Polyák Gábor

Tankönyvi példák

Az új uniós médiatörvény

  • Polyák Gábor
  • 2024. április 10.

Publicisztika

Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény (European Media Freedom Act – EMFA). A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?

Az Európai Bizottság 2022 szeptemberében előterjesztett javaslata nem indult jó esélyekkel. (Erről lásd a szerző korábbi cikkét: Másoknak túl sok, nekünk túl kevés, Magyar Narancs, 2023. április 5.) A nyugat-európai médiavállalatok és velük együtt számos nyugat-európai kormány indokolatlan beavatkozási kísérletet látott benne, ami számukra valóban nem létező problémákat akart megoldani. Az illiberális politikai erők értelemszerűen a hátuk közepére kívántak bármilyen európai médiaszabályozást, az illiberális rendszerek kritikusai pedig nem érezték a tervezetben az átütő erőt.

Ehhez képest a tervezetből viszonylag gyorsan elfogadott jogszabály lett, mégpedig érezhetően jobb ahhoz képest, amit eredeti változata ígért. De ahhoz képest, hogy ez minden bizonnyal az Európai Unió utolsó kísérlete a médiaszabadság védelmére és helyreállítására, a végeredményt nagyon gyengének látom. Magyar szemmel legalábbis – de én elsősorban így tudom nézni.

Belőlünk okultak

Természetesen a jogszabály nem kifejezetten és nem kizárólag a magyar médiaszabadság megmentésére született. Az európai intézményeken egyébként is eluralkodott már valamiféle Magyarország-fáradtság: rém unalmas újra és újra egy gazdaságilag és katonailag nem túl izgalmas, kulturálisan magába zárkózó, ámde irritálóan hangos tagállam ügyeivel foglalkozni. Magyarország – legalábbis az, amit a Fidesz-kormány megjelenít belőle – Európa számára elveszett, problémái már nem európai problémák, törekvései nem európai törekvések. Nem éri meg túl sok energiát fektetni abba, hogy visszatereljék az európai útra. Alkalmas viszont arra, hogy tanulni lehessen a példájából, és a tanulságokat jól lehet használni a feltörekvő populistákkal szemben.

Ezt érzem az EMFA-n is. A magyar médiarendszer politikai kontroll alá vonása befejeződött, akkor is, ha a független média továbbra is él és küzd, hiszen ez is szükségszerűen a Fidesz által diktált keretek között zajlik. Innen nincs finom jogállami visszaút – ezt jól mutatja a lengyel példa is –, tessünk legalább egy újabb kétharmados fülkeforradalmat csinálni. Azonban a mindenkori Ficók, Kaczyńskik, Janšák, Babišok, Wildersek, Kicklök, Le Penek dolgát az EMFA igencsak megnehezítheti. A mi szerepünk sajnos ebben annyi, hogy adtuk a know-howt.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.