Kásler minisztériumában az Ismerős Arcok egy polcra került Kölcseyvel és Erkellel

  • narancs.hu
  • 2019. január 24.

Narancsblog

Valakinek nagyon bejött a Nélküled, de az is lehet, hogy a „liberális kórságra” kattant.

Kedden a Hagyományok Házában „a magyar kultúra ápolását, a közösségépítést és a nemzeti identitás megőrzését elismerő díjakat” adott át Kásler Miklós miniszter és Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Kásler Böjte Csabát tüntette ki a Pro Cultura Hungarica díjjal, Fekete pedig ún. elismerő okleveleket osztott ki, egy kivétellel csupa határon túli szakelemnek.

Az oklevelet Kató Ibolya pszichológus, az illyefalvi Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány ügyvezetője, az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság tiszteletbeli elnöke, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főigazgatója, nem mellesleg Orbán Viktor október 23-i beszédének „vendégművésze”, Wischer Johann, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója és Török Viola, a marosvásárhelyi Spectrum Színház művészeti vezetője mellett

egy nemzeti rocksztár,

Nyerges Attila, az Ismerős Arcok nevű zenekar vezetője is megkapta. Lehet, hogy a tárca így kívánta mindenki értésére adni, hogy továbbra sem érzéketlen a villanygitárokkal szemben; az új miniszter és az államtitkár nemcsak mocskos anyagiakkal (gondoljunk csak Demjén Rózsi 25 millió forintjára), de veretes köszönetnyilvánítással is képes kifejezni háláját – ahogy oklevélen olvasható – az „odaadó és kiemelkedő színvonalú közösségépítő és kultúrateremtő tevékenység elismeréseképpen”.

Nyerges Attila

Nyerges Attila

Fotó: MTI/Komka Péter

 

Csakhogy e pátosz mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem – habár a zenekar nem veri nagydobra –, hogy az Ismerős Arcok korábban a Jobbik rendezvényeinek volt az állandó fellépője, és akkor sem jöttek zavarba, hogyha

olyan skinhead zenekarokkal kellett osztozniuk a színpadon,

mint az Oi-Kor vagy az Egészséges Fejbőr. De hát ez rég volt, igaz se volt, a dicső múltról mindössze ezt olvashatjuk az Ismerős Arcok honlapján: „Az egykoron hangulatos klubokban fellépő zenekar napjaink népszerű fellépője lett a hazai rock-, pop-, motoros- és gasztro fesztiváloknak, város-, és falunapoknak, kiemelt önkormányzati ünnepi rendezvényeknek, hagyományőrző találkozóknak”.

És ennek fényében mindjárt más megvilágításba kerül, hogy épp Magyar Kultúra Napján, azaz Kölcsey Himnuszának „születésnapján” érte e megtiszteltetés Nyergest és rajta keresztül az Ismerős Arcokat, vagyis szó sincs arról, hogy Fekete Péter egy szimpla könnyűzenészt tüntetett ki. Már csak azért sem, mert Nyergest hét évvel ezelőtt

Balog Zoltán is megkínálta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével,

ami azt mutatta, hogy az Ismerős Arcok „közösségépítő és kultúrateremtő tevékenysége” már 2012-ben sem zsíros riffekkel és dallamos refrénekkel tört utat magának, hanem a súlyos – és NER-kompatibilis –  mondanivalóval.

Így aztán nem lennénk meglepve akkor sem, ha az derülne ki, hogy ezzel az oklevéllel elsősorban az a meggyőződés öltött testet, hogy Nyerges Attilának is ugyanazon a polcon van a helye, ahol a legnagyobbjainknak. Ha pedig így van, akkor talán azt is megérjük, hogy együttes országos (sőt határokon átívelő) slágere (sokak szerint „himnusza”), a Nélküled hamarosan hivatalos rangra emelkedik.

Persze az is lehet, egész más oka van az elismerésnek,

nem holmi himnusz. Noha a zenekari honlapon azt olvassuk, hogy a „letisztult, kifinomult és precízen kidolgozott dallamvilágot Nyerges Attila értékes gondolatai emelik arra a magas szintre, amely évek óta jellemzi az Ismerős Arcok zenei munkásságát”, elég csak az együttes 2017-ben megjelent Európa című dalát idéznünk, máris érthetővé válik, miért is fordulhatott a minisztérium hálatelt figyelme Nyerges Attila felé.

Látod, Európa? Hát ide vezetett a jóság,

Mindent megengedő liberális kórság!

Nem bírom nézni döbbent arcodat,

Lakva ismerni meg a másikat.

 

Ha a gazdasági érdek azt kívánja,

Hazája kapuját sarkig kitárja.

Németország! Eltört a gerinced!

Húsz év múlva hol lesztek, szerinted?

 

Kéne a földem – elhiszem,

Innád a vizem, de énnekem

Túl ismerős érzés a félelem,

Nem vehetsz el mást, csak az életem.

 

Ti Brüsszelben acsarkodó nagykutyák,

Túl magas lovakon szédelgő ostobák!

Ha nem mondta volna senki még előttem,

Én partnernek és nem szolgának szegődtem.

Mert nem nehéz elképzelni, hogy ha Nyergeséket felültetik a kampányvonatra és ezt a számot közvetlenül a Nélküled után játsszák el valami tavaszi Fidesz-rendezvénnyel, az vélhetően százszorta hatékonyabb felszólalás, mint Hollik, Hidvéghi vagy Rezsi Sz. bohóckodása.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.