Bogdán Lászlóról ír az Economist

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 1.

Nekrológ

Nekrológban méltatja Cserdi polgármesterét a brit lap.

"Mese egy faluról" felcímmel jelentetett meg nekrológot Bogdán Lászlóról, Cserdi július 14-én elhunyt polgármesteréről a brit The Economist.

Meghalt Bogdán László, Cserdi polgármestere

46 éves volt. "A hírt több forrásból is megerősítve szomorúan tudatom, hogy Bogdán László, Cserdi közismert polgármestere meghalt" - írja Facebook-oldalán Hidvégi B. Attila roma jogvédő. Ugyanerről ír a Hírklikk is: "hiteles forrásból megerősített információink szerint ma éjjel elhunyt Bogdán László, Cserdi polgármestere."

A lap arról ír, hogy a 350 lelkes Cserdiben Bogdán 2006-os polgármesterré választása óta megváltozott az élet: akkor romos és omladozó házak, magas munkanélküliség és bűnözés jellemezte, mára pedig rendezett a falu, több háznak is lett fürdőszobája, kis parkokat alakítottak ki, a lakosok pedig a földeken és a falu által felállított üvegházakban dolgoznak, a világ pedig a csodájára járt a "cserdi csodának".

A lap beszámol arról is, hogy Bogdán László szegény családból származott, sokáig cipője sem volt, és gyerekkora meghatározó élménye az éhség, ám ahelyett, hogy áldozatként tűnt volna fel, inkább minden munkát elvállalt, és arra jutott, hogy a cigányoknak dolgozniuk kell, mert ha kiemelkednek a nyomorból, akkor gyengülhet az előítélet is velük szemben. Bogdán ezt a célt tűzte ki magának polgármesterként is, ahol odafigyelt a lakosokra, ők voltak a családja.

A lap arról is ír, hogy Bogdánnak voltak ellenségei is, mert a cigányság beilleszkedéséért dolgozott, hogy úgy éljenek, mint más magyarok, és azt szerette volna, hogy feltűnjenek a reklámokban, hogy az általuk megtermelt élelmiszer eljusson a nagy üzletláncokhoz, és hogy a pártokat ne érdekelje a bőrszín.

A lap kitér arra is, hogy bár voltak, akik azt gondolták, hogy jó roma vezető lehetne belőle az országos politikában, ebből nem kért, nem szeretett magáról beszélni, nem akart celeb lenni, de törődött más kisebbségekkel is. Bogdánnak még nagy tervei voltak, így nem tudni, miért vetett véget az életének.

A lap azzal a viccel fejezi be a méltatást, hogy miközben két cigány egy lóra alkudozik, az nekimegy fejjel a falnak. A vevő azt mondja: Látod, vak az állat. A másik erre úgy válaszol: nem vak az, hanem bátor!

Ha krízishelyzetben van, öngyilkossági gondolatok foglalkoztatják, akkor hívja bármikor az ország egész területéről (mobilról és vezetékes telefonról) ingyenesen hívható 116-123 lelki elsősegély szolgálatot, vagy keresse fel ezt az oldalt!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.