"A provokációra a nők adták meg a választ"

  • Gabriela Rogowska
  • 2020. november 5.

Publicisztika

Az abortusztörvény szigorítása miatt a lengyelországi helyzet bármikor elszabadulhat.

A Magyar Narancs csütörtökön megjelent legfrissebb számában Gabriela Rogowska újságíró, műfordító, a Res Publica Nowa című folyóirat munkatársa veszi számba, mi váltotta ki a lengyelországi abortusztörvény elleni tiltakozásokat, miként hergeli Jarosław Kaczyński köztársasági elnök saját szavazóit és a tüntetőket, illetve hogyan eszkalálódhat és hova vezethet a jelenlegi helyzet. Néhány részlet a publicisztikából.

Október 22-én a Julia Przyłębska elnöklete alatt álló, s politikai kinevezettekkel feltöltött lengyel alkotmánybíróság (a poznańi jogásznőt Jarosław Kaczyński egy ízben „az utóbbi évek társasági felfedezésének" nevezte) határozatot hozott, mely szerint az a jogszabály, amely a magzat károsodása vagy betegsége esetén lehetővé teszi az abortuszt, ellentétes az alaptörvénnyel. Minthogy az országban tavaly elvégzett összes abortusz 96 százalékának ez volt a törvényi alapja, a gyakorlatban ez a határozat teljeskörűen betiltja az abortuszt Lengyelországban.

(...)

Amint azt sejteni lehetett, az alkotmánybíróság ítélete erőteljes társadalmi tiltakozáshoz vezetett. (...) Mindenekelőtt két társadalmi csoport vette birtokba az utcát: a nők és az ifjúság. Ők adnak hangot a felháborodásuknak, amiért a kormány, a hatalom merényletet követett el a jogaik és az alanyiságuk ellen. Nem akarnak lemondani a jövőjükről.

(...)

A tüntetések egyik fontos szimbóluma a hangos trágárság lett. A tiltakozó nők ezzel fejezik ki mélységes felháborodásukat és tiltakozásukat az ellen, hogy beavatkoznak szabadságuk szférájába. Mint kiderült, e trágárságok katartikusan hatottak, a nőknek erőt adtak, ugyanakkor le is meztelenítették mindazt az álszentséget és protekcionizmust, amivel nap mint nap kénytelenek megküzdeni. A nők sztrájkja nem is annyira az abortusz kérdéséről indított nyilvános beszédet, mint a nők és az ifjúság helyzetéről a lengyel társadalomban, az egyház helyéről, vagy az erkölcsi normák és a jogi normák viszonyáról. A kommentárok hullámai a mélyben megbúvó paternalizmus és fundamentalizmus zátonyait fedték fel, amelyeken nem csak a társadalmi normák, de a törvényalkotás is darabokra törik.

(...)

A tiltakozások első napjaiban a Google keresőjébe leggyakrabban beírt szavak egyike – a „nők sztrájkja" és a „lockdown" mellett – az aposztázia volt. Azaz a keresztény hit elhagyása. Sokan fognak elfordulni az egyháztól, s Lengyelország Írország példáját követheti, amely Európa egyik leginkább katolikus országából az egyházból való tömeges távozás szimbóluma lett. Evidensnek tűnik tehát az is, hogy a Lengyelországban zajló társadalmi forradalom a lengyel egyházat is valamiféle megújulásra kényszerítse.

(...)

A tiltakozások korábban szunnyadó ener­giá­kat szabadítottak fel. Olyan csoportok jutottak szóhoz, amelyek eddig nem vettek részt egyenlő jogon a közbeszédben. Ez háború – ez volt a tiltakozó mozgalom egyik első jelszava, annak a nyomatékosítása, hogy a nők ezúttal nem hagyják abba, nem adják fel, és nem ejtenek túszokat sem.

Mi az összefüggés a kormány által katasztrofálisan kezelt lengyelországi járványhelyzet és az abortusztörvény-ellenes megmozdulások között? Mit követel a tüntetéseken főszerepet játszó fiatal generáció? A lengyel publicista írásából ez is kiderül. A teljes írást elolvashatja a Magyar Narancs legfrissebb számában, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.