Nemcsak a 18 éves fiatalért, hanem egy normális országért is tüntetnek ma este

  • - gm -
  • 2017. július 24.

Narancsblog

Hogy a bírálatért senkit ne vigyenek el a rendőrök, és hogy a felelősök vállalják a felelősséget.

Annyira abszurd ez a BKK-s történet, hogy aki nem itt élt az elmúlt években, valószínűleg nem hiszi el, hogy ez biztos valami vicc. Pedig ez tényleg a mai magyar valóság, ahol a közlekedési vállalat elindít egy trehány e-jegyrendszert, majd amikor a felhasználók elkezdik kritizálni, a vezérigazgató tulajdonképpen lehülyézi az embereket. Nem a fejlesztő körmére csap, hogy ezt mégis, hogy a francba képzelték, de nem is bocsánatot kér, hanem megüzeni az utazóknak, hogy nem értetek ti ehhez, ha okostelefont nem tudtok használni, akkor ez se nektek való, nem vagytok elég okosak. Tart egy olyan sértődött sajtótájékoztatót, hogy az óvodások is irigykedve nézhetik, kibertámadásokról meg trágár felhasználónevekről beszél, amikor adatvédelmi okokból Dabóczi Kálmán utóbbiakról elvileg nem is tudhatna.

Amikor pedig kiderül, hogy egy 18 éves, most érettségizett fiú minden probléma nélkül tud 50 forintért bérletet venni a rendszerben, majd ezt rögtön jelzi a közlekedési vállalatnak (vagyis nem él vissza a helyzettel), nem olyasmi a jutalma, ami a normális országokban általában. Nem megköszönik, hogy megmutatta a biztonsági rést, nem munkát ajánlanak neki. Választ nem kap, inkább a fejlesztő T-Systems simán feljelenti a rendőrségen, a rendőrök meg hamarosan kiszállnak a lakására, előállítják, hogy azért tudja már, hol a helye.

Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója

Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója

Fotó: MTI/Marjai János

Pedig annyira egyszerű lett volna az egész, a BKK jöhetett volna ki győztesen ebből a helyzetből, csak egy bocsánat meg egy sajnáljuk kellett volna. Ha nem érződik az a hatalmi gőg és arrogancia a BKK hozzáállásán, amitől ma egyre fojtogatóbb ebben az országban élni, ma nem beszélnénk semmilyen BKK-botrányról. Persze, ha normális politika kultúrájú országban élnénk, Dabóczi Kálmán már lemondott volna. Nem azért, mert ő fejlesztett ki egy kétségkívül szar rendszert, hanem mert ez így működik, valaki vállalja a felelősséget, és nem sajtótájékoztatón ront neki a bírálóknak. Ezt jelentené a felelősségvállalás, ami persze mostanság nálunk nem igazán dívik.

Oda jutottunk, hogy annak kellene örülni, hogy a BKK vezérigazgatója a jelentős felháborodás, ezernyi negatív Facebook-értékelés, tiltakozás után nagy nehezen, sok-sok mellébeszélő mondat után hajlandó volt azt írni: őszintén sajnálja. Nem azt, ami a 18 éves sráccal történt, hanem hogy a rendszer bevezetése „problémákkal terhelt”, ami azért felháborítóan eufemisztikus megfogalmazása annak, hogy amit csak lehetett, elcsesztek az e-jegyrendszer bevezetése körül. Hogy a „bocsánatkérés” – amelyben a BKK hibájáról amúgy egy szó sem esik – mennyire őszinte, azon nyugodtan elmerenghetünk, ahogy azon is, hogy Tarlós István főpolgármester péntek délután még tojt az eseményekre, aztán szombaton már hirtelen átfogó vizsgálatot rendelt el az ügyben. Persze, lehet ezt sikernek is tekinteni, hogy lám, mégis ér valamit a tiltakozás, ki lehet kényszeríteni a vezetők cselekvését, csak közben meg az is látszik, mennyire egészségtelenül mennek a dolgaink. Hogy ezek az emberek csak akkor lépnek, amikor mindjárt fejükre ég a ház, amikor már lassan nincs olyan budapesti, aki ne küldte volna el a fenébe a BKK-t, és amikor ott tartunk, hogy egy főváros közlekedési vállalatáról mindent elmond, hogy a Facebookon a létező legalacsonyabb átlaggal, 1,0-val rendelkezik.

Épül már a rendőrállam: a lakásából hurcolták el éjszaka a 18 éves fiatalt, aki jelezte a BKK-nak, hogy baj van a rendszerükkel

Orwell alapján dolgoznak. A 24.hu úgy tudja, gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség azt a fiatalt, aki észrevette a BKK e-jegyrendszerének problémáját, és így 50 forintért tudott bérletet venni. De mivel csak jó szándékból tesztelte a rendszert, rögtön jelezte is a hibát a közlekedési vállalatnak, amely köszönet helyett feljelentette.

Ma este tüntetés lesz a BKK ellen és az etikus hekker mellett a BKK Rumbach Sebestyén utcai székházánál. Nagyjából olyan gyorsan szerveződött meg a demonstráció, ahogy tavasszal, a CEU és a civil szervezetek vegzálása idején hívtak össze megmozdulásokat. És bár elsőre talán nem tűnik annyira fontosnak, a történések után pedig vélhetőleg a 18 éves etikus hekkert is békén hagyják végre, mégis, sokkal többről szól ez a tüntetés. Nemcsak arról, hogy lehet-e itt vegzálni, a lakásából elvinni egy fiatalt, aki felhívja a figyelmet a hibára, hanem hogy elfogadjuk-e, hogy illetékesek totálisan hülyének nézik az embereket, magasról tesznek a felelősségvállalásra, meg olyan bocsánatkérő közleményt fogalmaznak meg, ami igazából mindenről szól, csak a bocsánatkérésről nem.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.