„Egy undorító, alattomos, ocsmány és fertőző járvány járja az országot. Ez nem a pestis, nem az ebola, nem a kergemarhakór, pedig kicsit hasonlít rá. Ezt a járványt úgy becézzük, hogy Fidesz” – mondta Nagy Blanka gimnáziumi tanuló december 20-án, Kecskeméten, a rabszolgatörvény elleni demonstráción, majd január 5-én Budapesten, a Hallgatói Önkormányzat megemlékezésén is hasonlóan gyújtó hangú beszédet mondott. Blanka szerepelt már a tavaly tavaszi diáktüntetéseken, ekkor beszéltünk is vele.
Térdvédőben a demokráciáért - Diáktüntetők harca a negyedik Orbán-kormány ellen
Egyikükbe belefojtották a szót, másikuknál a rendőrség kopogtatott, és van, akit állandóan megfigyelnek. A diáktüntetések vezéralakjai várják, mikor kerülnek sorra, de hiába vegzálja őket a hatalom, nem félnek, nem adják fel. „Az, hogy merrefelé mozgunk a beszédek után, értelemszerűen nem telefontéma" - hadarja Rékasi Zsigmond, aztán gyorsan elköszön.
A „nemzeti együttműködés rendszere” már lány első fellépése után működésbe lépett, s
a Móra Ferenc Gimnázium elhatárolódott hallgatójától.
Egy – azóta már nem hozzáférhető – facebook posztot tettek közzé ezzel a szöveggel: „A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium vezetősége és tantestülete tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás és a politikai hovatartozás szabadságát. Azonban elhatárolódik a rendezvényeken bármely tanulónk által képviselt méltatlan retorikai stílustól, és kommunikációtól”.
Az iskola honlapja szerint „a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium
az egyetlen olyan intézménye a városnak, amely a 191 év alatt mindvégig ugyanaz maradt,
aminek létrehozták egykoron: gimnázium”. Kár, hogy az nem derül ki, hogy az iskola e 191 éve hányszor határolódott valamely diákjától. Vélhetően soha.
A gimnáziumi közlemény ugyan eltűnt, látható viszont még most is a Fidelitas Kiskunfélegyháza bejegyzése, mely szerint „Nagy Blanka kulturálatlan megnyilvánulásai nem méltók a Móra Ferenc nevével fémjelzett gimnázium diákjához”, ezért „Nagy Blanka trágár, vulgáris, obszcén megnyilvánulásait, valamint kulturálatlan viselkedését elutasítjuk, azt minden jó érzésű ember nevében elítéljük”.
Nagy Blanka ügye jól láthatóan nem ért véget az iskola elhatárolódásával.
Már csak azért sem, mert a pártsajtó is megtalálta a 19 éves lányt, a Magyar Idők szerkesztőségi cikket szentelt az esetnek, melyben – természetesen, a bennfentesek biztonságával – jelentik ki: „egy frusztrált kislány, akinek színésznői álmai a vártnál nehezebben válnak valóra, öblöset kiáltott”. S „akik jobban ismerik Nagy Blankát, azok tudják, hogy vele is a diákok örök mumusa, a matematika babrált ki, ő mégis a Fidesz tagjainak, szavazóinak a dehumanizálásával (…) tudta csak levezetni a benne felgyűlt feszültséget”.
A cikkben az iskolai közlemény is szóba kerül. „Az ellenzéki propaganda Orbán-fóbiás bértollnokai rögtön lecsaptak az elhatárolódásra, és szenzációként tálalva turnéztatták körbe üzenőfüzeteikben” – írják, és mivel Blankát elintézték azzal, hogy frusztrált kamasz, akivel a matematika babrált ki, valaki mást találtak, akin elverhetik a port.
Vészits Andreát, Móra Ferenc dédunokáját, aki még Blanka kecskeméti beszéde után írta ezt:
Dédapám büszke lenne rá :)
„Móra Ferenc életművének rajongó tisztelőiként, emlékének hűséges őrzőiként a Magyar Idők szerkesztősége nevében szeretnénk ezúton felhívni Vészits Andrea figyelmét súlyos tévedésére – mondják erre a Magyar Időkben, azt is hozzátéve: – Móra Ferenc egyáltalán nem lenne büszke azokra, akik
az édes anyanyelvünkön folyó közbeszédet
a kocsmák körbevizelt budiajtajain látható feliratok szintjére züllesztik. Egyébként pedig méltatlan a neves írót belerángatni ebbe a pöcegödörbe”. Ők már csak tudják.
E szöveg után viszont túlságosan magas labda lenne idézni bármit a pártközköny főmunkatársának, Bayer Zsoltnak életművéből, úgyhogy hallgassunk inkább Móra Ferencre, aki így kezdi Kalcinált szóda című elbeszélését:
„Mindenkinek ad a sors fiatalkorában olyan kalandot, amire még öregen is szívdobogva gondol vissza”.
