Kövér László égett, mint a rongy – Mennyire kell ostobának lenni ahhoz, hogy valaki ne tudja ezt kiszámolni?

  • narancsblog
  • 2016. szeptember 18.

Narancsblog

Erre mondják, hogy ki nem kényszerített hiba.

Ugye, mindenkinek megvan a külföldi utcán nagy hangon és persze ékes magyar nyelven ordítozó magyar, aki rendszerint a rosszallását fejezi ki valamiért, abból kiindulván, hogy magyarul aztán senki a világon nem ért, így azt mondhat, amit akar, azt sértegethet, akit akar. Gyakran még szomszédos országokban is ilyesmire ragadtatják magukat honfitársaink, pedig ott előre kimatekozhatóbb a lebukás veszélye. Na és, mi van akkor, igazam van vagy nincs igazam? Mindig igaza van, hát hogyne! Mindez – az összes jelenleg ismeretes konyhai pszichologizálás szerint – a kisebbrendűségi alapú kivagyiság szakácskönyvi esete, a tökéletes recept: azt mondok, amit akarok, mert úgysem érti, aki cáfolhatná. Azt mondok, amit akarok, mert úgy sem érti senki.

Most szegény Kövér László is így járt.

Özil gólöröme

Özil gólöröme

Fotó: MTI/EPA

A hét elején jászberényi lakossági fórumot tartó Fidesz-veterán házelnök, talán azért, mert különösen méltánytalan helyzetben érezte magát (Lakossági fórumot tartani az én múltammal? Brrr! Jászberényben? Brrr!), vagy valami egyébért, esetleg a hülyeség kimondásának puszta öröméért azt bírta mondani, hogy a menekültek európai integrációjának lehetősége már csak azért is „ordas hazugság”, mert Mesut Özil inkább összeharapja az ajkát, hogy nehogy a német himnuszt kelljen énekelnie egy-egy válogatott focimeccse előtt. Már a kép maga is zseniális: „tüntetőleg összeharapja az ajkát, hogy ne kelljen énekelni a német himnuszt”, mintha az ajka megveszekedetten akarná dalolni a himnuszt, de a fogának helyén lenne az esze, s időben közbelépne az ő török identitása nevében.

Persze nem szegény Kövér László irodalmi vénája, illetve rétori vértezetének nehezen pótolható hiátusai okozzák a magyar világ bajait. Hanem ez a lábszagú tempó. Hogy dr. Kövér nem tudta kiszámolni előre, hogy mi következik, vagy úgy volt vele, hogy ezeknek ez is jó lesz (alkalmasint a kettő egyszerre).

Mert hát, mint azt tudjuk, az lett, hogy a 168 Óra gyorsan elszaladt a szöveggel a Német Labdarúgó Szövetséghez, hogy mit szólnak hozzá. S azok vették a fáradságot, és szóltak (nyilván válaszolnak a szurkolói levelekre is).

S amit szóltak, abban nem volt köszönet. Leginkább azért, mert úgy szóltak, ahogy mifelénk nem szokás. Nem úgy tehát, ahogy például külkapcsolataink vezetője, Szijjártó Péter szokott reagálni egy-egy külföldről érkező bírálatra. Nem sértegetve. (Ez egyébként elég vicces játék: beütni a gugliba ilyeneket, hogy Szijjártó luxemburgi… Szijjártó osztrák… Szijjártó bármilyen tetszőleges nyugati ország… mindig valami cifra mocskolódás ugrik fel az első húsz találatban.) Nem és nem, a német fociszövetség nem sértegette Kövér Lászlót, de még csak meg sem alázta. A válaszukból viszont a napnál is világosabban kiderül, hogy Kövér László mennyire megalázta saját magát, s legfőként a hallgatóságát.

„A német labdarúgó-válogatott kiváló példája annak, miként lehet sikeres az integráció. A játékosok azonosulnak Németországgal és értékeivel, és a pályán mindent beleadnak az országért. A foci egyesíti az embereket, függetlenül azok nemétől, életkorától, etnikai hovatartozásától, vallási meggyőződésétől vagy bőrszínétől. A toleráns és nyílt társadalom jellemzője, hogy meghagyja minden embernek a szabad választást azzal kapcsolatban, hogy akarja-e énekelni a himnuszt, vagy sem. A himnusz éneklése önmagában nem fokmérője annak, hogy valaki milyen közel érzi magához a hazáját, és milyen erősen azonosul vele.”

A német válogatott a 2016-os Eb-n

A német válogatott a 2016-os Eb-n

Fotó: MTI/EPA

S még azt is hozzáteszik, hogy egyébként felőlük Kövér azt mond, amit akar, mert joga van hozzá.

Nem állnak neki tételesen felsorolni, hány világbajnoki, Európa-bajnoki érmet nyert Németországnak Özil, nem magyarázkodnak, csak elmondják, mi a helyzet. Amiből az is kiderül, mi a baj Kövér rosszindulatú kijelentésével. Meg az is, ami a voltaképpeni lényeg, s speciel a németeket, a német futballszövetséget még a legtávolabbról sem érinti. Az tudniillik, hogy Kövér ezt a hülyeséget puszta haszonszerzési szándékkal tolta bele mélyen lenézett hallgatósága arcába. Ja, igen, a politikai haszonszerzés szándékával – nem mintha olyan nagy lenne a különbség a jelzőtlen változathoz képest.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.