A Fidesz digitális Magyarországa – Mire akarnak megint eltapsolni 40 milliárdot?

  • narancs.hu
  • 2016. május 20.

Narancsblog

Jé, internet! Akkor költsünk el nagyon sok pénzt.

Az MTI szerint ilyet szólt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Győrben, a Modern vállalkozások programja – Vállalkozz digitálisan! című projekt nyitókonferenciáján: „A digitális eszközök használata, alkalmazása a fenntartható gazdaság kulcsa, amellyel a gazdasági növekedés is felgyorsítható.” A távirati iroda azt is hozzátette, hogy Parragh rosszallását fejezte ki a tekintetben, hogy a hazai kis- és középvállalkozások jelentős része nem használ digitális technológiát, és „ez nagy versenyhátrányt jelent számukra, mert ma a tudás és a határok lebontása a digitális világban érhető el a legkönnyebben”.

Na de ki más ki más bontaná le a „tudást és a határokat”, ha nem a kormányunk, amely nemcsak, hogy „2017. január 1-jétől a jelenlegi 27 százalékról 18 százalékra, 2018. január 1-jétől pedig 5 százalékra mérsékli az internethasználat általános forgalmi adóját”, de még fel is turbózná ezt a digitális majálist cca. 40 milliárd forinttal.

Erről már nem Parragh, hanem Kara Ákos, a Nemzetgazdasági Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára (mert ilyen is van!) beszélt, aki azzal jött, hogy „a jelenlegi tanácsadási és ösztönző program mellett összesen 40 milliárd forint digitalizációt elősegítő fejlesztési forrásra pályázhatnak a vállalkozások”.

Arról persze nem írnak, hogy mégis, hogyan képzelik ezt az egészet, ám ha – jobb híján – abból indulunk ki, amit Koleszár Péter, a Modern vállalkozások programja – Vállalkozz digitálisan! szakmai vezetőhelyettese nyilatkozott a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarának, akkor van bőséggel bepótolnivaló. Koleszár szerint ugyanis: „Egy kisvállalat esetében az internetes jelenlét elkerülhetetlen. Egy bútorasztalos, aki a referenciáit nem tudja megmutatni az interneten, az saját magától veszi el az időt, az üzletet nem hozó szükségtelen helyszínfelmérésekkel, árajánlat-készítésekkel. Amennyiben a megrendelő a referenciákat az interneten megtekintve látja, hogy az adott minőség/ár nem az ő elképzeléseihez igazodik, nem fogja terhelni a vállalkozást árajánlatkérésekkel.”

Ezek szerint még mindig az internet a truváj!

Tényleg azt bírja csak mondani 2016-ban egy Modern vállalkozások programja – Vállalkozz digitálisan! nevű projekt vezető beosztásban lévő embere, hogy „Egy kisvállalat esetében az internetes jelenlét elkerülhetetlen”? Srácok, nem maradtatok le véletlenül húsz évvel?

Vagy csak, mint minden másban, a digitalizációban is foggal-körömmel ragaszkodtok a múlthoz. Most majd 40 milliárd közpénzből.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.