A Hír Tv átírja az államháztartási törvényt a Norvég Alap ügyében

Publicisztika

Úgy idézték a Miniszterelnökség jogértelmezését, mintha az maga volna a törvény szentséges betűje.

A Hír Tv Magyarország élőben című műsorának vendége volt Gulyás Márton, a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott Krétakör ügyvezetője. A teljes beszélgetést jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek, de az újságírói felkészültség legszembetűnőbb példája 5:00-tól figyelhető meg.

Kovács Andrea műsorvezető azt szeretné megtudni, a Krétakör miért nem működik együtt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatával. Gulyás elmondja, hogy szerintük a Kehinek nincs jogalapja a vizsgálatra, mert a civil alap pénzei nem folynak át a magyar államháztartáson. Kovács ezután szó szerint a következőkkel próbálja falhoz szorítani beszélgetőpartnerét: „Bocsánat, mondják ezt önök. Na most itt van az államháztartásról szóló törvényben, ez úgy fogalmaz, hogy a Kehi egyértelműen jogosult a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatások ellenőrzésére, függetlenül attól, hogy az adott támogatás a hazai költségvetésben megjelenik-e.” Kovács később is utal arra, hogy ez a törvény, amit nem lehet máshogyan értelmezni. Gulyás Márton fenntartja a Krétakör álláspontját, de azt mondja, mivel nála nincs kinyomtatott törvényhely, nem tud pontosan hivatkozni.

Első hallásra is életszerűtlennek tűnik, hogy a Kovács által idézett szöveg jogi norma lenne, és természetesen nem is az. Az államháztartásról szóló törvény 63. paragrafusának g) pontja szerint a kormányzati ellenőrzési szerv jogköre kiterjed „a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is –, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére.”

Ennek a törvényhelynek az értelmezésén vitatkozik tulajdonképpen a kormány és a vizsgálatnak ellenálló szervezetek. A kormány szerint a gondolatjellel elválasztott mondatrész önmagában is értelmezhető, tehát minden nemzetközi szerződés alapján járó pénzt ellenőrizhet a Kehi, míg a civilek értelmezése szerint a nemzetközi szerződés alapján járó pénznek ehhez át kell mennie az államháztartás központi alrendszerén. Bár nem vagyok jogász, hajlanék rá, hogy a nyelvtan szabályai szerint nem a kormánynak van igaza. De ez most mindegy is. A lényeg, hogy a Hír Tv műsorvezetője nem a törvényt idézte, miközben arra hivatkozott.

De vajon mit idézett? Egy gyors netes keresés után a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a Miniszterelnökségnek az origo egy cikkében megjelenő álláspontját, miszerint „a hivatal jogosult kifejezetten nemzetközi szerződések alapján folyósított támogatások és segélyek ellenőrzésére is, függetlenül attól, hogy az adott támogatás a hazai költségvetésben megjelenik-e”. Persze az is lehet, hogy a kormány külön a Hír Tv-nek is adott egy nagyon hasonló tartalmú tájékoztatást. Amire a műsorvezető olyan tisztelettel tekintett, mintha egyenesen a törvény szövege volna.

Bónuszként tekintse meg mindenki a közmédia és Gulyás Márton összecsapását, és gondolkozzon el mélyen az „ott volt olyan rendezvényen, amelyen Bajnai Gordon is ott volt?” kérdésen. Na meg azon, hogy a Kehi honlapján ajánlja e tisztes médiamunkások produktumait, balliberális szálakkal és homoszexuális lobbival együtt. Szigorúan a szakszerűség és a függetlenség jegyében.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.