Éljen a gyerekeink elbutítása! – Balog Zoltán bicskanyitogató mai szövege szerint a PISA-teszt nem fontos

  • narancs.hu
  • 2016. december 17.

Narancsblog

Nem gurult el neki, ennyire hülyének néz mindenkit: a PISA-teszt nem fontos, a németek meg Orbánnal vannak csendben.

Őfelsége egyik televíziójában, az M1-en lépett fel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az államelnöki poszt talán legfőbb várományosa. A mai megszólalás apropóját az adta, hogy a miniszter 1989 előtti papi szolgálataiért Rainer Hildebrandt-emlékéremben részesült, amiért több mint negyedszázaddal ezelőtt lelki segítséget nyújtott az NDK-ból Magyarországon át menekülőknek. A nagy presztízsű magándíjat a történész felesége, Alexandra Hildebrandt alapította, közvetlenül a névadó halála után, 2004-ben.

Most azt hagyjuk, hogy lehet ennek a díjnak éppenséggel egy olyan olvasata is, miszerint az elismerés épp arra próbálja ösztönözni a magyar vezetést, hogy térjen vissza a negyedszázaddal korábbi menekültpolitikához, hiszen Balognak ez eszébe sem jutott. Ő inkább azt olvasta ki belőle, hogy a németek csendes többsége Orbánnal van. Nos, a németek csendes többségének a fejébe nem lát bele senki, így azt is mondhatnánk ugyanennyi erővel, hogy a németek csendes többsége magasról tesz Orbán Viktorra, s Balog Zoltánról meg még a kitüntetése után sem tudja, hogy egyáltalán a világon van.

De hagyjuk a kitüntetést azért is, mert Balog igazán fontos mondandója csak e hamiskás önfény után következett, amikor azzal jött, hogy a PISA-teszt smafu. Mert „ez a teszt csak egy bizonyos – és nem biztos, hogy a legfontosabb – szegmensét méri az oktatásnak” – idézi a hvg.hu a magyar iskolaügy legfőbb pásztorát.

S ez az igazán piszkos munka; hisz ameddig az állam felelős vezetői folyamatosan csak relativizálni próbálják a magyar diákok kritikán aluli teljesítményét, addig teljesen nyilvánvaló, hogy iskoláink a szalag melletti munkára készítik fel a gyerekeinket. Az élet helyett az alattvalói létre. Papoljanak erről kormányzati szinten bármit is.

Balog Zoltánt pedig a huszonöt évvel ezelőtti teljesítménye után a maiért is kitüntethetik a németek – közelebbről az Audi vagy a Mercedes.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.