Így lesz a Szent Korona vásári mutatvány az adófizetők pénzén

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 12.

Narancsblog

Két kézzel szórja a pénzt közmédia, és még büszkék is rá.

Néhány napja adta hírül az MTI, hogy megvette a Szent Korona és a koronázási ékszerek másolatát a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. A hír hallatán okkal gondolnánk, hogy e lépés konkrét produkcióhoz kötődik, mondjuk, egy újabb Szent István-film kelléke lesz a korona, de úgy tűnik, ennél sokkal magasztosabb célja volt a bevásárlásnak.

„A tárgyakat az erdélyi Torockón lévő Duna-Házban helyezi majd el az állami médiavállalat”

– áll a lelkes hangvételű tudósításban, de arról nem esik szó, hogy miért kell a közmédiának műkincsmásolatokat vásárolnia. Természetesen arról sincs szó, hogy mindez mennyibe fájt, de hogy nem lehetett olcsó, az sejthető abból is, hogy Dobos Menyhért vezérigazgató elmondása szerint a másolatot készítő felvidéki díszmű lakatos, Panyik Imre, mielőtt munkához látott volna,

„több ezer órán át tanulmányozta a Parlamentben lévő eredeti műtárgyakat”,

majd több mint két évig dolgozott rajta, hogy „Trianon 100. évfordulója alkalmára” elkészüljön.

Akár viccelődni is lehetne azon, hogy Panyik Imrének hogy jött ki a több ezer óra tanulmányozás (talán éjjeliőr volt a Parlamentben?), de az már inkább szánalmas és szomorú, hogy a tízmilliárdokkal kitömött és kizárólag a kormány céljait szem előtt tartó közmédia ily módon égeti a pénzt.

De csodálkozni nem kell: e gesztus egybecseng azzal a több mint 10 éve zajló folyamattal, mely – eredeti gondolat híján – a régi lemásolásában ölt testet. Elég a Kossuth tér vagy a Budai Vár „újjáépítésére” gondolni – hogy a legdrágábbakat említsük –, könnyen belátható, hogy miközben az Orbán-rendszer számára (amelynek a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. is egyfajta támasza) a korszerűség, a megújulás, a progresszivitás értelmezhetetlen fogalmak, a történelem is csak színes kelléktár, ahonnan kedvére rángathat elő bármit, amiről úgy véli, hogy hatalmát szolgálja.

„Az akció kulturális missziója az, hogy segítse a szórványban élő magyarok megmaradását”

– fújja fel a lufit büszkén, felelőssége biztos tudatában a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója, és meg sem fordul a fejében, hogy az ilyen felajánlás kifejezetten sértő az ajándékozottra nézve is, hiszen amit ő élethű másolatnak mond, az inkább szimpla hamisítvány. Mert bármennyire a szívén viseli is Panyik Imre a Szent Korona ügyét, munkája nem más, mint szemfényvesztés, vásári mutatvány, tökéletesen alkalmazkodva a rendszer elvárásaihoz, hóbortjaihoz, amelynek cechjét továbbra is kizárólag a magyar adófizetők állják.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?