A nagy csapat: Vidnyánszky a színművészeti atyaistene, alatta két benzinkutas és a sértődött színigazgató

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 1.

Narancsblog

Egyiküknek van egy szlovákiai focicsapata is, s kívülről tudja a Nélküledet.

„Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója lett a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A kinevezésre azért volt szükség, mert az egyetem szeptember elsejével működési modellt vált, és alapítványi fenntartásba kerül” – ismerteti a HVG azt a minisztériumi közleményt, mely igazából nem is a színművészetiről szól, hanem arról a felsőoktatási modellváltásról, amelynek nyomán hat intézmény – az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem – alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek augusztus elsején.

„A kormány célja, hogy a

korszerűbb és kiszámíthatóbb működési környezet

növelje a felsőoktatás versenyképességét, és így a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek” – írják e hat egyetem kapcsán, s csak mellékesen jegyzik meg, hogy milyen kinevezések történtek a listából kimaradt színművészetin.

„A közelmúltban megszületett döntés értelmében a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke Vidnyánszy Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója, egyetemi tanár lesz. A kuratórium tagjai: Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező és Világi Oszkár, a Slovnaft Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója” – olvasható a közleményben, ami azt is jelenti Világi révén – aki a dunaszerdahelyi focicsapat tulajdonosa –, hogy

a labdarúgás is beköszönt a színioktatásba.

„A korszerű, magas szintű képzés sokkal jobb esélyeket teremt a hallgatók számára arra, hogy neves külföldi szakemberektől tanulva az országhatárokon túl is sikeressé váljanak a filmiparban, színházi világban” – fogalmaz a közlemény, bár teljességgel érthetetlen, hogy miért nem kapott mindez nagyobb nyilvánosságot.

Pontosabban, nagyon is érthető. Mert ne legyenek kétségeink, hamarosan nagyszabású leszámolás kezdődik az egyetemen, hasonló ahhoz, amit kisebb pályán, Kaposváron Vidnányszky egyszer már eljátszott, legyalulva ezzel egy addig működőképes rendszert.

Most mindezt megcsinálhatja nagyban is.

„A kaposvári művészeti kar kihalt: a túlméretezett épületben többnyire néhány diák lézeng. A Babarczy-Csáki-korszakban szorgalmi időszakban havonta öt-hat olyan előadás is volt, amelyre csak regisztrációval lehetett beférni, s az ország számos játszóhelyére, Budapestre is eljutottak a kaposvári darabok – kiváltva persze a hivatalosságokból, így a Csiky Gergely akkori igazgatójából, Rátóti Zoltánból némi irigységet és dühöt” – írtuk nyár elején Vidnyánszky kaposvári munkásságáról, de ne feledjük, a mostani közlemény szerint Rátóti is kuratóriumi tag lett.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.