A parlamentnek benyújtott adótörvény-tervezetben a Túró Rudi áfájának csökkentése vitte el a show-t, de a majd’ 190 oldalas szövegben azért akad ennél fontosabb változtatás is. Egyebek mellett az, hogy jelentősen átalakul az egyéni vállalkozók adózása. Az indokolás szerint egyszerűsítésről van szó, amelyet az unió helyreállítási és ellenálló képességi terve ír elő. Kétségtelen, a módosítás tartalmaz egyszerűsítést is.
A fejlövés
A javaslat egy sor bonyolító tényezőt szüntetne meg, egyebek mellett a vállalkozói kivétet, a járulékalap számításánál figyelembe veendő szorzókat és a bonyolult értékcsökkenési kulcsokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a főállású vállalkozónak legalább a minimálbér után kell megfizetnie a járulékokat és adókat minden hónapra. Ez valóban egyszerűsítés lesz, hiszen jelenleg a minimálbér, a minimálbér 112,5 százaléka és a garantált bérminimum is lehet a járulékfizetés alapja. Természetesen, ha valaki több járandóságot – nyugdíjat, gyedet, táppénzt – akar, akkor meghatározhat a minimálbérnél magasabb összeget is.
Ez az úgynevezett diktált járulékalap azonban nemcsak a főállású vállalkozókra nézve lesz kötelező, hanem a többes jogviszonyban működőkre is. Többes jogviszony az, amikor a vállalkozó más jogviszonyban már járulékfizető vagy biztosított, azaz van bejelentett állása, nappali tagozatos diák, katona, esetleg fogvatartott. Az esetek többségében valahol dolgozik, és az állása mellett van mellékese is. Ez a mellékes sok minden lehet: tanítás, írás, szerkesztés, berendezés, sütés, főzés, masszírozás, festés, javítás, tervezés.
A javaslat szerint a többes jogviszonyban működő egyéni vállalkozóknak – és a társas vállalkozóknak – 2025-től legalább a minimálbér 30 százaléka után havonta járulékot kell fizetni. Akkor is, ha nincs egy fillér bevételük sem. Az idei minimálbér alapján ez 22 ezer forint, egész évre pedig 263 ezer forint – nyilván, mire hatályba lép a rendelkezés, ez az összeg magasabb lesz. Jelenleg a többes jogviszonyú egyéni vállalkozóknak csak a tényleges jövedelem után kell adózniuk, és csak az éves minimálbér felét meghaladó jövedelem felett. A 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózóknál – ez a jellemző – ez 2,32 millió forint bevételi határt jelent. Azok az egyéni vállalkozók, akik eddig havi legfeljebb néhány százezer forint bevételt szedtek össze, 2025-től a jelenlegi terhelés sokszorosával lesznek kénytelenek számolni.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
