A koronavírusos csapattal is lejátszatták a meccsét az NB I-ben

Publicisztika

Így hozza elő a járvány és az abnormális szabályok a sportból a sportszerűtlenséget.

A hír mindössze ennyi: a magyar labdarúgó-bajnokságban vasárnap az MTK idegenben 4-0-ra legyőzte az Újpestet. Ez nagyjából annyira érdekelheti a közvéleményt, amennyire maga a komolyan legkevésbé sem vehető magyar focibajnokság, vagyis az NB I: semennyire. Csakhogy a mérkőzésnek volt egy érdekessége, ami jól mutatja, a nézők előtt játszott hazai focimeccseken ugyanolyan emberkísérlet zajlik, mint mondjuk az oktatásban. (Most ne menjünk bele abba, miért eleve nonszensz szurkolókat beengedni a stadionokba mindenféle létszámkorlát nélkül meg úgy általában; a magyarázat ebben a cikkünkben olvasható.)

Az eset tehát megér egy misét. Az Újpest pénteken közölte, hogy a felnőtt csapat nagy része és a szakmai stáb koronavírusos. Olyan játékosok is, akik másfél hónapja túlestek a fertőzésen, de most újra megfertőződtek. A klub ezért kérte a mérkőzés elhalasztását, amire viszont csak akkor lett volna lehetőség, ha az ellenfél, az MTK beleegyezik. Ekkor, vagyis mindkét csapat egyetértése esetén az MLSZ engedélyezi a halasztást. Hogy ez a koronavírus-járvány alatt miért nem automatikus, azért van, mert a szövetség augusztusban olyan határozatot hozott: egy csapat mindössze egy esetben halaszhatja el a meccsét, akkor is az ellenfele hozzájárulásával. (Nem árt ízlelgetni ezt a remek szabályt. Egyszer lehet csak halasztani a járvány alatt, aminek eddig világszerte 1,2 millió áldozata van.)

Nem azért kérte az Újpest, hogy játsszák máskor a meccset, mert nem volt jobb dolga. Pénteken még úgy nézett ki, 10 felnőtt focistája léphet pályára, vasárnapra ez 7-re csökkent. A keret nagyrészét így ifisták alkották. Ennek a csapatnak rúgott egy négyest a bátor és legfőképpen sportszerű MTK, miután nem ment bele a meccs halasztásába. Magyarázkodó közleményükben odáig jutottak, hogy az ő csapatuk már-már kritikusabb helyzetben volt, mint a koronavírusos Újpest (nem igaz). Viszont most legalább büszkélkedhetnek azzal, hogy lealázták a 17 éves gyerekeket, sőt, egyik hős játékosuk még az újpesti közönségnek is volt bátor mutogatni a tinédzsereknek rúgott gólja után. De ha már erről a meccsről és a nem-halasztás körülményeiről írunk, érdemes megjegyezni, szeptemberben a Paks csapata szerette volna más időpontban játszani a Ferencváros elleni bajnokiját a játékosok koronavírus-fertőzöttsége miatt, de az első számú fideszes kirakatcsapat nem egyezett bele. A fair play-ről és a történtek focit illető részéről talán ennyit.

Egyik eset sem fordulhatott volna elő, ha az MLSZ és persze a kormány komolyan veszi és úgy is kezeli a koronavírus-járványt. Hogyha esetleg egy idióta focimeccs helyett karanténba mentek volna a fertőzéssel érintett csapat játékosai (ahogy egyébként az eljárásrend előírja). Hogyha nem a miniszterelnök durván kártékony és irritáló focihóbortja határozna meg mindent. Hogyha nem ettől és a hatalmi tébolytól függne a járvány elleni védekezés. Játsszák csak le a meccset, hiszen az országnak működnie kell, mit számít, ha a játékosok esetleg összevissza fertőzik egymást! Elvégre ugyanez történik az iskolákban (nem vezették be a digitális oktatást stb.), az egészségügyben (nincs több tesztelési kapacitása a mentőknek, háziorvosokat hívnak be a kórházakba és még sorolhatnánk), az élet szinte minden területén. A cinikus és nem létező, elmaradt intézkedések a hivatalos hazugságok ellenére mindenből az ellenkezőjét, a legrosszabbat hozzák elő. Az oktatásból és az egészségügyből lassan a működésképtelenséget és a káoszt, a sportból a sportszerűtlenséget. Leginkább pedig a járvány kontrollálatlan terjedését.

(Címlapképünkön: A negyedik újpesti gól szerzőjének, Szakály Péternek (b2) gratulálnak csapattársai, Bacsa Patrik (b) és Máté Zsolt (j2), jobbról Nemanja Antonov (j) a labdarúgó Magyar Kupa 6. fordulójában játszott Iváncsa KSE - Újpest FC mérkőzésen az iváncsai sportpályán 2020. október 7-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.