A szeretet vészmadara – Áder legújabb alakítása

  • narancs.hu
  • 2016. január 1.

Narancsblog

A köztársasági elnök a szeretet és paranoia összemosásával nyitotta meg 2016-ot.

„...valami marha, valami habonyi státuszban önmegvalósító észlény azt bírta kitalálni, hogy az elnök nyújtson színészi alakítást, játssza el az ájtatos manót, üssön meg szívhez szóló, kenetteljes hangot, hisz nyilvánvalóan fogyatékos gyerekekhez beszél: a népéhez” – írtuk tavaly, és ma sem mondhatunk mást. Akkor sem, ha a két beszéd között ég és föld: míg 2015. január 1-jén a „nagy mesemondó” figuráját sikerült görcsösen lejáratnia Ádernak, most teljesen más szerepben – próféta? vészmadár? légoltalmi parancsnok? – keltett döbbenetet.

Amikor felbukkant és ijesztő megvilágításban felmondta a szövegét, azok az agg komcsi pártvezetők ugrottak be, akiket emelődaruval kellett dísztribünre rakni, hogy aztán papírról felolvassanak valamit, ami vagy sikerült, vagy nem.

Csakhogy azok teljesen elhülyült, Ádernál 25-30 évvel idősebb paranoid vénemberek voltak, és produkcióik legfeljebb az „elnöki beszéd” műfajának szánalmas paródiájaként működtek.

„Mára eljutottunk oda, hogy amikor fiaink és lányaink idegen országban tanulnak vagy munkát vállalnak, nem az a legfontosabb, hogy megtalálják számításukat. Vagy amikor barátaink külföldi tájakat indulnak felkeresni, nem az a legfontosabb, hogy milyen élményekkel gazdagodnak. Egyetlen dolog fontos számunkra: hogy épségben viszontlássuk őket” – hazudta a képünkbe, majd belekezdett egy olyan eszmefuttatásba a karácsonyról, a békéről meg a szeretet erejéről, hogy azt bármelyik inkvizítor megirigyelhette volna.

false

 

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Azt már kevésbé, ahogyan mondta mindezt. Mert ugyan a szöveg sem volt egy rigófütty, de ahogy Áder előadta, az volt csak az igazi botrány. Erőtlenül, zavartan, mimika nélkül. Mintha egy robotot állítottak volna be, ami már majdnem képes hibátlanul elmondani a beletáplált szöveget, amely ezekkel a sorokkal zárult: „Legyen 2016-os cselekedeteink vezérlő elve a megértés, a segítő szándék, a jóakarat és az alázat. És legyen a mi iránytűnk: a szeretet.”

Lehet ilyet mondani nem emberi hangon? Lám, lehet, csak éppen senki nem hiszi el. Főleg az nem, aki mondta, aki írta.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.