Kardos András

A gombócgondolkodó

Lukács Györgyről, halálának 50. évfordulója előtt

  • Kardos András
  • 2021. május 19.

Publicisztika

„Az élet minden pillanatában kénytelen vagyok az egész életemre gondolni.” (Karinthy Frigyes)

„Lukács jelentősebb aktusai a következők voltak az utóbbi időben. Először jelentkezett a pártnál, kérte a felvételét azon a címen, hogy ő alapító tag. Mikor megmondtuk, hogy ez mégsem megy ilyen egyszerűen, akkor kiderült, hogy nem hajlandó nézeteit elítélni. Akkor írt egy levelet az olasz pártban lévő intelektuel [!] barátainak és megkérte őket, hogy legyenek szívesek szervezkedjenek, gyakoroljanak nyomást az Olasz KP Központi Bizottságára, az nyomja a magyar pártot, hogy Déryt engedjék szabadon. Közben két jelentős írást külföldre juttatott, egyik az önéletrajzi kiegészítése, és ezzel fegyvert adott a Magyar Népköztársaság ellenségei kezébe. Harcolt tehát a párt ellen. Azt ajánlom, hívassák be a pártközpontba Lukácsot a »gondozók«: Orbán és mások. Beszélgetést kell vele folytatni. Ezt a 3-4 aktust fel kell neki sorolni. Meg kell neki mondani, hogy a tapasztalatok szerint neki se becsületérzése, se lelkiismerete, se erkölcse nincs, arról nem is beszélve, hogy a párthoz, a rendszerhez hogyan viszonylik. Egy ember, aki miközben felvételét kéri a pártba, egy másik pártnál kér nyomást gyakorolni ránk, hogy Déryt engedjék szabadon. Ez politikai banditizmus. Meg kell mondani, nekünk vannak bizonyos kötelezettségeink, hogy védjük a pártot minden rendű és rangú emberrel szemben. Nem nyugodhatunk bele az ő működésébe, ezért megkérjük, a jövőben tájékoztasson minden ilyen vagy hasonló lépéséről. Ez nem azt jelenti, hogy halálra ítéljük őt, de az ilyen lépésektől a rendszert meg kell védeni. Vagy ha ez neki megalázó és kellemetlen, vegye tudomásul, hogy rendőri felügyelet alá helyezzük postáját és őt magát is. A rendszer ellenségeivel mi nem cicázhatunk, és ez rá is vonatkozik. Ami a türelmet illeti, nálunk békésebb és türelmesebb emberek vele szemben nemigen voltak. Ezt láttuk, tudtuk és még mindig vártunk. Tessék, beszéljétek meg vele. Azt is megmondhatjuk, ha kedve van, csempésszen ki levelet külföldi barátaihoz. Esetleg azt is megkérdezhetjük tőle, nincs-e szándéka kivándorolni. Beszéljünk magyarul, mert így nem élhetünk együtt, egy utcában. […] Nevezze meg kapcsolatait, és ha akarja, legalizálja azokat. […] Fel kell vetni azt a kérdést is, hogy milyen módon akarunk vitatkozni a továbbiakban, mert egyenlőre [!] ő a zászló bizonyos körök szemében. Az imperializmus felhasználja őt eszköznek és zászlónak, és mindenféle propagandát folytatnak körülötte.” (Kiemelések tőlem – K. A.)

Ez az ormótlan idézet Kádár Jánostól származik 1960-ból, a politikai bizottság (PB) egyik üléséről. A forradalom leverése és megtorlása után a Snagovba deportált Lukácsot pár hét után leválasztották Nagy Imréékről, sőt, ’57 áprilisában haza is engedték. Ám a Kádár vezette MSZMP sehogyan sem tudott megbirkózni Lukáccsal, aki, noha nem közvetlenül politizált, de fenntartotta különvéleményét, és a megtorlások alatt kiküldte kéziratait Nyugatra, miközben Az esztétikum sajátosságán dolgozott. A PB sorozatban tárgyalta a Lukács-kérdést, ’59-ben Lukács egykori tanítványa, Szigeti József rá is támadt mesterére, és mint a fenti idézetből láthatjuk: Kádár a rendőri felügyeletet és a kivándorlást is lehetséges „megoldásnak” tartotta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.