Az ellenség emberei: aki azt hitte, hogy az Index kinyírása után leállnak, nagyot tévedett

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 26.

Narancsblog

Újabb fejezethez érkezett a független sajtó ellehetetlenítése.

A magyar független újságírás bedarálásának számtalan epizódját felidézhetnénk az elmúlt tíz évből, és nemcsak lapok ellehetetlenítése, einstandolása tartozott ezek közé. A megközelíthetetlen illetékesek, a sajtóosztályok értelmetlen vagy cinikus válaszai, vagy éppen az operatív törzs kérdezhetetlensége mind-mind ezt támasztja alá.

De minden bizonnyal e célt szolgálta volna az újságíró-kamara felállítása is, amit talán csak azért jegeltek, mert kínos lett volna magyarázkodni azzal kapcsolatban, hogy a leendő szervezet elődjét az 1938-as zsidótörvény után alapította egy később kivégzett háborús bűnös.

Minden bizonnyal voltak olyanok, akik az Indexszel történtek után azt hitték, talán leállnak,

de úgy tűnik, nem lehet leállni. Igaz, hogy most – egyelőre – nem egy újabb lap került veszélybe, mégsem mondhatnánk, hogy ne zakatolnának a független újságírást kinyíró gépezet kerekei.

Vasárnap óta ismerjük a Magyar József, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár júniusi levelét, amelyet »Tájékoztatás kérése magyar újságírók szakmai látogatásairól a fogadó országban« tárggyal írt az Európai Unió magyar nagykövetségeinek, és amelyben arról érdeklődött, hogy az adott ország az elmúlt években szervezett-e szakmai látogatást, továbbképzést, tanulmányutat magyar újságíróknak, és ha volt ilyen, úgy azokon

„milyen magyarországi médiumok képviselői vettek részt, és milyen fogadó országbeli lapokat, szervezeteket kerestek fel”.

A levelet ismertető Telex megkérdezte a minisztériumot az államtitkár lépéséről, mire ezt a kurta választ kapta: „A KKM – feladatából is adódóan – mindent megtesz a magyar belügyekbe történő külföldi beavatkozások ellen, az ilyen támadások mögött a tapasztalatok szerint általában Soros-szervezetek állnak.”

Mindezt másnap Menczer Tamás államtitkár részletesebben is kifejtette az ATV-ben, amikor közölte úgy ők nem „listáznak” újságírókat. „Sem ilyen szándékunk, sem ilyen tudásunk nincsen hozzá – jegyezte meg az államtitkár, majd hozzátette: – Azt láttuk nyilvános adatokból, bárki megnézhet különböző honlapokat, hogy egyes Soros-szervezetek, például a Transparency International nevű szervezet szervez ilyen érzékenyítő kurzusokat. Szakmai utak! Hogy oda ne rohanjak”. Menczer kijelentette azt is, hogy neki az is a feladata a Külügyminisztériumban, hogy politikai ügyekkel foglalkozzon, márpedig szerinte az politikai ügynek tekintem, hogy „ha Soros György finanszíroz médiakurzusokat baloldali újságíróknak.”

Lehet, hogy valóban nem kell különösebb „tudás” az efféle adatok összegyűjtéséhez.

De az is bizonyos, ha ennek alapján a külügy listát készít azokról az újságírókról, akik – az egyébként legális és nyilvános – rendezvényeken vettek részt, az államtitkár pedig kijelenti, hogy mindezt „politikai ügynek” tekinti, az egyértelműen annak a jele, hogy a független sajtó ellehetetlenítése újabb fejezethez érkezett. Ha e listázással ugyanis a külügyminisztérium „az ellenség emberének” tart olyanokat, akik egyébként a törvényeket maximálisan betartva végzik munkájukat, akkor csak egy lépés választ el attól, hogy ezen újságírók – immár nemzetbiztonsági kockázatként – az erre szakosodott szervek látókörébe kerüljenek, hogy megfigyeljék őket, jelentéseket írjanak róluk. Egyelőre semmi nem utal arra, hogy az ilyesmi ne történhetne meg, és ez még Mészáros Lőrinc lapvásárlásainál is ijesztőbb.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.