"Olvasói levelek" - Étel, hordó

  • .
  • 2010. november 18.

Olvasói levelek

Étel, hordó Magyar Narancs, 2010. október 21. Tisztelt Szerkesztőség! Lapjukban kritika jelent meg a Budai Gesztenyés étteremről.
A cikkíró véleményének tiszteletben tartása mellett mint az étterem üzemeltetője szeretnék reagálni és néhány kiegészítést tenni. Budakeszin található éttermünkben elkötelezett hívei vagyunk az első osztályú színvonalnak, mind az alapanyagok, mind a munkatársak kiválasztásában, és kényesen odafigyelünk a fogások minőségére, ízeire, állagára - egyszóval igyekszünk kellemes ebéd- vagy vacsoraélményt nyújtani. Konyhánk a hagyományos fogások mellett magyaros alapokon nyugvó modern kreációkat készít, amelyek kitalálása és elkészítése fantáziát és szakértelmet igénylő, hosszadalmas folyamat. Sokat dolgozunk, és tudjuk, hogy éttermünk népszerűségéért és elismertségéért hoszszú utat kell bejárnunk. Ezért esett különösen rosszul, hogy több dologban is hibát talált szerzőjük. Véleményével nem tudunk vitába szállni, csak szomorúan elfogadjuk, hogy törekvésünk ellenére az első találkozás nem sikerült.

Szeretném azonban néhány tárgyi tévedésre felhívni a figyelmet, és némi háttérinformációval szolgálni. Éttermünkben nem szolgálunk fel marcipános vaddisznópörköltet, ugyanis étlapunkon mézeskalácsos vaddisznóragu szerepel. Ami a hús minőségét illeti, azt jó nevű beszállítónktól szerezzük be, ráadásul kínálatából a magasabb kategóriájú nyersanyagot vásároljuk. Megjegyzem továbbá, a harcsapaprikás körete kapros túrós csusza felfújt, nem pedig parmezános bulgur - az egy másik fogás, a vajban sült lazac kísérője. Lehetséges persze, hogy a vendég kérésére változtattunk a köreten, azonban szerencsésebb lett volna, ha a tesztelő kifejezetten a séf kreációját értékeli, nem pedig saját párosítását. Az ízek és állagok harmóniája sokkal jobban érvényesül abban az összeállításban, ahogy azt mi javasoljuk.

Mindezen tévedések ellenére megértettük a kritikát, és igyekszünk tanulni belőle. Sokkal keményebben fogunk mostantól dolgozni, hogy meggyőzzük leendő vendégeinket, érdemes hozzánk betérni, és valóban kiváló ételekkel és kiszolgálással találkozhatnak nálunk egy hétvégi kirándulás után, esetleg borvacsoráinkon, vagy egy egyszerű hétköznap estéjén.

Üdvözlettel:

Jávor András ügyvezető, Budai Gesztenyés étterem és kávézó

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.