A Fidesz digitális Magyarországa – Mire akarnak megint eltapsolni 40 milliárdot?

  • narancs.hu
  • 2016. május 20.

Narancsblog

Jé, internet! Akkor költsünk el nagyon sok pénzt.

Az MTI szerint ilyet szólt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Győrben, a Modern vállalkozások programja – Vállalkozz digitálisan! című projekt nyitókonferenciáján: „A digitális eszközök használata, alkalmazása a fenntartható gazdaság kulcsa, amellyel a gazdasági növekedés is felgyorsítható.” A távirati iroda azt is hozzátette, hogy Parragh rosszallását fejezte ki a tekintetben, hogy a hazai kis- és középvállalkozások jelentős része nem használ digitális technológiát, és „ez nagy versenyhátrányt jelent számukra, mert ma a tudás és a határok lebontása a digitális világban érhető el a legkönnyebben”.

Na de ki más ki más bontaná le a „tudást és a határokat”, ha nem a kormányunk, amely nemcsak, hogy „2017. január 1-jétől a jelenlegi 27 százalékról 18 százalékra, 2018. január 1-jétől pedig 5 százalékra mérsékli az internethasználat általános forgalmi adóját”, de még fel is turbózná ezt a digitális majálist cca. 40 milliárd forinttal.

Erről már nem Parragh, hanem Kara Ákos, a Nemzetgazdasági Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára (mert ilyen is van!) beszélt, aki azzal jött, hogy „a jelenlegi tanácsadási és ösztönző program mellett összesen 40 milliárd forint digitalizációt elősegítő fejlesztési forrásra pályázhatnak a vállalkozások”.

Arról persze nem írnak, hogy mégis, hogyan képzelik ezt az egészet, ám ha – jobb híján – abból indulunk ki, amit Koleszár Péter, a Modern vállalkozások programja – Vállalkozz digitálisan! szakmai vezetőhelyettese nyilatkozott a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarának, akkor van bőséggel bepótolnivaló. Koleszár szerint ugyanis: „Egy kisvállalat esetében az internetes jelenlét elkerülhetetlen. Egy bútorasztalos, aki a referenciáit nem tudja megmutatni az interneten, az saját magától veszi el az időt, az üzletet nem hozó szükségtelen helyszínfelmérésekkel, árajánlat-készítésekkel. Amennyiben a megrendelő a referenciákat az interneten megtekintve látja, hogy az adott minőség/ár nem az ő elképzeléseihez igazodik, nem fogja terhelni a vállalkozást árajánlatkérésekkel.”

Ezek szerint még mindig az internet a truváj!

Tényleg azt bírja csak mondani 2016-ban egy Modern vállalkozások programja – Vállalkozz digitálisan! nevű projekt vezető beosztásban lévő embere, hogy „Egy kisvállalat esetében az internetes jelenlét elkerülhetetlen”? Srácok, nem maradtatok le véletlenül húsz évvel?

Vagy csak, mint minden másban, a digitalizációban is foggal-körömmel ragaszkodtok a múlthoz. Most majd 40 milliárd közpénzből.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.