Orbán Viktort egyáltalán nem érdekli, ha oltári nagyot hazudik, a lényeg, hogy kábítsa a népet

  • narancs.hu
  • 2017. december 23.

Narancsblog

Legalábbis azokat, akik hallgatnak rá.

A miniszterelnök és a fideszes politikusok is rendre bizonyítják, ők és az igazság nem elválaszthatatlan barátok. Megtanulták, hogy az utóbbi években különösebb következmények nélkül tagadhatják le a csillagokat is az égről. Azonban vannak olyan momentumaik, amelyek annyira bicskanyitogatóra sikerülnek, hogy nehéz elmenni mellettük szó nélkül. Ilyen volt Orbán Viktor pénteki produkciója a Kossuth Rádióban, ahol egy vele készült interjúban azt mondta:

„A magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül, a gazdaság motorja nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek.”

Orbán szerint senki pénzére nem vagyunk rászorulva, az ország a saját lábán áll. A magyar miniszterelnök azt is elmondta, hogy nem lenne itt semmi gond, ha az EU-tól nem érkeznének a pénzek, „akkor is lenne növekedés, akkor is sikeresek lennénk”.

Nem igaz? A lényeg, hogy valaki elhiszi

Nem igaz? A lényeg, hogy valaki elhiszi

Fotó: MTI

Mivel a magyar kormányfő nem egy szenilis öregember, minden bizonnyal ő is tudja, hogy hatalmasat hazudott azért, hogy néhány percre ismét fontosnak érezze magát. És ebben a témában ezt már nem először nyilatkozta, tehát tudatos kommunikációs panelről van szó.

Csak a legfontosabbak azzal kapcsolatban, hogy kiknek a pénzére nem vagyunk rászorulva: 10 milliárd eurót (több mint 3 ezer milliárd forintot) kértünk kölcsön Oroszországtól, vagyis Vlagyimir Putyintól Paks 2 megépítésére. A konstrukció megéri, csak nem nekünk: a pénzt kamatostul vissza kell fizetni, de előtte abból egy csomót már eleve visszaforgatunk az orosz gazdaságba, hiszen nagyrészt az oroszokkal építtetünk. Ugyanezt eljátsszuk a kínaiakkal is, az ő, nagyjából 500 milliárd forint körüli kölcsönükből építünk nekik egy vasútvonalat. Ennyit arról, hogy Orbán szerint nem szorulunk rá más pénzére. És itt vannak az EU-s források, amelyhez annyit mindenképp érdemes hozzáfűzni, hogy csak az előző, 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklusban 14 ezer milliárd forintnyi pénz áramlott a magyar gazdaságba Brüsszelből. És még így sem javult érdemben a magyar gazdaság versenyképessége, a munkaerő jelentős része pedig elvándorolt.

Ez jelenti Orbán Viktor szerint azt, hogy nem szorulunk más pénzére.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.