Magyarország külügyminisztere már mindennap lehazugozza valamelyik közvetlen külföldi partnerét

  • narancsblog
  • 2015. szeptember 12.

Narancsblog

A mai páciens, Werner Faymann osztrák kancellár régi kuncsaftja Szijjártó Péter külgazdasági miniszternek. A magyar külügyek névleg legfőbb irányítója nagyot megy az utóbbi napokban.

Nagyüzem van, csak az elmúlt hetekben hazugoztunk mi már – állami szinten! – svédet, franciát, németet, ez a Faymann meg visszajáró vendég Szijjártónál. De a magyar külügyek fáradhatatlan robotosa nem lankad, ma is lehazugozza a francba a szomszéd vezetőt. Az ingerültség érthető és ismerős, Faymann ugyanis nem fárasztotta magát azzal, hogy a Spiegelnek adott interjújában finomkodjék Orbán Viktorral kapcsolatban. Már maga a cím is beszédes: Österreichs Kanzler vergleicht Orbáns Flüchtlingspolitik mit Holocaust. Ami pedig alatta következik, az tényleg betalálhatott Szijjártónál. S ha még csak nála.

Faymann ugyanis olyanokat mond, hogy Európa legsötétebb korszakát idézi az, ha vonatokra rakják az embereket, s egészen nem mondanak nekik igazat arról, hogy hova is megy az a vonat… Vagy: Orbán felelőtlenül cselekszik, amikor mindenkit gazdasági menekültnek nyilvánít, és „tudatosan az elrettentés politikáját alkalmazza”. De nyilván nem ezek fájnak igazán, hanem az, hogy Faymann a nyilatkozatában a szankciók lehetőségét is felveti. Na, a pénz! Az kibassza minálunk a biztosítékot! Szijjártó el is futott menten az MTI-hez és az osztrák nagykövethez (a járást alighanem már jól ismeri), s leadta a szokott dumát. Hazudik, össze van esküdve Magyarország ellen, nem méltó satöbbi.

Az egy dolog, hogy Európa jó részének a szemében mi lettünk a legutálatosabbak, de nem lehet valamiben véletlenül igazuk? És igen, mi! Persze általában Orbánnal nevesítik, de Magyarországra, s a magyarokra gondolnak. Kinek jó ez? Nekünk például jó?

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.