Polt Péter szerint annyira sötétek a magyar emberek, hogy akkor is korrupciót képzelnek, amikor az nincs

  • narancs.hu
  • 2017. október 5.

Narancsblog

A legfőbb ügyész a friss országgyűlési beszámolójában ír egészen hajmeresztő dolgokat a korrupcióról.

A parlament.hu-n már olvasható Polt Péter hivatalos beszámolója saját és a Legfőbb Ügyészség 2016-os tevékenységéről, a dokumentumban sok más mellett egy egészen hosszú rész szól a magyarországi korrupcióról. Ha valaki innen szeretne tájékozódni a hazai visszaélésekről, két fontos jelenséget állapíthat meg: Magyarországon nincs a kormányzati szereplők, hivatalnokok által segített, rendszerszintű korrupció, és a magyar emberek kissé debilek. Előbbit abból lehet leszűrni, hogy a mellékletekkel együtt 93 oldalas dokumentumban egy árva szó sincs olyan korrupciós ügyekről, amelyeket állami, kormányzati szinten figyelt meg a Legfőbb Ügyészség.

Polt Péter

Polt Péter

Fotó: MTI

Egy hosszabb bekezdés pedig arról szól, hogy Polt Péter legfőbb ügyész számára „(…) a korrupció mai magyarországi arculatát tükröző összkép azt mutatja, hogy a korrupció érzékelése nagy valószínűséggel eltér a valós helyzettől, az állampolgárok korrupciót sejtenek ott is, ahol a döntések mögött nem áll valós vesztegetés vagy más jogellenes befolyás”. Majd az összefoglaló így folytatódik: „A vélelmezett befolyásolt döntésekről kialakult általános kép atavisztikus (ósdi, ásatag – MN) reakciókat vált ki az állampolgárokból, és saját ügyeikben is nagy eséllyel keresnek kerülő utakat, befolyásosnak gondolt »kijáró embereket«, mert hagyományosan nem bíznak a fennálló rendszerben, és oda fordulnak, ahol külön »szolgáltatási díj« ellenében valós intézkedést várnak.”

Polt az utóbbi megállapításából azt is levezeti, hogy valójában nem is lehet annyi embert megvesztegetni, amennyit akarnak, és sok-sok ügy amúgy is rendben menne, ha az emberek nem próbálnának megkenni valakit. „Így a korrupció jellemzően nem valós vesztegetés, hanem vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés” – állapította meg a legfőbb ügyész.

Ha Polt Péter úgy érzi, hogy már csak valami régi beidegződés miatt hiszik azt az emberek, hogy Magyarországon van korrupció, akkor talán nézze meg, mi történik Farkas Flóriánnal, Rogán Antallal, Simonka Györggyel, Tiborcz Istvánnal, Mészáros Lőrinccel, a helyi fideszes kiskirályokkal. Ja, hogy semmi? Ez nem az emberek devianciája miatt van, hanem talán azért, mert a Legfőbb Ügyészség is a Fidesz zsebében van.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.