Publicisztika

Bemegy Schiffer és csapata (LMP) az ülésterembe, leülnek, gyér taps a kormánypártok padsoraiból, bemegy Mesterházy és bandája (MSZP), erős fütty ugyanonnan, leülnek. Megkezdődik a Fidesz alkotmánytervezetének vitája. Miután pár fideszes lelkes szavakkal méltatja a dokumentumot, jelentkezik Schiffer. Õ a vezérszónok. Hosszú percekig ecseteli a kommunizmus a.k.a. Gyurcsány Ferenc bűneit, majd elismeri, hogy az alkotmánytervezet "alapvetően rendben van". "Mert nem csak arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy az országnak új alkotmányra van szüksége - ezt mint felelős ellenzéki párt, mi sem vitathatjuk. És nem is csak arról, hogy a kétharmados többségnek megkérdőjelezhetetlen a felhatalmazása az új alaptörvény megalkotására. De elismerés illeti a kormánypártokat azért, mert alapos, körültekintő munkát végeztek. Az új Alkotmány nemcsak az ezeréves nemzet egységét teremti meg, de feltámadásának legszilárdabb alapjait is. Méltó lesz nevére: a Húsvéti Alkotmány elnevezésre." Ezután viszont a bírálat szavai következnek: az ökopárt elnöke arra kéri az alkotmányozó többséget, hogy lehetőség szerint "zöldítse be" az alkotmányt, azaz foglalják normaszövegbe a környezet és a jövő generációk, meg az egészséges élethez való jog erőteljesebb védelmét, ebben az LMP kész segítséget nyújtani a kodifikátornak. (Nem mintha rászorulna, de több szem talán többet lát - teszi hozzá a kormánypárt tagjaiban egyöntetű rokonszenvet kiváltó szerénységgel Schiffer.) "Szakértőink már dolgoznak is a halvány önbeásó sáska (Acrotylus longipe), valamint a butabogár (Pentodon idiota) élőhelyeinek védettségére vonatkozó módosító indítványunkon." Megköszöni a figyelmet. Leül.

A mindig magabiztosnak mutatkozó Orbán Viktor ezúttal nem volt képes elrejteni csalódottságát.

"Magyarok! Férfiak és asszonyok! Felhívásunk mindenkihez szól, aki ebben a Hazában él és a jövőben is itt akar ÉLNI. Nem nézhetjük tovább tétlenül, hogy ártatlan embereket, gyermekeket terrorizálnak, bántalmaznak, sőt nem ritkán halálukat okozzák olyan emberek, akik a munkát messziről elkerülik és csak a társadalom nyakán élősködve követelik jogaikat, megfeledkezve kötelességeikről. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tekintettel a Gyöngyöspatán kialakult helyzetre, mozgósította polgárőreit, hogy 24 órás járőrszolgálattal biztosítsák a környék közbiztonságát" - áll a nevezett egylet honlapján, távolról sem véletlenül. Mert a helyzet valóban az, hogy 2011 márciusában Magyarország egyik településén, Gyöngyöspatán a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájának alig is módosított változatában járőröznek. Miként teszik azt a Véderő nevű fél- vagy inkább egészen katonai mozgalom ugyancsak uniformisba bújt tagjai is - igaz, az ő honlapjukon nincsen ide irányuló toborzás, de virtigli horogkeresztes zászló már 3700 forinttól kapható.

Bár a múlt héten nyilvánosságra hozott alkotmánytervezet (melynek részleteit rögtön lapunk elején vesézzük ki) indoklási szakaszt nem tartalmaz arra nézvést, hogy miért kell hazánk hivatalos elnevezését Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatni, sok intellektuális leleményesség azért nem kell annak a megfejtéséhez, hogy a régi névvel mi volt Orbán baja.

Újabb fejtörővel ajándékozott meg minket a magyar kormány. Miután tíz hónapig rejtegette gondosan, hogyan is képzeli a gazdaság kibontakoztatását és az államháztartás konszolidálását, és miután párszor úgy tett, mintha felfedné titkait, de aztán mégsem, végül egy jópofa rejtvényben tálalta tervét. Azt mondja: találd ki, mit gondolok komolyan, és mit szánok porhintésnek. Meg azt: hidd el, hogy nekem minden sikerül, amit akarok, ne törődj azzal, hogyan csinálom.

Az alkotmányozásról szóló nyilvános beszéd méltatlanul kevés figyelmet fordít a bírósági igazgatás alapjainak újragondolására, jóllehet az Alkotmánybíróság sorsát érintő döntés után ez lenne az alkotmányozás legélesebb szervezeti konfliktusa. Az érlelődő változások nagy hatással lehetnek az igazságszolgáltatás függetlenségére is.

Jövőre lesz 210 éve, hogy Széchényi Ferenc gróf, Széchenyi István apja 17 ezer kötetes könyvtárát a nemzetnek ajándékozta, és ezzel megvetette a Magyar Nemzeti Múzeum alapjait. A múzeum, benne a Természettudományi Múzeum története nagyjaink és egyszerű polgáraink áldozatkészségének története.

"Súlyos problémák mutatkoznak a közoktatás szintjén is. Olyan tudással bocsátja el az általános iskola a tanulóit, amely nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Gyakran az alapvető írás-olvasási készségek is hiányoznak az általános iskolát végzettek körében. [...] Mi a megoldás? [...] Az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18-ról 15 éves korra szállítjuk le. Föl kell kínálni a fiatalok és szüleik számára azt a lehetőséget, hogy választhassanak, hogy a 15. életévét betöltött fiatal folytatni kívánja-e tanulmányait, vagy inkább munkába áll." Ezt írja a Széll Kálmán Terv a 23-24. oldalon.

Lapunk 2011. február 10-i számának A magyar arany c.

A nyelvtanulás és az új médiumok viszonyát körbejáró cikkünkben (A legjobb otthon, február 10.) tévesen szerepelt Fekete Anita blogjának a címe. A helyes verzió: http://tudatosnyelvtanulo.blogspot.com. Elnézést! .

Hétfőn az Országgyűlés elfogadta az ún. semmisségi törvényt. Érvényüket vesztik mindazon elsőfokú, a 2006. szeptember 18. és október 24. közötti tömegoszlatások során elkövetett cselekményekre vonatkozó ítéletek, amelyeket az eljáró bírók kizárólag rendőri jelentésekre és tanúvallomásokra alapoztak.

A köztársasági elnök intézménye az elmúlt húsz évben örökzöld alkotmányjogi téma volt. Már a harmadik Magyar Köztársaság születésekor húsbavágó politikai kérdéssé vált, hogy a szabad választások előtt az államfői székbe üljön-e Pozsgay Imre, vagy mégsem, ha nem muszáj. Az első demokratikus népszavazás épp erről döntött 1989-ben; de a második is a közvetlen elnökválasztásról szólt - szinte teljes érdektelenség mellett - 1990 nyarán. Ezt követően is szinte kétévente dobta be ezt a témát valamely politikai szereplő. Az ország legkomolyabb alkotmányos hatásköri vitája az államfői hatalom kérdése körül zajlott Göncz Árpád és Antall József között. Mind a bal-, mind a jobboldalon időről időre felmerült a prezidenciális vagy félprezidenciális kormányformára való áttérés lehetősége - hol pompás ötletként, hol pedig összeesküvés-elméletként: ezen ármánykodik az ellenfél!

A József Attila Színházban kétségkívül véget ért egy hosszú fejezet. Talán nem is most, hanem már évekkel ezelőtt - erre hamarosan visszatérek. Ezekben a napokban attól hangos a média, hogy bezárják a színházat, szélnek eresztik a társulatát, vagyis a kultúraérzéketlen Fidesz megint hozza a dózert. Eddig leginkább az ellehetetlenítésig futó pénzmegvonásokkal operált (aminek a végét sok esetben nem is látjuk), emellett a tehetségtelen csókosoknak osztogatott stallumokkal mutatta végtelen közönyét a kultúra iránt, illetve tapló-műveletlen nyilatkozatokban hordott össze hegynyi szemetet. És akkor most jön a József Attila Színház, amelyről el lehet mondani sok szépet és jót - és el szokás hallgatni sok egyebet, például azt, hogy szakmai berkekből származó információk szerint az előző, két évtizedig regnáló színigazgató több éve készül a visszavonulásra, lehetőleg úgy, hogy egyik lábfejét bent hagyja az ajtó résében. Rosszmájú híresztelések szerint - ne adjunk hitelt nekik - már öt évvel ezelőtt a Kossuth-díj is afféle búcsúajándék lett volna.