A nagy csapat: Vidnyánszky a színművészeti atyaistene, alatta két benzinkutas és a sértődött színigazgató

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 1.

Narancsblog

Egyiküknek van egy szlovákiai focicsapata is, s kívülről tudja a Nélküledet.

„Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója lett a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A kinevezésre azért volt szükség, mert az egyetem szeptember elsejével működési modellt vált, és alapítványi fenntartásba kerül” – ismerteti a HVG azt a minisztériumi közleményt, mely igazából nem is a színművészetiről szól, hanem arról a felsőoktatási modellváltásról, amelynek nyomán hat intézmény – az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem – alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek augusztus elsején.

„A kormány célja, hogy a

korszerűbb és kiszámíthatóbb működési környezet

növelje a felsőoktatás versenyképességét, és így a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek” – írják e hat egyetem kapcsán, s csak mellékesen jegyzik meg, hogy milyen kinevezések történtek a listából kimaradt színművészetin.

„A közelmúltban megszületett döntés értelmében a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke Vidnyánszy Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója, egyetemi tanár lesz. A kuratórium tagjai: Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező és Világi Oszkár, a Slovnaft Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója” – olvasható a közleményben, ami azt is jelenti Világi révén – aki a dunaszerdahelyi focicsapat tulajdonosa –, hogy

a labdarúgás is beköszönt a színioktatásba.

„A korszerű, magas szintű képzés sokkal jobb esélyeket teremt a hallgatók számára arra, hogy neves külföldi szakemberektől tanulva az országhatárokon túl is sikeressé váljanak a filmiparban, színházi világban” – fogalmaz a közlemény, bár teljességgel érthetetlen, hogy miért nem kapott mindez nagyobb nyilvánosságot.

Pontosabban, nagyon is érthető. Mert ne legyenek kétségeink, hamarosan nagyszabású leszámolás kezdődik az egyetemen, hasonló ahhoz, amit kisebb pályán, Kaposváron Vidnányszky egyszer már eljátszott, legyalulva ezzel egy addig működőképes rendszert.

Most mindezt megcsinálhatja nagyban is.

„A kaposvári művészeti kar kihalt: a túlméretezett épületben többnyire néhány diák lézeng. A Babarczy-Csáki-korszakban szorgalmi időszakban havonta öt-hat olyan előadás is volt, amelyre csak regisztrációval lehetett beférni, s az ország számos játszóhelyére, Budapestre is eljutottak a kaposvári darabok – kiváltva persze a hivatalosságokból, így a Csiky Gergely akkori igazgatójából, Rátóti Zoltánból némi irigységet és dühöt” – írtuk nyár elején Vidnyánszky kaposvári munkásságáról, de ne feledjük, a mostani közlemény szerint Rátóti is kuratóriumi tag lett.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.