Önkéntes rendőrök, munkásőrök, ifjúgárdisták, felvirradt a napotok!

  • narancs.hu
  • 2016. június 19.

Narancsblog

„A kormány kiemelt feladatának tekinti a hazafias nevelést és az utánpótlásképzést.” De ennyire?

A magyar már csak ilyen, harcolni, küzdeni akar. Pláne, ha azok a szervek, amelyeknek ez lenne a dolguk, nem garantálják a biztonságunkat.

Minap két helyről is hallhattuk, hogy a civil erőszakszervezeteké a jövő. Pintér Sándor a „XXI. Polgárőr Napon” azzal jött, hogy azért csökkent a bűncselekmények száma, mert „a helyismerettel, kapcsolati rendszerrel rendelkező polgárőrök olyan tudás birtokában vannak, amelynek szakszerű, rendőri felhasználása meghozta az elvárt eredményt, az adott terület közbiztonságát, nyugalmát”. Erre kontrázott rá Széles Ernő nyugállományú dandártábornok, a Magyar Tartalékosok Szövetségének elnöke, aki elégedettséggel nyugtázta: „A rendkívüli helyzetek egyre több embert késztetnek arra, hogy megtanulják, miként védhetik meg magukat, családjukat, közösségüket egy esetleges fenyegetettségtől.”

false

 

Fotó: fortepan.hu

Noha úgy tűnik, e beszámolók valamiféle össznépi sikerként kezelik e nagyfokú lelkesedést, ne dőljünk be a süketelésnek. A lényeget Széles fejtette ki, amikor azt mondta: „A kormány kiemelt feladatának tekinti a hazafias nevelést és az utánpótlásképzést.” Ez pedig azt jelenti, hogy a lelkes önkéntes-polgárőr felbuzgás sokkal inkább felülről vezérelt manipulatív sokkolás, mint őszinte civil megnyilvánulás. Nem lennénk meglepve, ha a közeljövőben épp a polgárőrök, a tartalékosok, önkéntesek stb. kezdeményeznék a sorkötelesség visszaállítását, az iskolai leventeképzés bevezetését, ami előtt természetesen a kormány is földig hajolna – kerül, amibe kerül.

Mert ne feledjük, a „hazafias nevelés”, az „utánpótlásképzés” leginkább azt bizonyítja – amellett, hogy a magyar fegyveres erők jelenleg alkalmatlanok feladatuk maradéktalan elvégzésére –, hogy ha a szükség úgy hozza, Orbánék immár a népi erőket is mozgósíthassák hatalmuk megőrzése érdekében. „Kritikus helyzetekben az emberekben felerősödik a hazaszeretet, a hazáért való tenni akarás is” – mondta tegnap Széles Ernő, és ne legyenek kételyeink, jelenleg Magyarországon kizárólag az számít a kritikus helyzetnek, amit Orbán Viktor annak tart.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.