A koronavírusos csapattal is lejátszatták a meccsét az NB I-ben

Publicisztika

Így hozza elő a járvány és az abnormális szabályok a sportból a sportszerűtlenséget.

A hír mindössze ennyi: a magyar labdarúgó-bajnokságban vasárnap az MTK idegenben 4-0-ra legyőzte az Újpestet. Ez nagyjából annyira érdekelheti a közvéleményt, amennyire maga a komolyan legkevésbé sem vehető magyar focibajnokság, vagyis az NB I: semennyire. Csakhogy a mérkőzésnek volt egy érdekessége, ami jól mutatja, a nézők előtt játszott hazai focimeccseken ugyanolyan emberkísérlet zajlik, mint mondjuk az oktatásban. (Most ne menjünk bele abba, miért eleve nonszensz szurkolókat beengedni a stadionokba mindenféle létszámkorlát nélkül meg úgy általában; a magyarázat ebben a cikkünkben olvasható.)

Az eset tehát megér egy misét. Az Újpest pénteken közölte, hogy a felnőtt csapat nagy része és a szakmai stáb koronavírusos. Olyan játékosok is, akik másfél hónapja túlestek a fertőzésen, de most újra megfertőződtek. A klub ezért kérte a mérkőzés elhalasztását, amire viszont csak akkor lett volna lehetőség, ha az ellenfél, az MTK beleegyezik. Ekkor, vagyis mindkét csapat egyetértése esetén az MLSZ engedélyezi a halasztást. Hogy ez a koronavírus-járvány alatt miért nem automatikus, azért van, mert a szövetség augusztusban olyan határozatot hozott: egy csapat mindössze egy esetben halaszhatja el a meccsét, akkor is az ellenfele hozzájárulásával. (Nem árt ízlelgetni ezt a remek szabályt. Egyszer lehet csak halasztani a járvány alatt, aminek eddig világszerte 1,2 millió áldozata van.)

Nem azért kérte az Újpest, hogy játsszák máskor a meccset, mert nem volt jobb dolga. Pénteken még úgy nézett ki, 10 felnőtt focistája léphet pályára, vasárnapra ez 7-re csökkent. A keret nagyrészét így ifisták alkották. Ennek a csapatnak rúgott egy négyest a bátor és legfőképpen sportszerű MTK, miután nem ment bele a meccs halasztásába. Magyarázkodó közleményükben odáig jutottak, hogy az ő csapatuk már-már kritikusabb helyzetben volt, mint a koronavírusos Újpest (nem igaz). Viszont most legalább büszkélkedhetnek azzal, hogy lealázták a 17 éves gyerekeket, sőt, egyik hős játékosuk még az újpesti közönségnek is volt bátor mutogatni a tinédzsereknek rúgott gólja után. De ha már erről a meccsről és a nem-halasztás körülményeiről írunk, érdemes megjegyezni, szeptemberben a Paks csapata szerette volna más időpontban játszani a Ferencváros elleni bajnokiját a játékosok koronavírus-fertőzöttsége miatt, de az első számú fideszes kirakatcsapat nem egyezett bele. A fair play-ről és a történtek focit illető részéről talán ennyit.

Egyik eset sem fordulhatott volna elő, ha az MLSZ és persze a kormány komolyan veszi és úgy is kezeli a koronavírus-járványt. Hogyha esetleg egy idióta focimeccs helyett karanténba mentek volna a fertőzéssel érintett csapat játékosai (ahogy egyébként az eljárásrend előírja). Hogyha nem a miniszterelnök durván kártékony és irritáló focihóbortja határozna meg mindent. Hogyha nem ettől és a hatalmi tébolytól függne a járvány elleni védekezés. Játsszák csak le a meccset, hiszen az országnak működnie kell, mit számít, ha a játékosok esetleg összevissza fertőzik egymást! Elvégre ugyanez történik az iskolákban (nem vezették be a digitális oktatást stb.), az egészségügyben (nincs több tesztelési kapacitása a mentőknek, háziorvosokat hívnak be a kórházakba és még sorolhatnánk), az élet szinte minden területén. A cinikus és nem létező, elmaradt intézkedések a hivatalos hazugságok ellenére mindenből az ellenkezőjét, a legrosszabbat hozzák elő. Az oktatásból és az egészségügyből lassan a működésképtelenséget és a káoszt, a sportból a sportszerűtlenséget. Leginkább pedig a járvány kontrollálatlan terjedését.

(Címlapképünkön: A negyedik újpesti gól szerzőjének, Szakály Péternek (b2) gratulálnak csapattársai, Bacsa Patrik (b) és Máté Zsolt (j2), jobbról Nemanja Antonov (j) a labdarúgó Magyar Kupa 6. fordulójában játszott Iváncsa KSE - Újpest FC mérkőzésen az iváncsai sportpályán 2020. október 7-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.