A Fidesz digitális Magyarországa – Mire akarnak megint eltapsolni 40 milliárdot?

  • narancs.hu
  • 2016. május 20.

Narancsblog

Jé, internet! Akkor költsünk el nagyon sok pénzt.

Az MTI szerint ilyet szólt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Győrben, a Modern vállalkozások programja – Vállalkozz digitálisan! című projekt nyitókonferenciáján: „A digitális eszközök használata, alkalmazása a fenntartható gazdaság kulcsa, amellyel a gazdasági növekedés is felgyorsítható.” A távirati iroda azt is hozzátette, hogy Parragh rosszallását fejezte ki a tekintetben, hogy a hazai kis- és középvállalkozások jelentős része nem használ digitális technológiát, és „ez nagy versenyhátrányt jelent számukra, mert ma a tudás és a határok lebontása a digitális világban érhető el a legkönnyebben”.

Na de ki más ki más bontaná le a „tudást és a határokat”, ha nem a kormányunk, amely nemcsak, hogy „2017. január 1-jétől a jelenlegi 27 százalékról 18 százalékra, 2018. január 1-jétől pedig 5 százalékra mérsékli az internethasználat általános forgalmi adóját”, de még fel is turbózná ezt a digitális majálist cca. 40 milliárd forinttal.

Erről már nem Parragh, hanem Kara Ákos, a Nemzetgazdasági Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára (mert ilyen is van!) beszélt, aki azzal jött, hogy „a jelenlegi tanácsadási és ösztönző program mellett összesen 40 milliárd forint digitalizációt elősegítő fejlesztési forrásra pályázhatnak a vállalkozások”.

Arról persze nem írnak, hogy mégis, hogyan képzelik ezt az egészet, ám ha – jobb híján – abból indulunk ki, amit Koleszár Péter, a Modern vállalkozások programja – Vállalkozz digitálisan! szakmai vezetőhelyettese nyilatkozott a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarának, akkor van bőséggel bepótolnivaló. Koleszár szerint ugyanis: „Egy kisvállalat esetében az internetes jelenlét elkerülhetetlen. Egy bútorasztalos, aki a referenciáit nem tudja megmutatni az interneten, az saját magától veszi el az időt, az üzletet nem hozó szükségtelen helyszínfelmérésekkel, árajánlat-készítésekkel. Amennyiben a megrendelő a referenciákat az interneten megtekintve látja, hogy az adott minőség/ár nem az ő elképzeléseihez igazodik, nem fogja terhelni a vállalkozást árajánlatkérésekkel.”

Ezek szerint még mindig az internet a truváj!

Tényleg azt bírja csak mondani 2016-ban egy Modern vállalkozások programja – Vállalkozz digitálisan! nevű projekt vezető beosztásban lévő embere, hogy „Egy kisvállalat esetében az internetes jelenlét elkerülhetetlen”? Srácok, nem maradtatok le véletlenül húsz évvel?

Vagy csak, mint minden másban, a digitalizációban is foggal-körömmel ragaszkodtok a múlthoz. Most majd 40 milliárd közpénzből.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.