Éljen a gyerekeink elbutítása! – Balog Zoltán bicskanyitogató mai szövege szerint a PISA-teszt nem fontos

  • narancs.hu
  • 2016. december 17.

Narancsblog

Nem gurult el neki, ennyire hülyének néz mindenkit: a PISA-teszt nem fontos, a németek meg Orbánnal vannak csendben.

Őfelsége egyik televíziójában, az M1-en lépett fel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az államelnöki poszt talán legfőbb várományosa. A mai megszólalás apropóját az adta, hogy a miniszter 1989 előtti papi szolgálataiért Rainer Hildebrandt-emlékéremben részesült, amiért több mint negyedszázaddal ezelőtt lelki segítséget nyújtott az NDK-ból Magyarországon át menekülőknek. A nagy presztízsű magándíjat a történész felesége, Alexandra Hildebrandt alapította, közvetlenül a névadó halála után, 2004-ben.

Most azt hagyjuk, hogy lehet ennek a díjnak éppenséggel egy olyan olvasata is, miszerint az elismerés épp arra próbálja ösztönözni a magyar vezetést, hogy térjen vissza a negyedszázaddal korábbi menekültpolitikához, hiszen Balognak ez eszébe sem jutott. Ő inkább azt olvasta ki belőle, hogy a németek csendes többsége Orbánnal van. Nos, a németek csendes többségének a fejébe nem lát bele senki, így azt is mondhatnánk ugyanennyi erővel, hogy a németek csendes többsége magasról tesz Orbán Viktorra, s Balog Zoltánról meg még a kitüntetése után sem tudja, hogy egyáltalán a világon van.

De hagyjuk a kitüntetést azért is, mert Balog igazán fontos mondandója csak e hamiskás önfény után következett, amikor azzal jött, hogy a PISA-teszt smafu. Mert „ez a teszt csak egy bizonyos – és nem biztos, hogy a legfontosabb – szegmensét méri az oktatásnak” – idézi a hvg.hu a magyar iskolaügy legfőbb pásztorát.

S ez az igazán piszkos munka; hisz ameddig az állam felelős vezetői folyamatosan csak relativizálni próbálják a magyar diákok kritikán aluli teljesítményét, addig teljesen nyilvánvaló, hogy iskoláink a szalag melletti munkára készítik fel a gyerekeinket. Az élet helyett az alattvalói létre. Papoljanak erről kormányzati szinten bármit is.

Balog Zoltánt pedig a huszonöt évvel ezelőtti teljesítménye után a maiért is kitüntethetik a németek – közelebbről az Audi vagy a Mercedes.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.