Megint hatvan – A Fidesz továbbra is hazudik a tanárok béremeléséről

  • narancsblog
  • 2013. szeptember 1.

Narancsblog

Nem szakadt le a plafon, de még le sem sült a bőr Hoppál Péter Fidesz-szóvivő képéről, amikor egy hete azt mondta, hogy hatvan százalékkal emelkednek a pedagógusbérek. Miért is szakadt volna le? A sajtótájékoztatón senki nem kérdezett rá, hogy is van ez, s utóbb sem kérdezte meg Hoppált egyetlen pedagógusszervezet sem, senki.

Holnap kezdődik az iskola, nemsokára minden tanár tudni fogja, hogy mennyivel emelkedik a fizetése, meglesz-e a beígért harmincnégy százalék (ezt Balog Zoltán állítja), vagy épp csökken – mert a túlórapénz megvonása miatt ilyen is lesz, nem kevés. Most még senki nem tud semmit, Hoffmann Rózsa roadshow-zik országszerte, és tanéveket nyit meg – Hatvanban kettő is lesz, hétfőn a hivatalos, kedden a hoffmannrózsás –, legutóbb az egri bazilikában.

A Fidesz azonban nem enged a hatvan százalékból. Pénteki közleményükben cseppet sem finomítanak a hoppáli hazugságon, „ma 60%-os béremelési program indult számukra, és állami garancia áll az iskolák fenntartása mögött”, majd később ezt írják: „a mostani 60%-os béremelés helyett ő (ti. a bajnaigyurcsány) elegendőnek tartaná annak a negyedét is”. Az aláírás csak ennyi: „Fidesz Sajtóiroda”

Miközben úgy tűnik, nagyon félhetnek a papagájfiókák, ha ennél többre nem futja Bajnai ellen, lenyűgöző az a magabiztosság, ahogy folyamatosan hazudnak. Erre csak a nagyon buták és az olyanok képesek, akik szerint legfeljebb az úr előtt kell elszámolniuk, ha eljön az ideje.

Még van egy hónapjuk a hazudozásra; a tanárok októberben kapják meg az első „emelt” bérüket, s akkor minden bizonnyal kiborul a bili. És összeken rohadtul mindenkit. Még a gyerekeinket is – s ez az igazi gyalázat.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.