Így lesz a Szent Korona vásári mutatvány az adófizetők pénzén

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 12.

Narancsblog

Két kézzel szórja a pénzt közmédia, és még büszkék is rá.

Néhány napja adta hírül az MTI, hogy megvette a Szent Korona és a koronázási ékszerek másolatát a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. A hír hallatán okkal gondolnánk, hogy e lépés konkrét produkcióhoz kötődik, mondjuk, egy újabb Szent István-film kelléke lesz a korona, de úgy tűnik, ennél sokkal magasztosabb célja volt a bevásárlásnak.

„A tárgyakat az erdélyi Torockón lévő Duna-Házban helyezi majd el az állami médiavállalat”

– áll a lelkes hangvételű tudósításban, de arról nem esik szó, hogy miért kell a közmédiának műkincsmásolatokat vásárolnia. Természetesen arról sincs szó, hogy mindez mennyibe fájt, de hogy nem lehetett olcsó, az sejthető abból is, hogy Dobos Menyhért vezérigazgató elmondása szerint a másolatot készítő felvidéki díszmű lakatos, Panyik Imre, mielőtt munkához látott volna,

„több ezer órán át tanulmányozta a Parlamentben lévő eredeti műtárgyakat”,

majd több mint két évig dolgozott rajta, hogy „Trianon 100. évfordulója alkalmára” elkészüljön.

Akár viccelődni is lehetne azon, hogy Panyik Imrének hogy jött ki a több ezer óra tanulmányozás (talán éjjeliőr volt a Parlamentben?), de az már inkább szánalmas és szomorú, hogy a tízmilliárdokkal kitömött és kizárólag a kormány céljait szem előtt tartó közmédia ily módon égeti a pénzt.

De csodálkozni nem kell: e gesztus egybecseng azzal a több mint 10 éve zajló folyamattal, mely – eredeti gondolat híján – a régi lemásolásában ölt testet. Elég a Kossuth tér vagy a Budai Vár „újjáépítésére” gondolni – hogy a legdrágábbakat említsük –, könnyen belátható, hogy miközben az Orbán-rendszer számára (amelynek a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. is egyfajta támasza) a korszerűség, a megújulás, a progresszivitás értelmezhetetlen fogalmak, a történelem is csak színes kelléktár, ahonnan kedvére rángathat elő bármit, amiről úgy véli, hogy hatalmát szolgálja.

„Az akció kulturális missziója az, hogy segítse a szórványban élő magyarok megmaradását”

– fújja fel a lufit büszkén, felelőssége biztos tudatában a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója, és meg sem fordul a fejében, hogy az ilyen felajánlás kifejezetten sértő az ajándékozottra nézve is, hiszen amit ő élethű másolatnak mond, az inkább szimpla hamisítvány. Mert bármennyire a szívén viseli is Panyik Imre a Szent Korona ügyét, munkája nem más, mint szemfényvesztés, vásári mutatvány, tökéletesen alkalmazkodva a rendszer elvárásaihoz, hóbortjaihoz, amelynek cechjét továbbra is kizárólag a magyar adófizetők állják.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.