Narancs XX. évf. 19. szám (2008-05-08)
Lajos barátomat egyszer az Örsön megszólította két bőrfejű: "Te román vagy?" Lajos el volt foglalva magával, nem nagyon figyelt oda, csak úgy odavetette: "Anyád román, bazmeg." A két bőrfejű egyértelművé tette, hogy ajánlatos megállnia. Lajos csak nézett rájuk, erre egyikük elővette a személyi igazolványát (ami akkoriban még egy ronda barna könyvecske volt), és megkérdezte: "Van ilyened, bazmeg?"
Hogy mi a szöveg, mindig nehéz. A legkönnyebbnek látszó a legbb. Lásd Kosztolányi: mit a medvék lenéznek. Most hogy itt mennyire összekavarodnak a dolgok: lásd még jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Medvékben is (koalák stb.), verebekben is érintve volnék. Volnék. A szöveg(írás), a szöveg(élet) jellege: a "volnék". De vajon?
Tündi és Bündi csevegnek a vállalati büfében egy dupla fölött - nehezen képzelhető el, hogy e tényállás szerkesztőségi állásfoglalásunkat igényelné. Néha azonban magunk is elcsodálkozunk. Tündi kisujját a csészétől eltartva elmeséli, vagy csak egy félmondatban elejti, hogy a múltkor náluk vacsoráztak Gromikóék a kőbányai igazgatóságról, pöri volt. Gromikóné meg ari, olyan közvetlen, nem is gondolnád. Tán kicsúszik, kisikkan egy "ne beszélj, tényleg?", aztán áttérnek a kombinéleárazási hullám váratlan fejleményeire.
Új elnöke lesz a Magyar Tudományos Akadémiának Pálinkás József fizikus személyében. A pályázat első kiírásában mintha még szerepelt volna, hogy politikus ne lehessen elnök, de aztán ez később eltűnt a megszorító intézkedések közül. Pálinkás mellett szól, hogy sokáig dolgozott akadémiai intézetben (most Debrecenben tanít), sőt igazgató is volt, tehát jól ismerheti az intézetek problémáit. És ugyan nem dicsekedhet szép állami kitüntetéssel, de a Fidesz-kormány alatt oktatási államtitkár, majd miniszter volt. Most is fideszes parlamenti képviselő (bár megígérte, lemond mandátumáról). Hát igen, mit szépítsük.
"() a pillanat történelmi, mert nincs tudomásunk arról, hogy magyar együttes valaha is meghívást kapott volna olyan nívós brit fesztiválra, mint amilyen a glastonburyi" - írtuk a Realistic Crew Glastonburybe vezető útját vázoló cikkünkben (Jelentés a kilövőállomásról, Magyar Narancs, 2008 április 24) Pedig volt már ilyen magyar együttes: az Európa Kiadó, mely ráadásul éppen Glastonburyben játszott huszonkét évvel ezelőtt Nem emlékeztünk rá, pedig még olvastunk is róla Para-Kovács Imre Menyhárt Jenővel készített interjúkötetében (Amerika Kiadó, 2006) A tévesztésért elnézést kérünk! A szerk * Biciklilopásokról szóló cikkünkben (A sodrony nem segít, Magyar Narancs, 2008 április 24) sajnálatos félreértés történt: nem futár kínált lopott kerékpárt, hanem futárbiciklit kínált valaki, aki garantáltan nem futár A futárok elnézését kérjük A szerk * A közmédiumok nemzetbiztonsági védelméről szóló cikkben (Mint aki benéz, Magyar Narancs, 2008 május 1) azt írtam, hogy a Duna Tv elnökét "valószínűleg nem érte utol a levelünk" A valóság az, hogy a megkeresésünkre Cselényi László időben válaszolt; feltehetőleg a levelezőrendszerem szórakozott egy kicsit A válaszból kiderül, hogy a Duna Tv-nek van együttműködési megállapodása az NBH-val, melyet nemrég újított meg Tartalma szigorúan titkos, a minősítést csak a titokgazda oldhatja fel A Duna Tv-ben elnöki utasítás szabályozza, hogy milyen munkakörök betöltésének feltétele az A, B és C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés (Ez nagyrészt közép- és felső vezetőket érint)Arról az elnök nem tud, hogy bármelyik munkatársát megfigyelték volna, vagy bárhogy isakadályozták volna a közszolgálati munkát Cselényi ugyanakkor bízik abban, hogy "a szolgálatok tevékenysége mindenkor a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlik" A hatályos rendelettel kapcsolatban azt írta: legfeljebb annyit tehet, hogy az ügybena tisztánlátást kezdeményezi A többi a politika feladata Az érintettek és az olvasók elnézését kérem,hogy ez az információ kimaradt Bogár Zsolt újságíró . .
Magyar Narancs, 2008 április 17 Tisztelt Vincze András! Sajnálattal és megdöbbenve olvastam kritikájában, micsoda áldatlan állapot uralkodott az A38 hajón a Zdob s*i Zdub-koncert idején Megvallom őszintén, velem még honi koncerten sosem fordult elő, hogy "teljes mértékben besörözött" emberek üvöltsék a fülembe a szöveget, sem Kispál és a Borzon, sem Quimbyn, és hajlok arra a feltételezésre, hogy az LGT-koncerten a publikum soraiban látható hatalmas zászlókat is csak utólag montírozták bele a televíziós felvételbe Ki vinne bármilyen zászlót koncertre idehaza azzal az előre megfontolt szándékkal, "nehogy látni is lehessen valamit"? A hazai közönség tapasztalatom szerint szépen félrefésült hajjal, fehér ingben, térdzokniban és kis sámlival szokott koncertre járni, jobb kezében bambi, bal kezének nagyujja pedig végig a szájában, innen lehet felismerni Nagyon sajnálom, hogy az előzetes megbeszéléssel ellentétben a koncertet nem egyedül élvezhette végig, sajnos besurrant még vagy kétszáz fizetővendég, (Önt idézve: "fele külföldi", "vélhetően" románok) Megértem csalódottságát, de talán más országok nemzeti lobogóját, vagy annak címerét mégsem kellene fikázni, és főleg nem ebben az újságban, akkor sem, ha a magyar sajtó tele van a még a románok is megelőznek minket típusú mondatokkal Pont azért nem kéneÉ Még valami: legközelebb a koncertről hazafelé, azonkívül, hogy "nem lehetett semmibe belekötni", gondolkozzon el azon is, vajon miért nem ért oda időben, ("Az előzenekarokról csak egy mondat erejéig: a Zubolyt sikerült lekésnem") Jusson eszébe, azért fizetik, hogy ne késsen sem el, sem le, no meg tartalommal is fel lehet tölteni másfél flekket, mert ebből az írásból egyvalami érezhető csak: hogy szerzője arccal a pénztárnak írta A Magyar Narancs az egyetlen lap, amit még vásárolok, ugye nem kell erről is lemondanom?! Maradok tisztelettel, Szikszai Rémusz . .
Tillmann J. A. Európa nem kötelező! című cikkében (Magyar Narancs, 2008. április 17.) az iszlám vallással szembeni európai tolerancia mérséklése mellett érvel. Az iszlám és a tények alcímet viselő írás azonban maga is a fundamentalizmus eszközeivel veszi fel a harcot a muzulmán fundamentalizmussal. A kontextus iránti érzéketlenség, a szó szerinti olvasat, a célnak alárendelten kreált történelmi narratíva, a szelektíven szemlézett tények és féligazságok köré kialakított sötét gondolati felhők elfedik a valódi összefüggések rendszerét, és lehetetlenné teszik a megértést. Európai értékeink védelmében nemcsak az iszlám fundamentalizmus terjedésével, de Tillmann korántsem egyedi érvelésével is szembe kell szállni.
Magyar Narancs, 2008. május 1. Tisztelt Szerkesztőség! Mint a Narancs rendszeres - és többnyire egyetértő - olvasója, az előző számuk szerkesztőségi cikkéhez csupán egy kérdést fűznék: ha egy párt mind a négy, a választási kampányban kiemelt céljának a teljes ellehetetlenülését tapasztalja, akkor miért ragaszkodna - a célok megvalósításához elengedhetetlennek tartott - bársonyszékekhez? Dr.
Százhatvanhat napos bujkálás után, április 29-én elfogták Szarvas Attilát, Mezőkovácsháza volt polgármesterét. A rendőrség, nem tudni miért, titokként kezeli, hol találták meg a szökevényt.
Hat új miniszterrel vág a kisebbségi kormányzásnak a harmadik kabinetjét rapid gyorsasággal felállító Gyurcsány Ferenc. A tárcavezetők kiválasztása és a kormányszerkezet átalakítása a miniszterelnök megerősödését eredményezte, ám továbbra sem látni, hogy a pártelnök és a szocialista vezérkar milyen stratégiával, programmal kívánja kimozdítani az MSZP-t a népszerűségi mélypontról.
A két nagy párt, a demokraták és a radikálisok fej fej mellett haladnak a hétvégi szerbiai választások felé. A kis pártokon múlik minden - de az is lehet, hogy az új parlament pontosan ugyanúgy fog festeni, mint a márciusban az általános bénultság miatt feloszlott régi. Az eshetőségekről az egyik legnevesebb szerb nem kormányzati szervezet, a CeSID (Központ a szabad választásokért és a demokráciáért) alapítóját, ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Autópálya-építés, motorvonattender és legutóbb a csepeli szennyvíztisztító ügye - néhány botránytól hangos példa a közbeszerzésre. A jól kitalált rendszerre rávetül a korrupció árnyéka - de a közbeszerzési törvény (Kbtv.) nem emiatt került nagyszerviz alá, megszüntetnék például a nemzeti eljárásrendet, és változna az egyszerű eljárás menete is.
A pártalapítványok működésére és finanszírozására vonatkozó számos rendelkezést semmisített meg a múlt héten az Alkotmánybíróság (AB). A parlamenti pártoknak a jövőben nagyobb teret kellene engedniük a felbukkanó politikai formációknak, magukat pedig korlátozniuk kellene. Lehet fogadásokat kötni, így lesz-e.
A közvélemény-kutatók felmérései szerint ha a közeljövőben lennének a választások, akkor a Fidesz kétharmados többséget szerezne a parlamentben. (Ami azért nem olyan egyszerű, lásd múlt heti írásunkat: Gyere cipó, hamm...) Legutóbb 1994-ben volt ilyen, de akkor az MSZP-SZDSZ-koalíció négyéves alkotmánymódosítási moratóriumot vállalt. Kérdés, hogy az önkorlátozáson kívül milyen egyéb fékek vannak beépítve a rendszerbe.
Kongóban hivatalosan már 2003 óta béke van, de az ugandai-ruandai hármas határvidéken továbbra is fel-fellángolnak a harcok helyi hadurak és milíciák részvételével. A kirendelt ENSZ-haderő egyes katonái a béke megőrzése helyett saját gyarapodásukat tartják szem előtt.
A Lengyel József (kommunista író; élete java részét különböző büntetőintézetekben töltötte - nyilván ezért maradhatott mindvégig kommunista) novellájából (anno kötelező olvasmány volt) készített Oldás és kötés Jancsó Miklós második nagyjátékfilmje.
Pár évvel ezelőtt a tapas szó hallatán legtöbb honfitársunk valamiféle nyelvészeti eljárásra - ragtapasz - gondolt, de mindez már a múlté.
Egyszer már leírtuk, de jobbat most sem tudunk: "Ha nem is vár, de Bástya állott egykor a Rókus-kórházzal szemben, a Rákóczi út sarkán.
Mármint az amerikai zeneszerző, Elliott Carter, de - és most olvasóink meg fognak lepődni - még mindig él, sőt, az interneten talált adatok szerint tavaly, azaz kilencvenkilenc éves korában három művet is kiadott.
Éljen a rebarbara! Nálunk kevéssé elterjedt, pedig még az sem kizárt, hogy ősmagyar gyümölccsel van dolgunk (botanikai értelemben zöldség, felhasználását tekintve inkább gyümölcs).
A kitüntetés, amit Sztupa és Troché a nápolyi kaland után átvett, mert végül csak átvették, nem olyan volt, mint bármelyik díj vagy plecsni, amit ismerünk.
Nekem a Peer Gynt gyöngém: szeretem olvas(gat)ni, nézni meg tanítani is. Mindig mutatkozik még egy rétege, mint annak a bizonyos hagymának, és attól nekem könnybe tud lábadni a szemem. Szóval van bennem eredendőnek nevezhető pozitív elfogultság. Fölteszem, Fazekas István, a nyíregyházi Peer Gynt rendezője is így lehet ezzel; gondolom, színész létére azért akarta éppen ezt megrendezni (és nem, mondjuk, a Furcsa párt vagy az Én és a kisöcsémet), mert régóta birizgálja a darab, éppen úgy, ahogy engem. És most, az előadás láttán úgy gondolom, talán le kéne ülnünk beszélgetni, hogy megtudjam, miben áll ez a birizgálás...
Különös: míg íróktól és filmrendezőktől elvárjuk, de legalábbis elfogadjuk művészetük átformálását, addig egy rockzenekar változását többnyire reflexszerű felháborodás kíséri. Aminek csupán egyik oka a rockrajongók eredendő konzervativizmusa (jó volna ezt valóban többes szám harmadik személyben, magunktól mintegy eltartva gondolni, csak hát képtelenség megfeledkezni a valahol letagadhatatlanul bennünk is fészkelő bőrdzsekis MDF-szavazóról) - a viszolygásról maguk a bandák is tehetnek. Mert a rockzenekarok döntő többsége, lássuk be, csupán egyetlen dologhoz ért igazán; ezer Ramones között szerénykedik egy szem Bowie, és akkor még becslésünkben alighanem visszafogottak is voltunk.
Mintha kötőtűvel bökdösnék a fülemet, úgy kalapál a dobgép a Boris új lemezének elején. Az emberben megfagy a vér: csak nem a militáns szado-mazo technó világába tettek most kirándulást a kísérletező kedvű japán zajrockerek? Szerencsére (vagy sajnos?) ilyesmi nem történt, azonban a meglepetéseknek még nincs vége.
Ha gründolós, bandaszervezős filmre sodor be az élet, két dologra kell iszonyúan vigyáznunk:
Ismerek egy csávót, kábé olyan korú, mint ennek a filmnek a rendezője (nemsokára ötven lesz), míg (a nyolcvanas évek végéig) ki lehetett tartani a magyar futball mellett, addig ő Vasas-drukker volt. Mert úgy emlékezett, hogy egészen kicsi korában egy nagyfiú (úgy tíz évvel idősebb, épp, mint a film alapjául szolgáló regény írója), azt mondta neki, hogy "kicsi, te szurkolj a Vasasnak, mint én". Ez úgy a hatvanas évek elején, eleje végén lehetett.
Ezúttal már a legelején nagyon komolyra fordítjuk a szót (van is egy Magyar-komoly szótárunk). Mint a honi sajtó egyre sűrűsödő híradásaiból tudjuk, a mohácsi vészt buktuk. A törökök jelentős többséggel és fegyverzettel arra szavaztak, hogy húzzunk el, s ez a koalíció felbomlásához vezetett, noha nem kellett volna. Mária királyné például Bécs felé igyekezett elhúzni, csak előbb megrakott Budán - érthető okokból - 60 darab hajót értéktárgyakkal és kompromittáló hangfelvételekkel. A legenda szerint e hajók között volt a Hapci is; no, távolról sem a flotta zászlóshajója, inkább csak amolyan fedett kincsek szállítására felette alkalmas, feltűnésmentes lélekvesztő.
"Találjunk ki egy országot" - ez volt a honi értelmiség egyik jelmondata pár évvel ezelőtt, aztán belátták talán, hogy kitalálni kellene az országból, és nem kitalálni magát az országot. Julian Barnes Anglia, Anglia című regényének agyafúrt milliárdosa is valami hasonlón töri a fejét, amikor stábjával belevág a nagy Projektbe.
Szerintem teljes, és persze nem oly nagyon végzetes, de mindenesetre mulatságosan kínos félreértés művészetszociológiai vagy netán kultúrpolitikai vágyképektől vezéreltetve nézni a lipcsei jelenséget, még akkor is, ha erre csábítana a lényeg meglátásának és megragadásának szívet sajtoló óhaja. Csapda, mert érvénytelen, hamis premiszszákból kellene következtetéseket levonni, egymástól tompaszögben széttartó egyeneseket, irányokat kéne párhuzamként vizionálni. Mindez azért fontos, mert számtalan jel - a műcsarnoki sajtóanyag, s annak nyomán vagy attól függetlenül kritikák, ismertetések, lelkesült beszámolók dokumentálják, hogy a kiállítás kommentátorai szinte szívesen esnek bele ama verembe, amelyet azzal állítottak önmaguknak, hogy a németországi helyzetet követhető ideálmintaként állítják a magyarországi elé.
A Sátáni Versek óta tudjuk, hogy valakit akár halálra is lehet ítélni egy irodalmi műalkotás miatt az arab világban. Arról azonban kevés szó esik, hogy nem Rushdie az egyetlen olyan szerző, aki komoly összetűzésbe keveredett a vallási cenzúrával. A Közel-Keleten napjainkban is zajlanak perek. Olykor súlyos következményekkel: súlyos pénzbírságot, szabadságvesztést, de akár halálos ítéletet is kimondhatnak a szerzőkre.
Tíz éve megnyerte szerzőként a Magyar Rádió humorfesztiválját, négy éve Karinthy-gyűrűs, pár hete pedig Kamera Hungária-díjas. A humorista, konferanszié, ötletember emellett ügyvédi praxisát is ápolgatja.
A februárban új lemezzel jelentkezett Morcheeba már visszatérő vendégnek számít nálunk: három szigetes fellépés és egy tavaly nyári, Siófokon tartott ingyenes koncert után április végén Budapestet is érintette idei európai turnéjuk. Úgy tűnik, Dive Deep című hatodik sorlemezük pontot tesz a zenekar útkeresésének végére. Miután az eredeti énekesnő, a varázshangú Skye Edwards kiszállt a társulatból, két frontlányt (Daisy Martey és Jody Sternberg) is kipróbáltak, de ők sem maradtak egy-két évnél tovább; az új lemezen a Godfrey fivérek négy vendégénekessel vették fel a dalokat: többek között erről is beszélgettünk a fiatalabb Godfreyval.
Európa egyik vitán felüli színészóriásával, A zongoratanárnő, a 8 nő, az Amatőr, a Köszi a csokit!, A mennyország kapuja, A kaméliás hölgy, A szertartás, az Örökség, a Farkasok ideje, A haverom nője kétszeres cannes-i, velencei és César-díjas sztárjával Berlinben találkoztunk.
1909 és 1912 között, Bárczy István polgármestersége alatt látványos iskolaépítési program zajlott Budapesten. A külső kerületekben, a fővárosba áramló, jobbára szegény sorsú tömegek lakókörzeteiben ekkorra már elviselhetetlenné fokozódott a helyhiány, volt, ahol száznál is több tanuló zsúfolódott össze egy-egy osztályteremben. A program egyrészt magán viselte a szükséghelyzet nyomait, hiszen felhúztak eleve ideiglenesnek szánt épületeket is: a barakkiskolákat szállítható és újból szétszedhető elemekből állították össze. Másrészt és döntően mégiscsak a hosszú távú, tágkeblű szemlélet, az új iránti fogékonysággal elegyes konzervativizmus sugárzik ezekből az épületekből, amelyek Kelenföldtől Óbudáig, a Külső-Józsefvárostól Angyalföldig karaktert adtak a kerületeknek erőteljes tömbjeikkel, tiszteletet parancsoló tágasságukkal, amelybe úgy szippantották be a tanulókat a ma már többnyire szűkösnek tűnő bejáratokon, hogy a külvilágtól némiképp elszigetelten, mondhatni, zavartalan elkülönültségben okosodhassanak a tudás erődítményeiben.
Dubi Sándor győrzámolyi fiatalember a március végén Helsinkiben rendezett kendó Európa-bajnokságon aranyérmes lett. Dubi úgy verte végig Európát, hogy míg ellenfelei több évet edzettek Japánban, ő a versenyekre készülve nemigen utazott messzebb faluja határánál.
Az emberiség szinte betegesen vágyik az édességélményre, miközben - okkal-oktalanul - parázik az édesítőanyagoktól, legyen azok forrása a cukoripar vagy a szerves vegyészet.
A swingerklub a partnercsere és a csoportos szex évezredes gyakorlatának intézményesült játéktere. Hat-nyolc éve a hazai helyszíneket is lelkes törzsközönség látogatja.
Mára csaknem kétezer gyerek él Magyarországon, akikkel már magzat korukban kommunikált az anyjuk a kapcsolatanalízis módszerével, amelyet Raffai Jenő dolgozott ki. A pszichoanalitikus állítja, hogy a szülés 95 százalékban lélektani folyamat, ezért csökkenthetők a komplikációk, olyannyira, hogy pácienseinél még soha nem fordult elő koraszülés. A lelki köldökzsinórnak köszönhetően ezek a kisbabák világrajövetelük után azonnal fogékonyak a külvilágra, nyitottak, kiegyensúlyozottak. A módszert külföldön áttörésként ünneplik, itthon viszont még csak most kezdik oktatni.
