Simicska Lajos televíziós adásban ismerte be, hogy nincs semmi a kezében Orbán ellen

  • narancs.hu
  • 2017. november 28.

Narancsblog

Egy csodavárással kevesebb.

Az Orbán-rendszer első, azóta elcsapott oligarchája az éj leple alatt gecizett megint egyet, aztán meglehetősen megtört hangú telefoninterjút adott az RTL Klub Híradójának, ahol ilyeneket mondott: „Abban, hogy az ország ide jutott, és maffiaállam épült ki, abban nekem volt szerepem, és ebben van felelősségem, és a felelősségem elől nem szaladok el.”

Szép szavak, de vajon ki előtt, mi előtt és legfőként mikor kell vállalnia a felelősséget azért, mert az ország ide jutott?

Aztán leszögezte, ha lennének is terhelő bizonyítékai a „közös időkből” Orbán Viktorra nézve, azok nyilvánosságra hozatala „öngyilkosság” lenne. „Ugye nem gondolja komolyan? Ha a feltételezésből indulok ki, hogy ilyen van, az egy érdekes feltételezés. De egyet mondanék: öngyilkosnak tart engem?” De különben „atombombák nincsenek ebben az országban”.

Hát, mit lehet erre mondani? Leginkább azt, hogy egy illúzióval kevesebb. Abban ugyanis feltétlenül igaza lehet Simicska Lajosnak, hogy aki tőle várta, hogy megszabadítja az országot Orbán Viktor maffiamódszereitől, az nagyon tévedett.

Simicska Lajos persze, ha már így belejött, nyilatkozott egyet az ATV-nek is, nagyjából ugyanezt. „Alapvetően vidám ember vagyok, de így ki tudom adni a frusztrációt”, tudniillik, ha olykor-olykor legecizi a miniszterelnököt, vagy fennköltebben szólván: véleményt nyilvánít. „Azt mondták, ne hagyjam szó nélkül, hát nem hagytam szó nélkül.” Örülünk.

Simicska Lajostól – a Fideszvár egykori eszétől – tehát ma annyi telik, hogy fogja a pemzlit, s kimegy mázolni valami ízetlenséget egy óriásplakátra. Szomorú történet ez, s bizonyosan nem azért szomorú, mert Simicska nem fogja megbuktatni Orbánt, hanem azért, mert ha megbuktatná, ha ő buktatná meg, akkor sem lenne semmivel jobb a világ, így e történet kristálytisztán megmutatja, hova jutott a rendszerváltás oly sokra hivatott nemzedéke, s általuk tényleg ez az ország.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.