"Olvasói levelek" - Vajúdnak a hegyek

  • .
  • 2010. november 18.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2010. október 21. Tisztelt Szerkesztőség! Megdöbbenve olvastam cikküket, amit az otthon szülésről írt egyik nő kollégájuk.
Számomra érthetetlen, hogy ebben az újságban ilyen cikk jelent meg ebben a témában. Először is nem értem, hogy miért nem esik bővebben arról szó, ahogyan Geréb Ágnessel a hatóságok bánnak. Azt gondolom, hogy attól függetlenül, mit gondol valaki az otthon szülésről, demokratikus jogokat sért a rendőri magatartás és a függetlennek hívott igazságszolgáltatás, ez kétségtelen. Ezt mindenképpen szóvá kellett volna tenni! Másodszor az is nyilvánvaló, hogy a cikk írója mit gondol az otthon szülésről: elítéli azt, és természetesen Geréb Ágnest is. Több oldalról körüljárja a kérdést, de mintha mindig arra lyukadna ki, hogy ez a Geréb Ágnes milyen megengedhetetlen dolgokat művel. Ez számomra közel sem objektív tájékoztatás, amit ettől a laptól én várok.

A helyzet pofonegyszerű, a nőgyógyászoknak baromira nem jó, ha otthon szülést lehet választani Magyarországon, vagy ha netán születésházak is lennének. Geréb Ágnest pedig ezért rács mögé kell dugni, jó sokáig. Az otthon szülésről pedig annyit, hogy nyilván azért lehet választani az összes nyugati országban, mert nem veszélyesebb a kórházi szülésnél, egészséges várandósság után.

Az itthoni feltételekről egy pár szót még. A Napvilág Születésház bábái csak akkor vállalják el a kismamákat, ha azok részt vesznek egy egyhetes tanfolyamon. Több vizsgálati eredmény is szükségeltetik még, amikkel ki lehet zárni bizonyos komplikációkat. Én kevés helyen éreztem magam annyira elégedettnek az ellátással, mint ott. Alaposan átgondolt, jól megszervezett, informatív volt a tanfolyam, és nagyon emberi is. Mintha nem is ebben az országban lenne az ember, hanem egy kicsit nyugatabbra. Itt szeretnék köszönetet mondani minden hivatalos szervnek, akik eddig hagyták működni a születésházat, és nagyon jó lenne, ha úgy működhetne tovább, ahogy eddig tette. Egy feltétel hiányzik ma ebben az országban az otthon szüléshez: az orvosok, mentősök, hétköznapi emberek elfogadó, talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy intelligens hozzáállása.

Még egy fontos dolog. Ha már veszi a cikk szerzője a bátorságot és bővebben taglalja azt, hogy mi történt október 5-én, mindenképpen meg kellett volna említeni a média felelősségét a tájékoztatásban és a közvélemény formálásában. Igencsak ellentmondásos híreket kaptunk, például azt, hogy a bábák nem hívtak mentőt. Felháborító! Nyilván csorgatták a nyálukat, hogy életveszélybe került egy baba? És ezt az emberek többsége el is hiszi. Geréb Ágnesről azt a benyomást keltik, hogy felelőtlen, azokról pedig, akik otthon szülnek, azt, hogy elment az eszük, gyerekgyilkosok. Igazán megtehette volna az újságírónő, hogy ezt szóvá teszi. Ugyanis Geréb Ágnes ügye már rég nemcsak az otthon szülésről szól, hanem leginkább rólunk, nőkről, a demokráciáról, alapvető emberi jogokról.

Jung Zsuzsanna

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?