"Olvasói levelek" - Vajúdnak a hegyek

  • .
  • 2010. november 18.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2010. október 21. Tisztelt Szerkesztőség! Megdöbbenve olvastam cikküket, amit az otthon szülésről írt egyik nő kollégájuk.
Számomra érthetetlen, hogy ebben az újságban ilyen cikk jelent meg ebben a témában. Először is nem értem, hogy miért nem esik bővebben arról szó, ahogyan Geréb Ágnessel a hatóságok bánnak. Azt gondolom, hogy attól függetlenül, mit gondol valaki az otthon szülésről, demokratikus jogokat sért a rendőri magatartás és a függetlennek hívott igazságszolgáltatás, ez kétségtelen. Ezt mindenképpen szóvá kellett volna tenni! Másodszor az is nyilvánvaló, hogy a cikk írója mit gondol az otthon szülésről: elítéli azt, és természetesen Geréb Ágnest is. Több oldalról körüljárja a kérdést, de mintha mindig arra lyukadna ki, hogy ez a Geréb Ágnes milyen megengedhetetlen dolgokat művel. Ez számomra közel sem objektív tájékoztatás, amit ettől a laptól én várok.

A helyzet pofonegyszerű, a nőgyógyászoknak baromira nem jó, ha otthon szülést lehet választani Magyarországon, vagy ha netán születésházak is lennének. Geréb Ágnest pedig ezért rács mögé kell dugni, jó sokáig. Az otthon szülésről pedig annyit, hogy nyilván azért lehet választani az összes nyugati országban, mert nem veszélyesebb a kórházi szülésnél, egészséges várandósság után.

Az itthoni feltételekről egy pár szót még. A Napvilág Születésház bábái csak akkor vállalják el a kismamákat, ha azok részt vesznek egy egyhetes tanfolyamon. Több vizsgálati eredmény is szükségeltetik még, amikkel ki lehet zárni bizonyos komplikációkat. Én kevés helyen éreztem magam annyira elégedettnek az ellátással, mint ott. Alaposan átgondolt, jól megszervezett, informatív volt a tanfolyam, és nagyon emberi is. Mintha nem is ebben az országban lenne az ember, hanem egy kicsit nyugatabbra. Itt szeretnék köszönetet mondani minden hivatalos szervnek, akik eddig hagyták működni a születésházat, és nagyon jó lenne, ha úgy működhetne tovább, ahogy eddig tette. Egy feltétel hiányzik ma ebben az országban az otthon szüléshez: az orvosok, mentősök, hétköznapi emberek elfogadó, talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy intelligens hozzáállása.

Még egy fontos dolog. Ha már veszi a cikk szerzője a bátorságot és bővebben taglalja azt, hogy mi történt október 5-én, mindenképpen meg kellett volna említeni a média felelősségét a tájékoztatásban és a közvélemény formálásában. Igencsak ellentmondásos híreket kaptunk, például azt, hogy a bábák nem hívtak mentőt. Felháborító! Nyilván csorgatták a nyálukat, hogy életveszélybe került egy baba? És ezt az emberek többsége el is hiszi. Geréb Ágnesről azt a benyomást keltik, hogy felelőtlen, azokról pedig, akik otthon szülnek, azt, hogy elment az eszük, gyerekgyilkosok. Igazán megtehette volna az újságírónő, hogy ezt szóvá teszi. Ugyanis Geréb Ágnes ügye már rég nemcsak az otthon szülésről szól, hanem leginkább rólunk, nőkről, a demokráciáról, alapvető emberi jogokról.

Jung Zsuzsanna

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.