Igazoltatni jó – a legrosszabb rendőrvicc

  • narancsblog
  • 2013. június 13.

Narancsblog

Megy haza a rendőr, épp az ételosztás mellett visz az útja, amikor látja, hogy körözött elemek próbálnak elvegyülni a tömegben, éhező hajléktalanoknak álcázva magukat…

Válaszolt a rendőrség az Indexnek, miért igazoltatták több alkalommal is az ételért sorban álló hajléktalanokat a Blaha Lujza téren. Nos, elsősorban közlekedésbiztonsági okokból. „Gyakran megzavarták a Rákóczi út gyalogos- és járműforgalmát, és ezt a helyzetet a segélyszervezetek jelen lévő munkatársai nem tudták megfelelő módon kezelni” – írják. Biztos igazuk van, bár az Index fotóján nem is a Rákóczi úton áll a sor, amikor zajlik az igazoltatás. Arra viszont kíváncsiak lennénk, hogy is van ez a közlekedésbiztonsággal – akár a Rákóczi úton? Mit csináltak a sorban állók? A buszsávban álltak, és unalmukban ijesztgették a 7-es buszt? Nem engedték el az Astoria felé igyekvő gyalogosokat? Leszólították őket? Lejmoltak? Arra is kíváncsiak lennénk, hogy a segélyszervezetek jelen lévő képviselői miért nem tudták „a helyzetet megfelelő módon kezelni”? A dolguk lenne bármiféle kezelés?

Rendőrségi szóhasználattal, igencsak életszerűtlen, hogy az a legnagyobb baj a sorban állókkal, hogy zavarják a forgalmat – sokkal nagyobb baj, hogy egyáltalán be kell állniuk abba a sorba. S mutasson már valaki akár egy olyan rendőrségi tankönyvet is, mely szerint egy forgalomtechnikai problémát igazoltatással kell vagy lehet megoldani, nem pedig olyan eszközök alkalmazásával (például rendőri biztosítás), ami a forgalmi zavar elhárítására irányul.

Szerencsére a rendőrségi válaszból az is kiderül, hogy a közlekedésbiztonság csak az egyik oka volt az igazoltatásnak. A másik, hogy „azt tapasztalták az elmúlt időszakban, hogy a segítségre szoruló hajléktalanok közé sok körözött ember próbál elvegyülni, akiket csak igazoltatással lehet kiszűrni”.

Ezt vajon hogy kell elképzelni? Megy haza a rendőr (párosával, hogy el ne tévedjen), s épp az ételosztás mellett visz az útja, amikor látja, hogy körözött elemek próbálnak elvegyülni a tömegben, éhező hajléktalanoknak álcázva magukat? Nem az a lenne dolga, hogy ha gyanúsat tapasztal, azonnal jelenti? Másnap felveszi a szolgálatot és elmotyogja a felettesének, hogy „mintha láttam volna már ezt és ezt és ezt a pofát a klosárok között, és pont úgy néztek ki, mint azok a rosszarcúak a faliújságon, a fantomképek között”?

De minden jó, ha a vége jó: a rendőrségi közlemény szerint „a Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. kerületi rendőrkapitányságának vezetése az ételosztást végrehajtó szervezettel többször felvette a kapcsolatot a problémák megelőzéséhez, és a sikeres együttműködésnek köszönhetően a rendőri jelenléttel kapcsolatban sem a szervezet, sem a hajléktalanok, sem pedig a lakosság részéről panasz nem merült fel”. Ki kérdezte erről a hajléktalanokat?

Igazabb lett volna, ha azt írják, hogy csak azért igazoltatták a sorban álló hajléktalanokat, hogy addig se unatkozzanak, míg rájuk kerül a sor a kondérnál, mert így megint csak az történt, ami oly sokszor a közelmúltban: a rendőrök afféle vakításként, úgymond a polgárok megnyugtatására a legelesettebbeket vegzálták.

Azokat, akik képtelenek megvédeni magukat.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.