Orvost, orvost! Balog Habony bulvárlapjában oktatja demokráciára az USA rabszolgatartóit

  • narancs.hu
  • 2016. június 12.

Narancsblog

Összenő, ami összetartozik: a papminiszter nagyot ment G. Fodornál.

Régen olvastunk egyszerre annyi hülyeséget, mint amit a dúlt keblű papminiszter, Balog Zoltán adott le ma Habony Árpád bulvárlapjának, a 888.hu-nak. Mintha csak a (harmadmagával) kérdező G. Fodor Gábor legszebb álmait látnánk megvalósulni a pillanat uralásának művészetéről, Balog olyanokat szól, hogy arra nem lehet nem odafigyelni.

A kormányzati emberszabás minisztere először elereszti a főnök kedvenc összeesküvés-elméletét a tudjukmilyen háttérhatalomról, hogy aszondja: „Az, hogy nem demokratikusan választott, hanem pénzügyi, gazdasági, egyéb érdekek által vezetett hatalmak megpróbálják befolyásolni Magyarország és más országok belső folyamatait, ez az ábécéhez tartozó ténykérdés.”

Oh, yeah, ténykérdés, mi lenne más, csak tessék szépen megnyugodni és megenni a finom ebédet. Az is ténykérdés, hogy „mi velük szemben a demokráciát védjük”.

S mivel a tények makacs dolgok, csak hasznunkra lehet a történelmi tisztánlátás is: „Amerikában még javában feketéket ostoroztak és rabszolgákat tartottak, Lengyelországban már-már olyan demokrácia volt, hogy csak na, nem beszélve a magyarokról.

false

Ám mielőtt sírógörcsöt kapnánk a röhögéstől, tisztázzuk: nem csak lunátikus marhaságokat lökött Habony olvasóinak Balog. Elhagyták az ő száját sokkal ártalmasabb dolgok is, például ez: „Mindaddig, amíg nem tudtuk azt mondani, hogy mi saját erőből rendbe tettük a gazdaságunkat, amihez nem kellett a németek vagy az angolok pénze, és eközben olyan népjóléti programokat indítottunk, amelyek korábban nem voltak még soha Magyarországon, és amíg nem tudtuk megmutatni, hogy van erőnk ehhez, addig kevesebb esélyünk lett volna az igazunk bizonyítására. Lefordítva: ha gazdaságilag nem tudnak minket megrendíteni, mert stabilan állunk a lábunkon, akkor nagyobb eséllyel tudjuk megvédeni az érdekeinket.”

S ez már tényleg orcátlanság, egyfelől azért, mert épp most dől összefele gazdaságunk, mert nem kapunk annyi pénzt az EU-tól, mint korábban, továbbá azért is, mert a német autógyárak összeszerelő üzemeinek hazájában ilyeneket mondani, nos, több az, mint szimpla őrületbeszéd vagy orcátlanság. Nemes egyszerűen az igazmondás szándékos mellőzése.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.