A nagy csapat: Vidnyánszky a színművészeti atyaistene, alatta két benzinkutas és a sértődött színigazgató

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 1.

Narancsblog

Egyiküknek van egy szlovákiai focicsapata is, s kívülről tudja a Nélküledet.

„Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója lett a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A kinevezésre azért volt szükség, mert az egyetem szeptember elsejével működési modellt vált, és alapítványi fenntartásba kerül” – ismerteti a HVG azt a minisztériumi közleményt, mely igazából nem is a színművészetiről szól, hanem arról a felsőoktatási modellváltásról, amelynek nyomán hat intézmény – az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem – alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek augusztus elsején.

„A kormány célja, hogy a

korszerűbb és kiszámíthatóbb működési környezet

növelje a felsőoktatás versenyképességét, és így a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek” – írják e hat egyetem kapcsán, s csak mellékesen jegyzik meg, hogy milyen kinevezések történtek a listából kimaradt színművészetin.

„A közelmúltban megszületett döntés értelmében a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke Vidnyánszy Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója, egyetemi tanár lesz. A kuratórium tagjai: Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező és Világi Oszkár, a Slovnaft Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója” – olvasható a közleményben, ami azt is jelenti Világi révén – aki a dunaszerdahelyi focicsapat tulajdonosa –, hogy

a labdarúgás is beköszönt a színioktatásba.

„A korszerű, magas szintű képzés sokkal jobb esélyeket teremt a hallgatók számára arra, hogy neves külföldi szakemberektől tanulva az országhatárokon túl is sikeressé váljanak a filmiparban, színházi világban” – fogalmaz a közlemény, bár teljességgel érthetetlen, hogy miért nem kapott mindez nagyobb nyilvánosságot.

Pontosabban, nagyon is érthető. Mert ne legyenek kétségeink, hamarosan nagyszabású leszámolás kezdődik az egyetemen, hasonló ahhoz, amit kisebb pályán, Kaposváron Vidnányszky egyszer már eljátszott, legyalulva ezzel egy addig működőképes rendszert.

Most mindezt megcsinálhatja nagyban is.

„A kaposvári művészeti kar kihalt: a túlméretezett épületben többnyire néhány diák lézeng. A Babarczy-Csáki-korszakban szorgalmi időszakban havonta öt-hat olyan előadás is volt, amelyre csak regisztrációval lehetett beférni, s az ország számos játszóhelyére, Budapestre is eljutottak a kaposvári darabok – kiváltva persze a hivatalosságokból, így a Csiky Gergely akkori igazgatójából, Rátóti Zoltánból némi irigységet és dühöt” – írtuk nyár elején Vidnyánszky kaposvári munkásságáról, de ne feledjük, a mostani közlemény szerint Rátóti is kuratóriumi tag lett.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.