Olvasói levelek

  • 1996. június 6.

Olvasói levelek

TGM kapcsán GyurkórólNem kellene mégiscsak borítgatni?Nemrégiben Tamás Gáspár Miklós cikket közölt lapjukban arról, hogy a náci kiadványokat nem betiltani kellene, hanem bojkottálni azokat a kiadókat, amelyek közreadják, felborítani a standokat, ahol árusítják őket. Ötletére a jobboldali sajtó paranoiás hörgéssel válaszolt, a liberális értelmiség pedig zavartan motyogott: ez a Gazsi olyan szecessziós (a GYOSZ vezetői mondták ezt annak idején titkárukra, a Nyugatot szerkesztő Fenyő Miksára), nem kell minden szavát komolyan venni.A könyvhétre jelent meg Gyurkó László nagy történelmi műve az 1956-os forradalomról.
Ugye tudjuk, ki volt Gyurkó László? Felhasználva "rendszerkritikus értelmiségi" hírnevét, könyvet írt Leninről mint Kádár János előfutáráról, és könyvet írt Kádárról mint a magyar történelem legnemesebb törekvéseinek beteljesítőjéről, majd vállalkozott arra, amit egyébként csak hivatásos pártpropagandisták tettek meg: kiállt a forradalom leverése, az ország megszállása mellett. Írt továbbá drámának álcázott propagandaműveket arról, hogy az elhajlókat le kell mészárolni, még ha egyébként szeretjük is őket. Népszínházi ideológiája jegyében megszüntette a különbséget a színjátszás és a dilettantizmus között, és sokmillió Aczél-forint árán szétvert két színházat. Tevékenységét a pártapparátus is megelégelte: nemcsak a kecskeméti színház éléről kellett távoznia, de a zuglói pártbizottság a Pártközpont akarata ellenére - némi "spontán" népi segítséggel - még képviselői székéből is kibuktatta. Ezután lett a demokratikus ellenzék lejáratását kiemelt feladatának tekintő Új Tükör főszerkesztő-helyettese kádárista működését egyébként nem közíróként kezdte: 1957-ben, egy államellenes szervezkedés ügyében kihallgatásakor - mint Krassó György dokumentumokkal bizonyította - "feltáró jellegű" vallomásával segítette az állambiztonsági szervezet munkáját.

Tessék elképzelni, mi történt volna, ha Franciaországba néhány évvel a háború után egy közismert kollaboráns könyvet ad ki az ellenállás történetéről, s ebben Petaint a XX. századi francia történelem legnagyobb alakjaként aposztrofálja. Nem gondolják, hogy néhány volt maquisard ráborította volna a pultját a könyvárusra?

Persze Önök azt mondják erre, hogy a könyveket nem a földhöz csapni kell, hanem kritikailag levágni, ízekre szedni. Ez esetleg meg is fog történni, mondjuk a Beszélőben vagy a Narancsban. Csakhogy a könyvhét alkalmából egy sor interjú készült Gyurkó Lászlóval, és ezek nem arról szóltak, hogy éppen neki ´56-ról könyvet írni felháborító pofátlanság volt, hanem arról, hogy a szerző helyzete érdekes, pikáns, nehéz. Abban viszont, hogy a Beszélő egy munkatársa hisztizik emiatt, nos, abban igazán nincsen semmi érdekes. Bezzeg ha felborítaná a standot!

Kőszeg Ferenc

Szexis hétvége

MaNcs 1996. május 23.

Dear Wink Air, azt még csak megérteném, hogy miután diszkréten megdugtad a kutyádat, utójáték nélkül a fal felé fordultál, de, hogy ne tudd, hogy Frank Rijhaard nem balhátvéd volt a Milanban, az egyenesen felháborító...

Varga Zoltán

(Budapest)

Múlt heti lapzártánk után kaptunk faxot a XIII. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjétől, dr. Béres Lászlótól, aki három kiegészítést fűzött Rendőri erőszak a XIII. kerületben című Utánlövésünkhöz.

- Az ügyben nemcsak a Fővárosi Ügyészség nyomozóhivatala nyomoz, de belső rendőri vizsgálat is folyik, "az esetleges rendőri túlkapás megállapítása végett".

- A Nyugati pályaudvarnál az indokolta a kemény rendőri fellépést, hogy "a bejelentés szerint az elkövetők fegyverrel rendelkeztek, ilyenkor pedig a határozott, gyors intézkedés elengedhetetlen".

- A mozgólépcsőről nemcsak az egyik fiatalember, de egy rendőr is leesett.

Figyelmébe ajánljuk

A magyar tehetséggondozó, ahol másképpen néznek a tinédzserekre

A Milestone Intézet 15 éve készíti fel sikeresen a világ legjobb egyetemeire jelentkező középiskolásokat, akiket autonómiára és felelősségvállalásra nevel. Az intézmény oktatási igazgatója szerint a legfontosabb, hogy a diákok megtalálják azokat a kérdéseket és témákat, amelyek őszintén foglalkoztatják őket. Ebben segítenek a Milestone-ban oktató szakemberek.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.