Filléreket ér a világhírű szabolcsi alma

  • narancs.hu
  • 2018. november 15.

Nagytotál

A felvásárlók diktálnak, a gazdák méltatlankodnak.

Ma Magyarországon három multi vásárol almát a legnagyobb mennyiségben, de a gyümölcs, nem a piacon köt ki, hanem sűrítmény készül belőle, ami mindenféle üdítőitalok alapanyaga. De a felvásárlást nem úgy kell elképzelni, hogy bárki beállíthat a terméssel. A nagyobb felvásárlók hosszú távú – akár 20 éves – szerződésekkel kötik magukhoz a termelőket. „Cserébe a nagy semmit kapjuk, a hosszútávú a szerződésben szó sincs arról, hogy mennyit fizetnek az almáért” – mondta interjúalanyunk Budapesttől 285 kilométerre, Vásárosnaményban, az egyik felvásárló cég bejáratánál. Előtte arra kér, hogy ne írjuk le a nevét és ne fényképezzük a járművét sem.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

Pedig két hónappal ezelőtt más volt a felállás. Miután nyilvánosságra került, hogy az idén mindössze 13 forintot fizetnének a léalma kilójáért, szó szerint megmozdult a környék: augusztus közepétől egymásba értek a demonstrációk, volt itt félpályás útlezárás és országos nagygyűlés, de kinyilváníttatott az is, hogy a kormány a gazdák pártját fogja. Hosszú idő után Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségnek (Magosz) elnöke is visszatért az agrártüntetések színpadára, a multik elleni fellépés legbefolyásosabb szónokaként „kartellgyanút” emlegetve. „Lengyelországban kilogrammonként 25 forintért veszik át a feldolgozók a gyümölcsöt, Ausztriában és Németországban 8 és 12 eurócent közötti összeget fizetnek” – mondta az Országgyűlés alelnöki tisztét is betöltő fideszes politikus az augusztus 21-i vásárosnaményi demonstráción. Két nappal később arról beszélt a Magyar Időknek, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara etikai bizottságánál eljárást indítottak az ügyben, sőt azt is bejelentette, hogy a gazdák összefogásával termelői kézben lévő feldolgozóüzemet hoznak létre a térségben.

false

 

Ekkor még úgy tűnt, hogy a gazdák nem engednek a 25 forintos kilogrammonkénti árból, de egy hét múlva arról írtak a lapok, hogy sikerült megállapodni. „Az almatermesztők kitartása, vagyis az ár 13-ról 20 forintra való feltornászása meghozta az eredményt” – nyilatkozta Bakti János, a gazdademonstrációk főszervezője, aki azt is elmondta, hogy a 7 forintos emelés – 500 ezer tonnás terméssel számolva – azt jelenti, hogy 3,5 milliárd forint marad az almatermelő gazdák zsebében”.

false

 

„16!” Ezt már beszélgetőpartnerünk mondta az épp aktuális felvásárlási árra utalva, majd hozzátette: „Szeptemberben körülbelül két hétig ment ez a 20 forintos alma, aztán egyik szombat este jött az sms, hogy 2 forinttal kevesebbet adnak érte, azóta szinte hetente vitték le. Most tartunk a 16 forintnál, már azon se csodálkoznék, ha megint a 13-nál tartanánk. De így, menet közben mit tudunk csinálni? Az almaszedéssel nem lehet csak úgy megállni, ráadásul a szerződésem is olyan, hogy nincs benne ár, viszont van benne kötbér, ha nem teljesítem a mennyiséget.”

E heti lapszámunkban helyszíni riportban számolunk be a szabolcsi “almahelyzetről”, ebből kiderül az is, hogy miért nem fizetnek többet a felvásárlók.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.