Orbán Viktort egyáltalán nem érdekli, ha oltári nagyot hazudik, a lényeg, hogy kábítsa a népet

  • narancs.hu
  • 2017. december 23.

Narancsblog

Legalábbis azokat, akik hallgatnak rá.

A miniszterelnök és a fideszes politikusok is rendre bizonyítják, ők és az igazság nem elválaszthatatlan barátok. Megtanulták, hogy az utóbbi években különösebb következmények nélkül tagadhatják le a csillagokat is az égről. Azonban vannak olyan momentumaik, amelyek annyira bicskanyitogatóra sikerülnek, hogy nehéz elmenni mellettük szó nélkül. Ilyen volt Orbán Viktor pénteki produkciója a Kossuth Rádióban, ahol egy vele készült interjúban azt mondta:

„A magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül, a gazdaság motorja nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek.”

Orbán szerint senki pénzére nem vagyunk rászorulva, az ország a saját lábán áll. A magyar miniszterelnök azt is elmondta, hogy nem lenne itt semmi gond, ha az EU-tól nem érkeznének a pénzek, „akkor is lenne növekedés, akkor is sikeresek lennénk”.

Nem igaz? A lényeg, hogy valaki elhiszi

Nem igaz? A lényeg, hogy valaki elhiszi

Fotó: MTI

Mivel a magyar kormányfő nem egy szenilis öregember, minden bizonnyal ő is tudja, hogy hatalmasat hazudott azért, hogy néhány percre ismét fontosnak érezze magát. És ebben a témában ezt már nem először nyilatkozta, tehát tudatos kommunikációs panelről van szó.

Csak a legfontosabbak azzal kapcsolatban, hogy kiknek a pénzére nem vagyunk rászorulva: 10 milliárd eurót (több mint 3 ezer milliárd forintot) kértünk kölcsön Oroszországtól, vagyis Vlagyimir Putyintól Paks 2 megépítésére. A konstrukció megéri, csak nem nekünk: a pénzt kamatostul vissza kell fizetni, de előtte abból egy csomót már eleve visszaforgatunk az orosz gazdaságba, hiszen nagyrészt az oroszokkal építtetünk. Ugyanezt eljátsszuk a kínaiakkal is, az ő, nagyjából 500 milliárd forint körüli kölcsönükből építünk nekik egy vasútvonalat. Ennyit arról, hogy Orbán szerint nem szorulunk rá más pénzére. És itt vannak az EU-s források, amelyhez annyit mindenképp érdemes hozzáfűzni, hogy csak az előző, 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklusban 14 ezer milliárd forintnyi pénz áramlott a magyar gazdaságba Brüsszelből. És még így sem javult érdemben a magyar gazdaság versenyképessége, a munkaerő jelentős része pedig elvándorolt.

Ez jelenti Orbán Viktor szerint azt, hogy nem szorulunk más pénzére.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.