Polt Péter szerint annyira sötétek a magyar emberek, hogy akkor is korrupciót képzelnek, amikor az nincs

  • narancs.hu
  • 2017. október 5.

Narancsblog

A legfőbb ügyész a friss országgyűlési beszámolójában ír egészen hajmeresztő dolgokat a korrupcióról.

A parlament.hu-n már olvasható Polt Péter hivatalos beszámolója saját és a Legfőbb Ügyészség 2016-os tevékenységéről, a dokumentumban sok más mellett egy egészen hosszú rész szól a magyarországi korrupcióról. Ha valaki innen szeretne tájékozódni a hazai visszaélésekről, két fontos jelenséget állapíthat meg: Magyarországon nincs a kormányzati szereplők, hivatalnokok által segített, rendszerszintű korrupció, és a magyar emberek kissé debilek. Előbbit abból lehet leszűrni, hogy a mellékletekkel együtt 93 oldalas dokumentumban egy árva szó sincs olyan korrupciós ügyekről, amelyeket állami, kormányzati szinten figyelt meg a Legfőbb Ügyészség.

Polt Péter

Polt Péter

Fotó: MTI

Egy hosszabb bekezdés pedig arról szól, hogy Polt Péter legfőbb ügyész számára „(…) a korrupció mai magyarországi arculatát tükröző összkép azt mutatja, hogy a korrupció érzékelése nagy valószínűséggel eltér a valós helyzettől, az állampolgárok korrupciót sejtenek ott is, ahol a döntések mögött nem áll valós vesztegetés vagy más jogellenes befolyás”. Majd az összefoglaló így folytatódik: „A vélelmezett befolyásolt döntésekről kialakult általános kép atavisztikus (ósdi, ásatag – MN) reakciókat vált ki az állampolgárokból, és saját ügyeikben is nagy eséllyel keresnek kerülő utakat, befolyásosnak gondolt »kijáró embereket«, mert hagyományosan nem bíznak a fennálló rendszerben, és oda fordulnak, ahol külön »szolgáltatási díj« ellenében valós intézkedést várnak.”

Polt az utóbbi megállapításából azt is levezeti, hogy valójában nem is lehet annyi embert megvesztegetni, amennyit akarnak, és sok-sok ügy amúgy is rendben menne, ha az emberek nem próbálnának megkenni valakit. „Így a korrupció jellemzően nem valós vesztegetés, hanem vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés” – állapította meg a legfőbb ügyész.

Ha Polt Péter úgy érzi, hogy már csak valami régi beidegződés miatt hiszik azt az emberek, hogy Magyarországon van korrupció, akkor talán nézze meg, mi történik Farkas Flóriánnal, Rogán Antallal, Simonka Györggyel, Tiborcz Istvánnal, Mészáros Lőrinccel, a helyi fideszes kiskirályokkal. Ja, hogy semmi? Ez nem az emberek devianciája miatt van, hanem talán azért, mert a Legfőbb Ügyészség is a Fidesz zsebében van.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.