Olvasói levelek 2023/6.

  • Narancs
  • 2023. február 8.

Olvasói levelek

„Bizony, beszivárgott ide is” (Magyar Narancs, 2023. január 19.) – Barotányi Zoltán cikkére válaszol Dr. Kató Ferenc.

Mindig figyelemmel olvasom Barotányi Zoltán cikkeit, amelyek alaposak, részletesek. Érdeklődéssel olvastam Varga Júlia és Tóth István János kutatókkal készített interjúját is. Nem vitatva a kutatók értékes munkájának eredményeit és felfogásuk morális megalapozottságát, szerintem sem módszertanilag, sem tudományosan nem helytálló a BBC-t referenciaként, viszonyítási alapként kezelni egy olyan kutatásban, amely a magyar médiát vizsgálja. Éspedig azért nem, mert a BBC megalakulása, 1922 óta soha egyetlen pillanatra nem volt és ma sincs olyan magyar sajtótermék, média, legyen bármilyen színezetű, amely céljaiban, működési elveiben vagy – ami a kutatás területe volt – szóhasználatában akár csak hasonlított volna rá. Ezért a kutatás eredménye félrevezető, nem tekinthető hitelesnek. (Mintha egy halon számon kérnénk, miért nem tud járni.) Ami a lengyel sajtót illeti, a magyar sajtó sok tekintetben példát vehetne arról, színvonalban, szakmaiságban. Egy dolgot kivéve: ami Oroszországot illeti. Ha van Közép-Európában az oroszok kárára rettenetesen, helyenként már-már betegesen elfogult sajtó, akkor a lengyel az. (Ennek okát ismerjük, de attól még nem objektív.) Elfogult forrásokból pedig sok minden származhat, de reális, körültekintő értékelés nem nagyon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.