Elhunyt Börcsök Enikő

  • narancs.hu
  • 2021. január 28.

Nekrológ

A Vígszínház társulatának tagja 53 éves volt.

"A Vígszínház társulata mély megrendüléssel tudatja, hogy ma hajnalban, hosszú, súlyos betegség után 53 éves korában elhunyt Börcsök Enikő színművész, Jászai Mari-díjas, Érdemes– és Kiváló Művész. Halála nemcsak a Vígszínház számára, de az egész magyar színházi és kulturális életnek is felbecsülhetetlen veszteség. 

Börcsök Enikő sugárzó tehetségét számtalan színházi és filmes szerepben megcsodálhatta a közönség. 1994 óta volt a Vígszínház hűséges tagja és vezető színésznője. Legendás alakítások sora fűződik nevéhez, melyekben megmutatta drámai erejét, páratlan humorát, olthatatlan élet- és játékszeretetét. Igazi társulati és közösségi ember volt, rendkívüli személyisége, melegszívűsége, segítőkészsége, nyitottsága, csillapíthatatlan energiája és tenni akarása pótolhatatlan űrt hagy maga után.

 Börcsök Enikőt a Vígszínház saját halottjának tekinti" - áll a színház oldalán.

"Rendkívüli tehetségét vígszínházi sikerei is igazolják: a Macskajáték Egérkéje, a Mágnás Miska Marcsa szerepe, a Dobardanban, a Faustban és a Sógornőkben nyújtott alakítása, Az Iglic címszerepe, a Tóték Tóthnéja, a Lóvátett lovagok Francia királylánya. Emlékezetes alakítást nyújtott a Cselédekben Claire-ként, a A szecsuáni jólélekben Sen Te/Sui Ta-ként, a Lear királyban Gonerillként, a Nyaralókban Varvaraként, A kaukázusi krétakörben Acdaként, a Mindent anyámról Manuelájaként, az Egy csók és más semmi Dühös nőjeként és az Augusztus Oklahomában Barbara szerepében. A Rómeó és Júlia kotnyeles dajkájaként és a Makrancos Kata címszereplőjeként különleges humorával sziporkázott Shakespeare komikus jeleneteiben. Az utóbbi időszakban kortárs magyar és külföldi drámák főszerepeiben csillogtatta meg különleges tehetségét és humorát: Az öldöklés istenében, a Mikvében, az Átutazókban, a Sógornőkben a Téli utazásban, a Príma környékben, a Kvartettben és a Honderűben.

Alakításait mindig ugyanaz a bensőséges őszinteség, játékos virtuozitás és bravúros ritmusérzék jellemzi. Minden szerepén átüt a színésznő csípős, fanyar humora, mély élettapasztalata és a színház, illetve a játék örök szeretete. A felszínen szikár, erős nőt mutat, aki belül gyötrő titkokat rejt, csak apró gesztusai árulkodnak arról, hogy valójában mennyire törékeny, bizonytalan és kiszolgáltatott nő.

Számos díj és elismerés ötvözte szakmai munkáját. Kiemelkedő színészi teljesítményét a Vígszínház 1997-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűvel, hat alkalommal (1997, 2000, 2002, 2009, 2015, 2016) Ajtay Andor-emlékdíjjal, három alkalommal pedig Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel ismerte el (1998, 2000, 2005). 1998-ban Jászai Mari-díjat kapott. A Paszport című filmben nyújtott alakításáért 2001-ben a 32. Magyar Filmszemle Legjobb Női Alakítás díját kapta. A 2005-ös V. POSZT-on a Legjobb Női Főszereplő díját nyerte el Scribe Adrienne című darabjában nyújtott alakításáért, ugyanezen évben Érdemes művésszé választották. 2007-ben a Happy Art Fesztivál Colombina-díját kapta a Legjobb Női Alakításért, valamint neki ítélték a Roboz Imre-díjat is. A 2009-es IX. POSZT-on a Legjobb Női Epizódszereplőnek választották Tracy Letts Augusztus Oklahomában című darabjában nyújtott kiemelkedő játékáért. Ugyanez az alakítás hozta meg számára a 2008/2009-es Színikritikusok Díját is. 2013-ban kiemelkedő közösségi- és művészi munkájáért Budapestért díjat kapott, 2015-től örökös tag a Halhatatlanok Társulatában, valamint ugyanezen évben megkapta a Prima díjat, illetve a legjobb női epizódalakítás díját a Magyar Filmkritikusoktól a Szerdai gyerekben játszott szerepéért. 2018-ban elnyerte a Kiváló művész címet" - írja a Vígszínház.

 

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.