Bogdán Lászlóról ír az Economist

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 1.

Nekrológ

Nekrológban méltatja Cserdi polgármesterét a brit lap.

"Mese egy faluról" felcímmel jelentetett meg nekrológot Bogdán Lászlóról, Cserdi július 14-én elhunyt polgármesteréről a brit The Economist.

Meghalt Bogdán László, Cserdi polgármestere

46 éves volt. "A hírt több forrásból is megerősítve szomorúan tudatom, hogy Bogdán László, Cserdi közismert polgármestere meghalt" - írja Facebook-oldalán Hidvégi B. Attila roma jogvédő. Ugyanerről ír a Hírklikk is: "hiteles forrásból megerősített információink szerint ma éjjel elhunyt Bogdán László, Cserdi polgármestere."

A lap arról ír, hogy a 350 lelkes Cserdiben Bogdán 2006-os polgármesterré választása óta megváltozott az élet: akkor romos és omladozó házak, magas munkanélküliség és bűnözés jellemezte, mára pedig rendezett a falu, több háznak is lett fürdőszobája, kis parkokat alakítottak ki, a lakosok pedig a földeken és a falu által felállított üvegházakban dolgoznak, a világ pedig a csodájára járt a "cserdi csodának".

A lap beszámol arról is, hogy Bogdán László szegény családból származott, sokáig cipője sem volt, és gyerekkora meghatározó élménye az éhség, ám ahelyett, hogy áldozatként tűnt volna fel, inkább minden munkát elvállalt, és arra jutott, hogy a cigányoknak dolgozniuk kell, mert ha kiemelkednek a nyomorból, akkor gyengülhet az előítélet is velük szemben. Bogdán ezt a célt tűzte ki magának polgármesterként is, ahol odafigyelt a lakosokra, ők voltak a családja.

A lap arról is ír, hogy Bogdánnak voltak ellenségei is, mert a cigányság beilleszkedéséért dolgozott, hogy úgy éljenek, mint más magyarok, és azt szerette volna, hogy feltűnjenek a reklámokban, hogy az általuk megtermelt élelmiszer eljusson a nagy üzletláncokhoz, és hogy a pártokat ne érdekelje a bőrszín.

A lap kitér arra is, hogy bár voltak, akik azt gondolták, hogy jó roma vezető lehetne belőle az országos politikában, ebből nem kért, nem szeretett magáról beszélni, nem akart celeb lenni, de törődött más kisebbségekkel is. Bogdánnak még nagy tervei voltak, így nem tudni, miért vetett véget az életének.

A lap azzal a viccel fejezi be a méltatást, hogy miközben két cigány egy lóra alkudozik, az nekimegy fejjel a falnak. A vevő azt mondja: Látod, vak az állat. A másik erre úgy válaszol: nem vak az, hanem bátor!

Ha krízishelyzetben van, öngyilkossági gondolatok foglalkoztatják, akkor hívja bármikor az ország egész területéről (mobilról és vezetékes telefonról) ingyenesen hívható 116-123 lelki elsősegély szolgálatot, vagy keresse fel ezt az oldalt!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”