Hagyják dolgozni Vida Ildikót!

  • narancsblog
  • 2014. november 5.

Narancsblog

Elrontaná a mókát a megint tökhülye ellenzék.

Az ellenzék (az MSZP, a DK, az Együtt-PM) most egy hangon követeli azt, hogy Vida Ildikó mondjon le, sőt, hogy Orbán Viktor „tegyen rendet”, és mentse fel a NAV vezetőjét. Még az sincs kizárva, hogy tüntetés is lesz, sőt az sem, hogy a tüntetésen sokan lesznek.

false

 

Fotó: MTI

Reméljük, a tüntetők nem azt fogják követelni, hogy Vida Ildikó mondjon le, és különösen nem azt, hogy Orbán Viktor tegyen rendet. Mert Orbán esetleg tényleg rendet tesz: a maga módján. Meghallja a nép szavát, és kirúgja Vidát, és egy gáláns ajánlattal megvásárolja még a hallgatását is. (Láttunk-e már olyat, hogy aki tegnap este még Simicska harcostársa volt, ma reggel már nem Simicska harcostársa, hanem épp ellenkezőleg? Nevek, és különösen Baji Csaba nevének említésétől tartózkodva állíthatjuk, hogy mi már láttunk.) Az esetleges adóhivatali korrupció vizsgálatát pedig az ügyészség fogja bonyolítani. Ha az alapos nyomozás érdekei megkívánják, akár több évig is! Sőt, évtizedig!

Ez lenne a legkevésbé rossz kimenet Orbánnak – de akkor miért követeli ezt az ellenzék? És tényleg Orbán Viktornak kéne „rendet tennie”? Jön a jó király, akit a galád kincstárnokok, kamarások, adószedők becsaptak, még tán a népet is sanyargatták, ám a király most deresre vonja őket, és minden jó lesz! Na ne izéljünk már. Ebben az országban a korrupció urát és fő haszonélvezőjét Orbán Viktornak hívják, bárkinek, aki „rendet tesz”, először őt kell rendbe tennie. És ha már itt tartunk: ha Vida most eltűnik a színről, a legkisebb esélye is elvész annak, hogy a botrány Orbán közeli környezetét (és velük magát Orbánt) inkrimináló szálai napvilágra jussanak. Nem nagy esély ez, de bizalmunkat Vida Ildikóba vetjük!

El a kezekkel Vida Ildikótól! Hagyják Vida Ildikót vizsgálni!

A biztonság kedvéért azért az ügyészség is vizsgáljon. Győzzön a jobb, az igazabb vizsgálat!

Ne váltsa le Orbán Viktor Vida Ildikót! Váltsa le inkább Vida Ildikó Orbán Viktort!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.