Magyarország kapui lassan, de konok ostobasággal záródnak: immár kifelé is

  • narancs.hu
  • 2017. július 30.

Narancsblog

Viszlát Európa, nálunk megint a Tanút játsszák: a nemzetközi helyzet egyre fokozódik!

Vannak szörnyű helyek a világban, ez kétségtelen, ha például a terrorizmus sújtotta Lipcsébe tévedsz, neked annyi, még Boczkó Gábor fürge párbajtőre sem véd meg. Az európai terrorfenyegetettségi szint minden korábbinál nagyobb: a 2015-ös párizsi terrortámadás óta több mint háromszázan vesztették életüket, és mintegy ezren megsérültek terrortámadások során Európában – mint az köztudott. Vagy ha nem volna az, akkor a segítségünkre siet a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnökének mai – finoman szólva is alarmista – közleménye, melyben arra kéri a kalandvágyó magyar utazókat, hogy ugyan jelentsék már, ha akármilyen rövid időre is külföldre utaznak, mert így jobban tudnak vigyázni rájuk.

Mert a nemzetközi helyzet egyre fokozódik, Pelikán elvtárs!

Ez a legszebb, hogy akármilyen rövid időre: kimentem, bazmeg, sörér’ Párkányba, a Jednotában leszek egy fél órát, mert kell kvárgli is, ulice Petőfiho, de legyél aztán résen Szijjártókám, nehogy baj érjen. Köszi, Sandi. Nevem, anyám neve, utazásom célja (ja, az már volt), e-mail-cím, jelszó két példányban. Továbbá „ismertesse tervezett útvonalát egy rokonával vagy ismerősével (lehetőség szerint ugyanazzal a személlyel, akit kontaktszemélyként megjelölt a regisztráció során), vázolja fel nagy vonalakban, hogy hol mennyi időt tervez eltölteni és adjon meg számukra egy vészhelyzet esetén hívható elérhetőséget. Tartsa magánál hazai hozzátartozók, ismerősök, illetve vendéglátói pontos elérhetőségeit”. Mielőtt azonban nagyon belemelegednénk az anyázásba, rögzítsük, hogy nem, ez nem a Kádár-kor, amikor a kiutazásod államérdeket sért, azanyád, megnézted volna a Stephansdomot, meg orkánkabátot vennél, hogy nem sül le a bőr a képedről… Nem, ez az Orbán-éra, dehogy az államot kell megvédeni tőled, hisz az állam én vagyok… Téged kell megvédenie az államnak saját magadtól, mert csak úgy mennél világtalan világnak.

Maradj te csak otthon, a tutiban!

Egészen leegyszerűsítve a dolgot, Orbán Viktor ezen intelmei (naná, majd Szijjártó Péter vagy Sipka Miska szóvivő intelmei) rohadtul nem azoknak szólnak, akik külföldre utaznak. Mert azok vagy regisztrálnak, vagy nem regisztrálnak, hiszen regisztrálni speciel a szóvivő mai nekibuzdulása előtt is lehetett. Hanem éppenséggel azoknak, akik dehogy utaznak, inkább örülnek, hogy luk van a zoknijukon. S mert ez egy ilyen ország, még mindig ők vannak többen, akiknek karnyújtásnyi a horizont. Ha jó sokan elhiszik közülük, hogy Lipcsében már csak úgy lehet az utcán sétálni, ha Szijjártó fogja a kezedet, és vigyáz rád, akkor ők azt is pontosan fogják tudni, hogy ki is az, aki megvéd minket, aki megvédi Magyarországot ebben rettegésben elő Európában. Szóval a szóvivő szavait nem az aggodalom, hanem a hülyítés megátalkodott szándéka diktálta.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.