Csabai Máté

A rendszer üvegplafonja

Magyar Péter és a NER

Publicisztika

A NER 15. évében a párt középgenerációjának egyik, önmagában szürke funkcionáriusa dezertált, majd a rendszer eddigi legeredményesebb kihívója lett. Nem véletlenül.

Mivel a Magyar Péter-jelenséget átitatják a bulvárelemek – mindenekelőtt a pikáns és drámai magánéleti szál –, és mivel a kormánnyal kritikus közvélemény hajlamos a Fideszt és a környékét egyetlen monolitként látni, kevés szó esett arról, pontosan honnan is érkezett a Tisza Párt vezére. Magyar Péter egyike azoknak a negyveneseknek, akik a párt ellenzéki éveiben fűzték szorosra kapcsolatukat a Fidesszel, és ezt az antigyurcsányista dac formálta szövetséget a putyinizálódás évei is csak lassan kezdték ki. Most úgy tűnik, Magyart az igazságérzete késztette a szakításra, hiszen kicsekkolásakor a „Mészáros–Tiborcz-féle családi részvénytársaság”, a „Tónik, Ádámok és Barbarák” országa ellen emelt szót. De legalább annyira űzte kifelé a NER-ből az is, hogy látta, Orbán személyzeti politikája mit művel a saját korosztályával.

Kordonbontó nemzedék

Magyar Péter felmenőinek rangos névsorát sokat emlegették már: a családfán megtaláljuk Mádl Ferenc volt köztársasági elnököt, nagyapja a köztelevízió népszerű jogi műsorának szakértő szereplője, a Jogerős becenéven emlegetett Erőss Pál volt, édesanyja, Erőss Monika jelenleg is az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese, igaz, júliusban esedékes nyugdíjazása miatt január óta már szabadságon volt, illetve a felmentési idejét tölti.

Magyar Péter hamburgi tanulmányútján került jó viszonyba Gulyás Gergellyel; akkor, amikor a Fidesz már réges-rég túl volt az irányváltáson, és éppen polgári-konzervatív pártként definiálta magát: a hajdani liberális párt talán – ahogyan Navracsics Tibornak – meg sem felelt volna Magyar ízlésének.

A vele (is) készült legkorábbi tévéfelvételen, 2002 júniusában a huszonegynéhány éves Magyar Péter az ATV Közhang című műsorában szerepelt. Az egyik beszólásából az idei kampányban kisebb ügy lett; pedig nem is az az érdekes, hogy Magyar elejtett egy rosszízű poént Medgyessy Péterről és a kötélről – nyilvánvalóan a márciusi Kövér-féle köteles beszédre utalva –, sokkal izgalmasabb a minden lében kanál fiatalember, aki tele van fésületlen, provokatívan előadott mondanivalóval; az a Fidesz – bár a párt mai arca az akkori vereség után kezdett megformálódni – még nem a pocakos, mázsás renyheséggel politizáló Fidesz. Magyar ott volt a mozgalmas évek sűrűjében.

Varga Juditot 2005-ben ismerte meg. Fiatal jogászként mindketten güriztek éjjel-nappal, megházasodtak, családot alapítottak – tiszta love story, film is készülhetne róla. A fiatal ügy­véd Gulyás Gergellyel közösen alapítványt hozott létre Ne féljetek! néven a 2006-os utcai tüntetések rendőri áldozatainak ingyenes jogi képviseletére – a szlogen megmaradt belőle. Magyarék alapítványának kuratóriumában ott csücsült Erőss Pál, Fábry Sándor, Morvai Krisztina, Mádl Ferencné és Schmidt Mária. Utóbbi személye azért is érdekes, mert amikor 2006-ban Gyurcsány nagyon megverte Orbánt, a Fidesz vezetőjével szembeni párton belüli elégedetlenségnek (puccskísérletnek csak nagyon óvatosan neveznénk) Schmidt volt az egyik fő alakja. Nem tudjuk, hogy Magyar huszonöt évesen mit gondolt minderről, ahogyan azt sem tudjuk, mit gondolt arról az ezt követő folyamatról, melynek során Orbán, nem kevés fenyegetőzés árán, megszilárdította hatalmát a Fideszben.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.