Schmidt Mária rajt-cél győzelmet aratott a gyávasági versenyben

  • narancsblog
  • 2015. március 5.

Narancsblog

Miközben Lázár Jánost – egyebek mellett – gyávának nevezi, a talpnyalás és a gerinctelenség ritkás levegőjű magasságai felé szárnyal a Terror Háza főigazgatója. Nézni is rossz.

Nehéz időket él Schmidt Mária.

Most tapasztalja meg, milyen érzés, ha valaki kiesik a kormány kegyelméből. Nem nagyon esik ki, épp csak egy kicsit. Eddig minden ötletéhez kapott pénzt és paripát, most viszont a Miniszterelnökség nem fizet. Ez pedig azt jelenti, hogy a Sorsok Háza-projekt egy helyben topog. (További részletek mai híreinkben.)

Igen, a kormány, pontosabban a Miniszterelnökség becsapta Schmidt Máriát, egy aljas trükkel lejáratta, és a segélykiáltásait meg se hallgatja. Schmidt Mária szemmel láthatóan nem érti, mi történik. Pedig ugyanez történik ebben az országban már öt éve, mindenkivel.

Főigazgató asszony, Isten hozta a Nemzeti Együttműködés Rendszerében!

Schmidt Mária abban a tragikus tévedésben él, hogy a Miniszterelnökséget Lázár János vezeti. Szinte részvétet kelt az a naivitás, amivel feltételezi, hogy Lázár János egy olyan stratégiai kérdésben, mint a Sorsok Háza, önállóan döntést merne hozni. Nem, aki Schmidt Máriát becsapta és megalázta, az Orbán Viktor.

Tavaly kapott Széchenyi-díjat. Megérdemelte!

Tavaly kapott Széchenyi-díjat. Megérdemelte!

Fotó: MTI

A fenti fatális félreértésből következik a Terror Háza úrnőjének kettős stratégiája. Egyrészt korábban elképzelhetetlen mocskolódást zúdít szegény Lázár János fejére, másrészt minden gátlását hátrahagyva bizonygatja Orbán Viktor iránti hűségét.

A Facebookon és a Mandinernek adott interjúban Schmidt – egyéb szidalmak mellett – kifejti, hogy Lázár „szántszándékkal akadályozza a Sorsok Háza megnyitását, rúg fel írásbeli és szóbeli megállapodásokat, megy szembe a kormány határozatával”, továbbá hogy a minisztert maga a patás ördög, Zoltai Gusztáv irányítja, és különben is olyan a szóhasználata, mint a náciknak.

Mit mond ezzel szemben Orbán Viktorról? Ne aggódjanak, semmi rosszat. Pedig nincs könnyű dolga, mert az interjút készítő Stumpf András szépen végigkérdezi a védhetetlen, a jobboldali szavazók jelentős része, sőt a fideszes politikusok egy része számára is kínos, vagy egyenesen vállalhatatlan ügyeket. De Schmidt nem inog meg, minden kérdésre megfelel keményen, valahogy így.

Vasárnapi zárva tartás? Semmi gond vele. Ságvári Gimnázium? Rohadt libsik! Orbán egyik államtitkára operatív tiszt volt? Nincs probléma, és rohadt libsik! Tusnádfürdői beszéd? A libsik félremagyarázzák! Keleti nyitás? „Műbalhé!” André Goodfriend kritikái? „Hol van most André Goodfriend?” Lengyel kritikák? Lengyelországban kampány van. Orbán–Simicska-háború? Simicska hibája minden.

Két éve még együtt jártak múzeumba

Két éve még együtt jártak múzeumba

Fotó: MTI

Ha nem hiszik, járjanak utána, érdemes elolvasni az egész interjút, az a címe, hogy „Miért nem bátor Lázár János?”, és a végén Schmidt Mária olyan mélyre süllyed a gyáva hízelgésben, ahová ép ésszel már nehéz követni.

Schmidt végig a létező szocializmus nyelvén beszél, logikája a diktatúra logikája. Az állampárt funkcionáriusaként úgy akarja felvenni a harcot egy másik pártvezetővel, nevezetesen Lázárral, hogy a főtitkár/miniszterelnök kegyeit keresi. Nemrég külön konferenciát is szervezett az Orbán-kormány dicséretére – és hogy miért? „A konferenciát azért tartottuk, mert a magyar közéletből fájóan hiányzik az elismerés, az, hogy megdicsérjük azt, aki valamit jól csinált. Túl nagy tere van az állandó kritikának, a másik lehúzásának. A saját politikai családunkon belül sem adjuk meg az elismerést. Tavaly három választást is megnyert a Fidesz, de elmaradt az, hogy megveregessük egymás vállát.” A bátorság címbe emelt számon kérése pedig konkrétan egy Orbán-idézettel történik, tehát Schmidt a főnök szavait olvassa ellenfele szemére.

De a vége mindent visz. Stumpf András, aki nemrég hagyta ott a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó fideszes pártlapot, most bátran felveti, hogy Simicskának a pártok „finanszírozásában lehetett szerepe”. Ja, lehetett. Erre Schmidt:

„– A kampányt a kampányfinanszírozási törvénynek megfelelően az erre felhasználható pénzből finanszírozzák, nem?

– Ennyire azért ne legyünk cinikusak.

– Nem vagyok cinikus: a jelenlegi törvény bőséges forrást biztosít ahhoz, hogy finanszírozhassák belőle a kampányokat. Ami biztos: új pártokat nem sikerült a baloldalon elindítani, s a régiekkel is gondok vannak. Az az egymillió ember, aki most kivár, aki bizonytalan, még vissza is jöhet 2018-ig – ha a Fidesz megérti a választópolgárok figyelmeztetését és levonja a következtetéseket. Ebben bízom.”

Ez a legalja. Azt állítani, hogy a pártok nem költenek többet, mint amennyi pénzt a törvény biztosít – erre szinte senki nem lenne kapható, annyira egyértelmű, szépen adatolható hazugság.

*

A fenti gondolatokat nyilvánosan vállaló Schmidt Mária az egyik legfontosabb ember a magyar emlékezetpolitikában. Jelenleg az alábbi tisztségeket tölti be, javarészt Orbán Viktor végtelen kegyelméből, illetve az ő „politikai családjának” közreműködésével:

A XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet Tudományos Tanácsának tagja.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kurátora.

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagja, annak Tudományos Tanácsadó Testületének elnöke.

Egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

A Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ főkurátora, szakmai vezetője.

Hogy ilyen hatalom lehet a kezében, az közös szégyene az egész politikai jobboldalnak. A sorsa pedig jelzés: mindez veletek is megtörténhet. Akármilyen magasan vagytok, soha ne felejtsetek el: félni.

Neked ajánljuk