A Hír Tv átírja az államháztartási törvényt a Norvég Alap ügyében

Publicisztika

Úgy idézték a Miniszterelnökség jogértelmezését, mintha az maga volna a törvény szentséges betűje.

A Hír Tv Magyarország élőben című műsorának vendége volt Gulyás Márton, a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott Krétakör ügyvezetője. A teljes beszélgetést jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek, de az újságírói felkészültség legszembetűnőbb példája 5:00-tól figyelhető meg.

Kovács Andrea műsorvezető azt szeretné megtudni, a Krétakör miért nem működik együtt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatával. Gulyás elmondja, hogy szerintük a Kehinek nincs jogalapja a vizsgálatra, mert a civil alap pénzei nem folynak át a magyar államháztartáson. Kovács ezután szó szerint a következőkkel próbálja falhoz szorítani beszélgetőpartnerét: „Bocsánat, mondják ezt önök. Na most itt van az államháztartásról szóló törvényben, ez úgy fogalmaz, hogy a Kehi egyértelműen jogosult a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatások ellenőrzésére, függetlenül attól, hogy az adott támogatás a hazai költségvetésben megjelenik-e.” Kovács később is utal arra, hogy ez a törvény, amit nem lehet máshogyan értelmezni. Gulyás Márton fenntartja a Krétakör álláspontját, de azt mondja, mivel nála nincs kinyomtatott törvényhely, nem tud pontosan hivatkozni.

Első hallásra is életszerűtlennek tűnik, hogy a Kovács által idézett szöveg jogi norma lenne, és természetesen nem is az. Az államháztartásról szóló törvény 63. paragrafusának g) pontja szerint a kormányzati ellenőrzési szerv jogköre kiterjed „a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is –, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére.”

Ennek a törvényhelynek az értelmezésén vitatkozik tulajdonképpen a kormány és a vizsgálatnak ellenálló szervezetek. A kormány szerint a gondolatjellel elválasztott mondatrész önmagában is értelmezhető, tehát minden nemzetközi szerződés alapján járó pénzt ellenőrizhet a Kehi, míg a civilek értelmezése szerint a nemzetközi szerződés alapján járó pénznek ehhez át kell mennie az államháztartás központi alrendszerén. Bár nem vagyok jogász, hajlanék rá, hogy a nyelvtan szabályai szerint nem a kormánynak van igaza. De ez most mindegy is. A lényeg, hogy a Hír Tv műsorvezetője nem a törvényt idézte, miközben arra hivatkozott.

De vajon mit idézett? Egy gyors netes keresés után a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a Miniszterelnökségnek az origo egy cikkében megjelenő álláspontját, miszerint „a hivatal jogosult kifejezetten nemzetközi szerződések alapján folyósított támogatások és segélyek ellenőrzésére is, függetlenül attól, hogy az adott támogatás a hazai költségvetésben megjelenik-e”. Persze az is lehet, hogy a kormány külön a Hír Tv-nek is adott egy nagyon hasonló tartalmú tájékoztatást. Amire a műsorvezető olyan tisztelettel tekintett, mintha egyenesen a törvény szövege volna.

Bónuszként tekintse meg mindenki a közmédia és Gulyás Márton összecsapását, és gondolkozzon el mélyen az „ott volt olyan rendezvényen, amelyen Bajnai Gordon is ott volt?” kérdésen. Na meg azon, hogy a Kehi honlapján ajánlja e tisztes médiamunkások produktumait, balliberális szálakkal és homoszexuális lobbival együtt. Szigorúan a szakszerűség és a függetlenség jegyében.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.