Nemcsak a 18 éves fiatalért, hanem egy normális országért is tüntetnek ma este

  • - gm -
  • 2017. július 24.

Narancsblog

Hogy a bírálatért senkit ne vigyenek el a rendőrök, és hogy a felelősök vállalják a felelősséget.

Annyira abszurd ez a BKK-s történet, hogy aki nem itt élt az elmúlt években, valószínűleg nem hiszi el, hogy ez biztos valami vicc. Pedig ez tényleg a mai magyar valóság, ahol a közlekedési vállalat elindít egy trehány e-jegyrendszert, majd amikor a felhasználók elkezdik kritizálni, a vezérigazgató tulajdonképpen lehülyézi az embereket. Nem a fejlesztő körmére csap, hogy ezt mégis, hogy a francba képzelték, de nem is bocsánatot kér, hanem megüzeni az utazóknak, hogy nem értetek ti ehhez, ha okostelefont nem tudtok használni, akkor ez se nektek való, nem vagytok elég okosak. Tart egy olyan sértődött sajtótájékoztatót, hogy az óvodások is irigykedve nézhetik, kibertámadásokról meg trágár felhasználónevekről beszél, amikor adatvédelmi okokból Dabóczi Kálmán utóbbiakról elvileg nem is tudhatna.

Amikor pedig kiderül, hogy egy 18 éves, most érettségizett fiú minden probléma nélkül tud 50 forintért bérletet venni a rendszerben, majd ezt rögtön jelzi a közlekedési vállalatnak (vagyis nem él vissza a helyzettel), nem olyasmi a jutalma, ami a normális országokban általában. Nem megköszönik, hogy megmutatta a biztonsági rést, nem munkát ajánlanak neki. Választ nem kap, inkább a fejlesztő T-Systems simán feljelenti a rendőrségen, a rendőrök meg hamarosan kiszállnak a lakására, előállítják, hogy azért tudja már, hol a helye.

Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója

Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója

Fotó: MTI/Marjai János

Pedig annyira egyszerű lett volna az egész, a BKK jöhetett volna ki győztesen ebből a helyzetből, csak egy bocsánat meg egy sajnáljuk kellett volna. Ha nem érződik az a hatalmi gőg és arrogancia a BKK hozzáállásán, amitől ma egyre fojtogatóbb ebben az országban élni, ma nem beszélnénk semmilyen BKK-botrányról. Persze, ha normális politika kultúrájú országban élnénk, Dabóczi Kálmán már lemondott volna. Nem azért, mert ő fejlesztett ki egy kétségkívül szar rendszert, hanem mert ez így működik, valaki vállalja a felelősséget, és nem sajtótájékoztatón ront neki a bírálóknak. Ezt jelentené a felelősségvállalás, ami persze mostanság nálunk nem igazán dívik.

Oda jutottunk, hogy annak kellene örülni, hogy a BKK vezérigazgatója a jelentős felháborodás, ezernyi negatív Facebook-értékelés, tiltakozás után nagy nehezen, sok-sok mellébeszélő mondat után hajlandó volt azt írni: őszintén sajnálja. Nem azt, ami a 18 éves sráccal történt, hanem hogy a rendszer bevezetése „problémákkal terhelt”, ami azért felháborítóan eufemisztikus megfogalmazása annak, hogy amit csak lehetett, elcsesztek az e-jegyrendszer bevezetése körül. Hogy a „bocsánatkérés” – amelyben a BKK hibájáról amúgy egy szó sem esik – mennyire őszinte, azon nyugodtan elmerenghetünk, ahogy azon is, hogy Tarlós István főpolgármester péntek délután még tojt az eseményekre, aztán szombaton már hirtelen átfogó vizsgálatot rendelt el az ügyben. Persze, lehet ezt sikernek is tekinteni, hogy lám, mégis ér valamit a tiltakozás, ki lehet kényszeríteni a vezetők cselekvését, csak közben meg az is látszik, mennyire egészségtelenül mennek a dolgaink. Hogy ezek az emberek csak akkor lépnek, amikor mindjárt fejükre ég a ház, amikor már lassan nincs olyan budapesti, aki ne küldte volna el a fenébe a BKK-t, és amikor ott tartunk, hogy egy főváros közlekedési vállalatáról mindent elmond, hogy a Facebookon a létező legalacsonyabb átlaggal, 1,0-val rendelkezik.

Épül már a rendőrállam: a lakásából hurcolták el éjszaka a 18 éves fiatalt, aki jelezte a BKK-nak, hogy baj van a rendszerükkel

Orwell alapján dolgoznak. A 24.hu úgy tudja, gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség azt a fiatalt, aki észrevette a BKK e-jegyrendszerének problémáját, és így 50 forintért tudott bérletet venni. De mivel csak jó szándékból tesztelte a rendszert, rögtön jelezte is a hibát a közlekedési vállalatnak, amely köszönet helyett feljelentette.

Ma este tüntetés lesz a BKK ellen és az etikus hekker mellett a BKK Rumbach Sebestyén utcai székházánál. Nagyjából olyan gyorsan szerveződött meg a demonstráció, ahogy tavasszal, a CEU és a civil szervezetek vegzálása idején hívtak össze megmozdulásokat. És bár elsőre talán nem tűnik annyira fontosnak, a történések után pedig vélhetőleg a 18 éves etikus hekkert is békén hagyják végre, mégis, sokkal többről szól ez a tüntetés. Nemcsak arról, hogy lehet-e itt vegzálni, a lakásából elvinni egy fiatalt, aki felhívja a figyelmet a hibára, hanem hogy elfogadjuk-e, hogy illetékesek totálisan hülyének nézik az embereket, magasról tesznek a felelősségvállalásra, meg olyan bocsánatkérő közleményt fogalmaznak meg, ami igazából mindenről szól, csak a bocsánatkérésről nem.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.