült megállapodni. „Az almatermesztők kitartása, vagyis az ár 13-ról 20 forintra való feltornászása meghozta az eredményt” – nyilatkozta Bakti János, a gazdademonstrációk főszervezője, aki azt is elmondta, hogy a 7 forintos emelés – 500 ezer tonnás terméssel számolva – azt jelenti, hogy 3,5 milliárd forint marad az almatermelő gazdák zsebében”.

 

„16!” Ezt már beszélgetőpartnerünk mondta az épp aktuális felvásárlási árra utalva, majd hozzátette: „Szeptemberben körülbelül két hétig ment ez a 20 forintos alma, aztán egyik szombat este jött az sms, hogy 2 forinttal kevesebbet adnak érte, azóta szinte hetente vitték le. Most tartunk a 16 forintnál, már azon se csodálkoznék, ha megint a 13-nál tartanánk. De így, menet közben mit tudunk csinálni? Az almaszedéssel nem lehet csak úgy megállni, ráadásul a szerződésem is olyan, hogy nincs benne ár, viszont van benne kötbér, ha nem teljesítem a mennyiséget.”

E heti lapszámunkban helyszíni riportban számolunk be a szabolcsi “almahelyzetről”, ebből kiderül az is, hogy miért nem fizetnek többet a felvásárlók.