INNEN? HOVÁ?

A holnap pajzsa

Így segítheti az új európai médiaszabályozás az itthoni sajtószabadság helyreállítását

Publicisztika

Az új európai uniós médiatörvényről, az EMFA-ról (European Media Freedom Act), s arról, hogy hozhat-e az elfogadása bármi jót Magyarország számára, e lap hasábjain nemrég Polyák Gábor írt figyelemfelkeltő, de lemondó hangvételű cikket. 

 

(lásd: Tankönyvi példák: az új uniós médiatörvény, Magyar Narancs, 2024. április 11.).

Polyák fő megállapításával nem fogok vitatkozni: a szabályozás Magyarország médiapiacának megmentése szempontjából elkésett. Mi voltunk az a beteg, akin tanulmányozni lehetett a betegség elterjedését és győzelmét az egészséges szervezet felett, aztán ki lehetett fejleszteni a gyógyszert, amely másokon talán segíthet majd. Az EMFA-t „rólunk írták, nélkülünk. Mi csak illusztráció lettünk ebben a történetben” – zárja le cikkét szomorúan Polyák.

Én most amellett szeretnék érvelni, hogy ne adjuk fel ilyen könnyen. Hátha még most sem késő.

Mire lehet jó?

Az EMFA-t minden tagállamban kötelező alkalmazni, és a tagállami hatóságok és bíróságok előtt folyó eljárásokban bárki hivatkozhat rá. A szabályozásnak így közvetlen hatálya van, vagy legalábbis lehet a hazai jogviszonyokra is. Polyák rámutat, hogy ennek azért nincs már túl sok jelentősége, mert a folyamatok, amelyeket ez a szabályozás megakadályozhatna, nálunk már lezajlottak.

Ez való igaz – azonban a szabályozásnak vannak olyan elemei, amelyek még jól jöhetnek számunkra is.

Lássunk néhány olyan, egyelőre képzeletbeli helyzetet, amelynek a megoldásában segíthet ez az új szabályozás.

Egyes hazai eljárások során az EMFA szabályaira közvetlenül lehet hivatkozni. Ilyen lehet például egy személyiségi jogi per. Az EMFA szerint a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a médiaszolgáltatók tényleges szerkesztői szabadságát. A tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai és szervei sem avatkozhatnak be közvetlenül vagy közvetve a médiaszolgáltatók szerkesztési politikájába és döntéseibe, nem próbálhatják meg befolyásolni azokat. Igaz ugyan, hogy ennek a szabálynak a kikényszerítésére jelenleg nincs hazai eljárás – de ha valaki amellett érvel, hogy egy szerkesztőség az ő személyiségi jogait azért tudta megsérteni, mert nem tartotta be ezt a szabályt, annak lehet jogi relevanciája. Ma Magyarországon a propagandasajtó számtalan esetben csak azért tud valakit célkeresztbe venni, mert megsérti ezt a szabályt. Hiszen a propagandasajtó tulajdonképpen a közhatalom gyakorlóitól – az államtól – kapja az utasítást arra, hogy kit és hogyan támadjon. Azaz nem független, hanem hagyja, hogy az állam beavatkozzon a szerkesztőségi működésébe. Azt persze még nem tudjuk, hogy ezt milyen eljárásban és pontosan hogyan lehet majd bizonyítani, de ezt minden esetben végig lehet és végig is kell gondolni. Ma Magyarországon a propagandasajtó berkein belül számos szerkesztőségben sérül ez a szabály. Ezekről az immár európai uniós jogot sértő tényekről érdemes minden esetben beszámolni az Európai Bizottságnak, ahol ezt vizsgálni tudják. Ha megerősödik a jogsértés gyanúja, akkor akár a jogállamisági eljárás keretein belül, akár önálló kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság lépéseket tehet a magyar sajtó függetlenségéért. A jogsértést alátámasztó jogi norma immár létezik, csak a megfelelő pillanatnak kell eljönnie, amikor alkalmazni lehet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.