Kövér László változásokat sürget a Fideszben

  • narancs.hu
  • 2015. december 27.

Narancsblog

Még ki sem hevertük karácsony előtti, kicsinyt búskomorra sikeredett intelmeit, máris újra a nyakunkon Kövér doktor. A szokott hidegháborús dumáján túl most haza is beszélt.

Természetesen kedvenc üzengető műsorukban, a Vasárnapi Újságban jelentkezett be a házelnök – alighanem azért, mert a szeretet ünnepe alatt berághatott valamelyik pártbeli kedvencére, mondjuk olyasvalakire, akinek megint túl sok szépet hozott a közös Jézuska. Bár mondandójának gerincét a bevett PR-szöveg tette ki, meg valami igazán minimális, épp csak fűszerezésre használt zsidózás-parasztozás, de azért sikerült mindebbe belecsomagolni lényegi mondandóját is.

A zsidózás-parasztozás tényleg szót sem érdemel, valami olyat mondott, hogy azért van ma hideg polgárháború az országban, mert az elmúlt huszonöt évben a „hajdani elitcsoportok” küzdöttek egymással, gyakorlatilag a legalapvetőbb dolgokban sem akarván megegyezni. A népiek tehát az urbánusokkal… Anyánk, borogass: fogja fel már valaki, hogy ez a felosztás, a hajdani elitek emlegetése mit jelent! Nem értékek megkülönböztetését, hanem csoportokét. Mindegy, a politikai haszonszerzés céljából így nyilván kényelmesebb, hatékonyabb, már ha finoman akarunk fogalmazni.

false

 

Fotó: MTI

Mindezt persze csak a reflexei mondatták a magyar parlament elnökével, a hozott anyag, az üzenet a PR-szövegbe volt eldugva. Méghozzá a leggyakrabban használatos részébe: jaj, az a mi országunk nagy baja, hogy ellenfél nélkül maradt a Fidesz. Szegény jó szocialisták, mert elkúrták a fiatalítást, most majd az orrunk előtt jutnak a lengyel baloldal sorsára, s akkor mi lesz mivelünk, hiszen a Fidesznek is fiatalításra van szüksége, oh, csak el ne rontsa az is.

Ne örüljön senki korán, Kövér nem azt mondta, hogy belátható időn belül visszalépne, hanem azt, hogy szívesen megszabadulna a hatalmon töltött időkben pártkarriert csináló, nálánál momentán jobb pozíciókat elfoglaló udvaroncoktól. S ezt úgy csinálná, mint anno Torgyán doktor vagy éppenséggel Gyurcsány – a vidéki szervezetek megszerzésével. „A Fidesznél fontos, hogy az aktív fiatalok ne csak a párt országos elnökségébe épüljenek be, hanem a helyi szervezetek vezetői közé is” – idézi a maestrót a hirado.hu.

Persze mondhatta volna ezt úgy is, hogy még egy Rolex óra, Pasa park vagy pár csík Ibizán, s ellenfél nélkül is megyünk a levesbe – hihetnénk, hogy ehhez hiányzott a kurázsi. Valójában csak kampánymegfontolások álltak a fogalmazás mögött: hogyan lehet kevesebbet veszteni a konkurencia fenyegetésével.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.