Egy tál meleg étellel a jövőbe – És még ezt is sikerként próbálja eladni a kormány!i!

  • narancs.hu
  • 2016. június 17.

Narancsblog

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára mondott szépeket tegnap Kőbányán.

Tegnap sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a kormány jól megemelte „a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, hátrányos helyzetű gyermekek tavaszi, nyári, őszi és téli tanítási szünetekben – összesen 70 szünidei napon át – történő étkeztetésére fordítható összeget”. Nem kis pénzről van szó, 2,3 milliárdról (csak 200 millióval kevesebb, mint amennyi a szolnoki stadion), ez gyerekenként napi kemény 570 forintot jelent, ennyiből kell hát az önkormányzatoknak biztosítaniuk – az államtitkár szavajárásával – az „egy tál meleg ételt”.

false

 

Fotó: MTI-Varga György

„Akár 208 ezer gyerek kaphat a nyári szünet hétköznapjain ebédet, miután a kormány kötelezővé tette az önkormányzatok számára a díjmentes étkeztetés biztosítását, és az ehhez szükséges forrást is biztosítja – foglalta össze az intézkedés lényegét Czibere Károly államtitkár, nekünk pedig ugyebár most lenne a dolgunk, hogy leboruljunk e féktelen nagylelkűség előtt. Mert mi más is lehetne 2016-ban e gesztus?

Igaz ugyan, hogy a kormány eleinte azt tolta, hogy senkit nem hagy az út szélén, de mostanában ilyet még véletlenül sem hallani. Ma már csak arról szólnak a hírek, hogy dübörögnek a reformok, megmutattuk a világnak, hogy mi vagyunk a legfaszányosabb nemzet, nincs itt semmi probléma, és tényleg már csak az érezheti magát az út szélén, aki szigorúan önhibájából „nem vitte semmire az életben"

Ha e paradés teljesítmény tükrében vizsgáljuk a tegnapi bejelentést, egyértelműen arra kell gondolnunk, hogy ez a gyerekétkeztetéses ügymenet csupán a kormány dicsőségét és nagyvonalúságát mutatja. Czibere államtitkár nem is rászorultságról, hanem „fontos társadalompolitikai célokról” meg „szolidaritásról” beszélt, ráadásul ugyanő korábban, egy tévényilatkozatában, a Központi Statisztikai Hivatal adataira támaszkodva jelentette ki, hogy „az elmúlt két évben a leginkább nélkülözők száma 465 ezerről 293 ezerre csökkent”.

De akkor mire ez a nagy buzgalom? Ha ilyen jó – és egyre jobb – a helyzet, akkor miért van szükség 208 ezer gyerek ingyenebédjére?

Nos, nehogy már elhiggyük, hogy azért, mert ilyen nagylelkű a kormány! Sokkal inkább azért, mert legalább ennyien nélkülöznek, és ha már statisztika, akkor ne titkoljuk azt sem, hogy ez alaphangon is minden ötödik magyar gyerek!

Czibere persze szót nem ejtene ilyesmiről, mint ahogy korábban, a tévében is csak szórakozott az adatokkal, hiszen „nélkülözők” és „leginkább nélkülözők” között nincs érdemi különbség. Ezt persze még tekinthettük szimpla manipulációnak, ám az, amit az államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján – mintegy mellékesen – a továbbiakban megjegyzett, már sokkal durvább ennél. „Társadalmi érdek is a támogatás, mert a fiatalokra költött pénzek beruházást jelentenek a jövőbe” – mondta Czibere. És nem volt ott senki, aki ráborította volna az asztalt.

Mert mit is üzent ezzel a kormány?

Hát azt, hogy egy tál meleg étellel elintézettnek tekinti a nélkülöző gyerekek további sorsát.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.