Bogdán Lászlóról ír az Economist

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 1.

Nekrológ

Nekrológban méltatja Cserdi polgármesterét a brit lap.

"Mese egy faluról" felcímmel jelentetett meg nekrológot Bogdán Lászlóról, Cserdi július 14-én elhunyt polgármesteréről a brit The Economist.

Meghalt Bogdán László, Cserdi polgármestere

46 éves volt. "A hírt több forrásból is megerősítve szomorúan tudatom, hogy Bogdán László, Cserdi közismert polgármestere meghalt" - írja Facebook-oldalán Hidvégi B. Attila roma jogvédő. Ugyanerről ír a Hírklikk is: "hiteles forrásból megerősített információink szerint ma éjjel elhunyt Bogdán László, Cserdi polgármestere."

A lap arról ír, hogy a 350 lelkes Cserdiben Bogdán 2006-os polgármesterré választása óta megváltozott az élet: akkor romos és omladozó házak, magas munkanélküliség és bűnözés jellemezte, mára pedig rendezett a falu, több háznak is lett fürdőszobája, kis parkokat alakítottak ki, a lakosok pedig a földeken és a falu által felállított üvegházakban dolgoznak, a világ pedig a csodájára járt a "cserdi csodának".

A lap beszámol arról is, hogy Bogdán László szegény családból származott, sokáig cipője sem volt, és gyerekkora meghatározó élménye az éhség, ám ahelyett, hogy áldozatként tűnt volna fel, inkább minden munkát elvállalt, és arra jutott, hogy a cigányoknak dolgozniuk kell, mert ha kiemelkednek a nyomorból, akkor gyengülhet az előítélet is velük szemben. Bogdán ezt a célt tűzte ki magának polgármesterként is, ahol odafigyelt a lakosokra, ők voltak a családja.

A lap arról is ír, hogy Bogdánnak voltak ellenségei is, mert a cigányság beilleszkedéséért dolgozott, hogy úgy éljenek, mint más magyarok, és azt szerette volna, hogy feltűnjenek a reklámokban, hogy az általuk megtermelt élelmiszer eljusson a nagy üzletláncokhoz, és hogy a pártokat ne érdekelje a bőrszín.

A lap kitér arra is, hogy bár voltak, akik azt gondolták, hogy jó roma vezető lehetne belőle az országos politikában, ebből nem kért, nem szeretett magáról beszélni, nem akart celeb lenni, de törődött más kisebbségekkel is. Bogdánnak még nagy tervei voltak, így nem tudni, miért vetett véget az életének.

A lap azzal a viccel fejezi be a méltatást, hogy miközben két cigány egy lóra alkudozik, az nekimegy fejjel a falnak. A vevő azt mondja: Látod, vak az állat. A másik erre úgy válaszol: nem vak az, hanem bátor!

Ha krízishelyzetben van, öngyilkossági gondolatok foglalkoztatják, akkor hívja bármikor az ország egész területéről (mobilról és vezetékes telefonról) ingyenesen hívható 116-123 lelki elsősegély szolgálatot, vagy keresse fel ezt az oldalt!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.