Éljen a gyerekeink elbutítása! – Balog Zoltán bicskanyitogató mai szövege szerint a PISA-teszt nem fontos

  • narancs.hu
  • 2016. december 17.

Narancsblog

Nem gurult el neki, ennyire hülyének néz mindenkit: a PISA-teszt nem fontos, a németek meg Orbánnal vannak csendben.

Őfelsége egyik televíziójában, az M1-en lépett fel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az államelnöki poszt talán legfőbb várományosa. A mai megszólalás apropóját az adta, hogy a miniszter 1989 előtti papi szolgálataiért Rainer Hildebrandt-emlékéremben részesült, amiért több mint negyedszázaddal ezelőtt lelki segítséget nyújtott az NDK-ból Magyarországon át menekülőknek. A nagy presztízsű magándíjat a történész felesége, Alexandra Hildebrandt alapította, közvetlenül a névadó halála után, 2004-ben.

Most azt hagyjuk, hogy lehet ennek a díjnak éppenséggel egy olyan olvasata is, miszerint az elismerés épp arra próbálja ösztönözni a magyar vezetést, hogy térjen vissza a negyedszázaddal korábbi menekültpolitikához, hiszen Balognak ez eszébe sem jutott. Ő inkább azt olvasta ki belőle, hogy a németek csendes többsége Orbánnal van. Nos, a németek csendes többségének a fejébe nem lát bele senki, így azt is mondhatnánk ugyanennyi erővel, hogy a németek csendes többsége magasról tesz Orbán Viktorra, s Balog Zoltánról meg még a kitüntetése után sem tudja, hogy egyáltalán a világon van.

De hagyjuk a kitüntetést azért is, mert Balog igazán fontos mondandója csak e hamiskás önfény után következett, amikor azzal jött, hogy a PISA-teszt smafu. Mert „ez a teszt csak egy bizonyos – és nem biztos, hogy a legfontosabb – szegmensét méri az oktatásnak” – idézi a hvg.hu a magyar iskolaügy legfőbb pásztorát.

S ez az igazán piszkos munka; hisz ameddig az állam felelős vezetői folyamatosan csak relativizálni próbálják a magyar diákok kritikán aluli teljesítményét, addig teljesen nyilvánvaló, hogy iskoláink a szalag melletti munkára készítik fel a gyerekeinket. Az élet helyett az alattvalói létre. Papoljanak erről kormányzati szinten bármit is.

Balog Zoltánt pedig a huszonöt évvel ezelőtti teljesítménye után a maiért is kitüntethetik a németek – közelebbről az Audi vagy a Mercedes.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.