"Olvasói levelek" - Vajúdnak a hegyek

  • .
  • 2010. november 18.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2010. október 21. Tisztelt Szerkesztőség! Megdöbbenve olvastam cikküket, amit az otthon szülésről írt egyik nő kollégájuk.
Számomra érthetetlen, hogy ebben az újságban ilyen cikk jelent meg ebben a témában. Először is nem értem, hogy miért nem esik bővebben arról szó, ahogyan Geréb Ágnessel a hatóságok bánnak. Azt gondolom, hogy attól függetlenül, mit gondol valaki az otthon szülésről, demokratikus jogokat sért a rendőri magatartás és a függetlennek hívott igazságszolgáltatás, ez kétségtelen. Ezt mindenképpen szóvá kellett volna tenni! Másodszor az is nyilvánvaló, hogy a cikk írója mit gondol az otthon szülésről: elítéli azt, és természetesen Geréb Ágnest is. Több oldalról körüljárja a kérdést, de mintha mindig arra lyukadna ki, hogy ez a Geréb Ágnes milyen megengedhetetlen dolgokat művel. Ez számomra közel sem objektív tájékoztatás, amit ettől a laptól én várok.

A helyzet pofonegyszerű, a nőgyógyászoknak baromira nem jó, ha otthon szülést lehet választani Magyarországon, vagy ha netán születésházak is lennének. Geréb Ágnest pedig ezért rács mögé kell dugni, jó sokáig. Az otthon szülésről pedig annyit, hogy nyilván azért lehet választani az összes nyugati országban, mert nem veszélyesebb a kórházi szülésnél, egészséges várandósság után.

Az itthoni feltételekről egy pár szót még. A Napvilág Születésház bábái csak akkor vállalják el a kismamákat, ha azok részt vesznek egy egyhetes tanfolyamon. Több vizsgálati eredmény is szükségeltetik még, amikkel ki lehet zárni bizonyos komplikációkat. Én kevés helyen éreztem magam annyira elégedettnek az ellátással, mint ott. Alaposan átgondolt, jól megszervezett, informatív volt a tanfolyam, és nagyon emberi is. Mintha nem is ebben az országban lenne az ember, hanem egy kicsit nyugatabbra. Itt szeretnék köszönetet mondani minden hivatalos szervnek, akik eddig hagyták működni a születésházat, és nagyon jó lenne, ha úgy működhetne tovább, ahogy eddig tette. Egy feltétel hiányzik ma ebben az országban az otthon szüléshez: az orvosok, mentősök, hétköznapi emberek elfogadó, talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy intelligens hozzáállása.

Még egy fontos dolog. Ha már veszi a cikk szerzője a bátorságot és bővebben taglalja azt, hogy mi történt október 5-én, mindenképpen meg kellett volna említeni a média felelősségét a tájékoztatásban és a közvélemény formálásában. Igencsak ellentmondásos híreket kaptunk, például azt, hogy a bábák nem hívtak mentőt. Felháborító! Nyilván csorgatták a nyálukat, hogy életveszélybe került egy baba? És ezt az emberek többsége el is hiszi. Geréb Ágnesről azt a benyomást keltik, hogy felelőtlen, azokról pedig, akik otthon szülnek, azt, hogy elment az eszük, gyerekgyilkosok. Igazán megtehette volna az újságírónő, hogy ezt szóvá teszi. Ugyanis Geréb Ágnes ügye már rég nemcsak az otthon szülésről szól, hanem leginkább rólunk, nőkről, a demokráciáról, alapvető emberi jogokról.

Jung Zsuzsanna

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.