Nagy Ádám

A (s)Emmi ágán

Mihez nem ért Rácz Zsófia, és miért baj ez?

  • Nagy Ádám
  • 2021. március 10.

Publicisztika

Az ELTE jogtudományi karán működő Politológus Műhely által rendezett online beszélgetésen Rácz Zsófia, az ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkár kijelentette, hogy az ő pozíciójában nem kell olyan munkát ellátni, amihez komoly szakmai végzettség kell.

Az elhangzottak miatt az ifjúsági szakemberek csak azért nem vágták fel az ereiket, mert az elmúlt évtizedben ezen szakma – hathatós kormányzati közreműködés mellett – tulajdonképpen megszűnt.

Európa ifjúságügyi szempontból is szerencsésebb felében a fiatalokra koncentráló szociális munka, a neveléstudományok, az ifjú­ság­segítés (a youth work – a fiatalokkal a szabadidős térben foglalkozó szakma) komoly hagyományokkal és stabil munkaerőpiaci perspektívával bírnak. Magyarországon ellenben az elmúlt tíz évben az ifjúságsegítő szakmát összevonták a művelődésszervezővel és az andragógussal, s az „ilyen állat nincs is” fogalmával leírható új irány a közösségszervezés lett. Bár sokféle ifjúságszakmai tevékenység valóban közösségben végezhető, ám egyes részei kifejezetten az egyénre fókuszálnak. Az ún. személyes ifjúságsegítő tevékenység éppen az életük egyes területein vagy a teljes élethelyzetük miatt krízissel küszködőkön lenne hivatott segíteni; de az egyéni autonómia, a részvétel vagy a jövőtervezés segítése érdekében végzett munka sem elsősorban közösségi tevékenység.

El nem végzett feladatok

Ezen és még vagy tucat más segítő tevékenységnek adnának teret azok a klubok, ifjúsági házak, amelyek az elmúlt évtizedben nagyrészt elsorvadtak; állami pályázatok és támogatás hiányában leginkább csak az elkötelezett önkormányzatok védőhálójának köszönhetően működhettek tovább. A lélekszámban feleekkora Norvégia országos hálózatba szervezett ifjúsági közösségi tereinek száma hatszázon felüli. De a közösségben végzett tevékenységek szemléletmódjában is ég és föld a különbség. Drezdában a diakónusok konyhává átalakított busza hetente kétszer a korábbi orosz laktanyából átépített, menekültek számára fenntartott lakótelepre látogat, ahol – miközben az animátorok a gyerekekkel játszanak – megtanítják a munkahellyel még nem rendelkező felnőtteket az idényzöldségekből főzhető ételek elkészítésére, hogy ne csak junk food jusson az asztalra. Barcelonában a generációk közti szakadék szűkítésén dolgozva egyes ifjúsági házak nyugdíjasokat is fogadnak; Finnországban már az 1970-es évek óta van lehetőség ifjúsági önkormányzatok alakítására, sőt, fél évtizede a városi önkormányzatok mellett kötelező ilyet működtetni.

A reformátusok Bárka tábora a Balatonnál

 
Gondtalan ifjúság (Rácz Zsófia tábort nyit meg 2020 nyarán) 
Fotó: Varga György/MTI

A pandémia alatt Európában tucatnyi módszertani kiadvány született az online ifjúsági munkáról. Nem csoda, hiszen – miképp az iskoláknak – az ifjúsági tereknek is egy hétvége alatt kellett átállniuk az online működésre. S bár Európában sem leányálom az ifjúság élete, Magyarországon a szakemberek, szakmai szervezetek az elmúlt egy évben történteket inkább rémálomként élték meg. Néhány, a helyettes államtitkárral baráti szervezethez történt látogatástól eltekintve nem kaptak tényleges segítséget a munkájukhoz (az nem számít annak, amikor az ifjúságügy igazgatási vezetésére hivatott kolléga elmenekül a sajtó elől, miképp tette ezt tavaly nyáron az RTL riporterével). Nem csoportosítottak át forrásokat, pláne nem bővítették azokat, nem születtek az online munkát támogató állami módszertani anyagok; az államtitkárság legfontosabb feladatainak egyike az volt, hogy a fideszes kifizetőhelyként elhíresült Design Terminálra szignózta ki az országos szinten mérhetetlenül kevés szabadon felhasználható ifjúsági források jó részét, 100 millió forintot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”