Orbán legújabb süketelése: Magyarország büszke arra, hogy az Európai Unió tagja lehet

  • narancs.hu
  • 2016. június 19.

Narancsblog

A mi kis Hunyadi Jánoskánk a két félidő közti szünetben megmenti Nagy-Britanniát (is).

Figyu, a végén még az is a magyar miniszterelnök sikere lesz, ha Nagy-Britannia az Európai Unióban marad, ugyanis a magyar kormány Nagy-Britannia európai uniós tagságának megőrzése mellett érvelő hirdetést jelentet meg hétfőn a brit sajtóban – erősítette meg Kovács Zoltán kormányszóvivő az erről szóló német sajtóértesüléseket vasárnap az MTI-nek. Kovács bejelentése után morfondírozhatnánk azon, hogy micsoda rinyálás kezdődne itt, ha mondjuk a közelgő kvótanépszavazás előtt bejelentené a német kormányszóvivő, hogy

Merkel a köztévében, a Magyar Időkben

meg a Pesti Srácokban fizetne azért, hogy „ne mutassuk meg Brüsszelnek”, de mivel ilyesmi csakis Orbán Viktornak juthat eszébe, ennél talán érdekesebb, hogy mi lehet a dolog hátterében? Mit jelent az, amit Kovács mondott, hogy „Magyarország szerint Nagy-Britannia uniós tagsága azért fontos, mert az erős Európa a nagy tagállamok együttműködésével valósítható meg”?
Bármiben lefogadnánk, hogy Orbán értelmezésében az „erős Európa” természetesen nem erős (határozott) Európát jelent, hanem azt a fejőstehenet, amelytől számolatlanul lehet lenyúlni pénzt, s elkölteni díszburkolatra, kisvasútra, stadionra.

false

 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

S ebben a képletben Nagy-Britanniának is megvan a maga szerepe, hiszen százezrekben mérhető azon honfitársaink száma, akik épp az uniós szabályoknak köszönhetően – az itthoni kilátástalan helyzetükben – találtak új hazát a Londonországban. Mi lesz velük, ha Nagy-Britannia kilép?
Erről természetesen egy szó sem esik Orbán hirdetésében. Ehelyett ezzel a szöveggel próbálja holnaptól meggyőzni az brit olvasókat: „A döntés a tietek, de Magyarország büszke arra, hogy veletek együtt az Európai Unió tagja lehet”. Hogy oda ne rohanjunk.
Csupán azt nem értjük, hogyan lehetséges az, hogy az elmúlt hat évben eddig még egy árva hangot nem hallottunk a kormány részéről a tekintetben, hogy Magyarország saját magán kívül bármire is büszke lenne?  És vajon tényleg annyira hülyék a brit olvasók, hogy ezt a szöveget beveszik majd, és

rohannak a bennmaradás mellett szavazni?

Ne vicceljünk már!
Ennek a hirdetésnek egyedüli hatása csupán az, hogy ha úgy hozza sors (hozza úgy!), és Nagy-Britannia továbbra is az EU-ban marad, akkor Orbán nemzetközi sajtótájékoztatón áll majd ki a világ elé, hogy közölje: Magyarország mentette Nagy-Britanniát az unió számára.
Ráadásul meg lesz róla győződve, hogy valóban így történt.




Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.