A félmilliárd dolláros fegyverüzlet titkai – India nyit Izrael felé

  • Ara-Kovács Attila
  • 2014. november 24.

Publicisztika

Jelentékeny izraeli–indiai fegyverüzletek hírét kapta fel a nemzetközi sajtó. Újdelhivel egyre inkább nagyhatalomként számolhatunk. Ara-Kovács Attila írása.

Amit már most tényként lehet kezelni: az indiai nemzetbiztonsági kabinet nemrég engedélyezte 8356 Spike-rakéta és az azokhoz tartozó 321 célzó- és kilövőrendszer megvásárlását az egyik legnevesebb izraeli fegyvergyártó cégtől (Israel Aerospace Industries). Az indiai haditengerészet már évek óta nélkülözi ezeket az eszközöket, és számos tárgyalást folytattak az illetékesek több gyártóval – így az amerikaiakkal is –, de abba a konstrukcióba, melyre az indiaiak tartottak igényt, csak az izraeli cég volt hajlandó belemenni. Újdelhi ugyanis nemcsak a fegyvereket akarta, hanem a technológiát is, amelyet az izraeli fél most hajlandónak mutatkozik átadni. Az üzlet értéke több mint félmilliárd dollár.

A megegyezéssel nagyjából egy időben, New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök találkozott indiai kollégájával, Narendra Modival; ilyen magas szintű eszmecserére több mint tíz éve nem került sor. Netanjahu hivatalos látogatásra hívta meg az indiai miniszterelnököt.

Annak ellenére, hogy a két ország gazdasági együttműködése és cserekereskedelme az utóbbi évtizedben megsokszorozódott, az indiai politikusok nagy óvatossággal kezelték az Izraelhez fűződő viszonyt, elsősorban az ország nagyszámú muszlim polgára miatt – a lakosság mintegy 13,4 százaléka muszlim –, akiknek többsége szolidáris a palesztinokkal, s ellenséges a zsidó állammal szemben.

Ugyanakkor az ország vezetése tovább már nem ignorálhatta India nyilvánvaló biztonsági és geopolitikai érdekeit. Mind Izrael, mind pedig India számára kihívást jelent az iszlám terrorizmus; aktuálisan mindkettőt aggasztja az Iszlám Állam (IS) nevű terrorista szervezet felemelkedése Szíriában és Irak területén. Izraelnek a közelség miatt okoz ez gondot, különösen, hogy a Hamász az IS felé is tájékozódik. India viszont azzal szembesült az elmúlt hónapokban, hogy számos muszlim polgárára – különösen a fiatalokra – nagy hatást gyakorol az IS propagandája, ami egyre komolyabb biztonsági problémát jelent.

Ugyancsak előrelépés történt a két ország kiberterrorizmus elleni együttműködésében. Mint tudjuk, Izrael technológiailag az egyik vezető állammá vált e téren, India pedig szintén igyekszik fejleszteni kapacitásait, melyhez Bangalore térségében egész iparág települt az elmúlt évek során.

India – már csak a Pakisztánnal fennálló feszült kapcsolatai miatt is – mindig felemás viszonyt ápolt a muszlim világgal. Az előző kormányzatok azonban nem voltak eléggé bátrak az izraeli szál erősítéséhez. Az indiai baloldal – és annak fő ereje, a középbal Nemzeti Kongresszus Párt – ugyan ma sem nevezhető Izrael-barátnak, bár hatalmon ők sem akadályozták a két állam gazdasági kapcsolatainak fejlődését. Indiában sem ismeretlen az antiszemitizmus, bár az ország lakosainak csak elenyésző száma zsidó. A Modi miniszterelnök mögött álló középjobb néppárt, a Bharatíja Dzsanata (BJP) idei májusi győzelmét követően azonban valami e téren alapvetően megváltozott; egyelőre nem tudni, hogy e változás mögött ideológiai megfontolások állnak-e, gyaníthatóan inkább a gazdasági lehetőségek és a biztonságpolitikai kényszer bátorította az új kormányzatot a látványos változtatásra.

Modi beszél Washingtonban

Modi beszél Washingtonban

Fotó: MTI/AP

Pedig a közeledés Izraelhez nem új keletű gondolat Indiában sem. Annak első meghirdetője, a néppárt (BJP) nagy öregje, a ma is befolyásos Lal Krisna Advani volt, aki 1995-ben látogatott el először Tel-Avivba, majd többször visszatért oda. Belügyminiszterként 2005 júniusában, országa izraeli nagykövetségén a következő nyilatkozatot tette:

Az elmúlt években egyre növekvő nemzetközi biztonsági problémákkal kellett szembesülnünk. Aggasztóan megnőtt azoknak a határainkon beszivárgó terroristáknak a száma, akik mögött Pakisztán áll. Nagymértékben osztjuk Izrael államának felfogását a terroristaveszélyt illetően, különösen, ha az vallási fundamentalizmussal párosul. Mindkét ország közös eltökéltsége, hogy felveszi a harcot a terrorizmussal, szilárd alapot ad az Izraellel folytatott párbeszédhez.

 

A szerző a DK külpolitikai kabinetvezetője.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.