A néppel, a néptől

  • 1999. november 25.

Publicisztika

Az a mód, ahogy Tribuszerné Margitka lebukott, pont olyan, mint Margitka egész pályafutása. Margitka fejére nem tűztek ki vérdíjat, lefülelését nem követte érdemérmek hullása, tiszteletére nem koccintott a belügyminiszter, egyetlen pandúr sem hablatyolt "hónapokon át tartó szívós nyomozati" izékről. Margitkát valaki felnyomta, érdek nélkül, csak azért, mert besúgni jó. Majdnem olyan jó, mint uzsorakamatra pénzt kölcsönözni.


Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc

A Margitkáról az "eltűnése" óta elterjedt pletykák, miszerint a szélhámosnő már rég megpattant Brazíliába, ahol napjait aranybarna bérfiúk társaságában tölti homokos strandokon, légből kapottnak bizonyultak. Margitka igazából el sem tűnt. Egy darabig a dél-alföldi tanyavilágban, egy rokonánál húzta meg magát, nyilván virágos otthonkában és lukas sízoknira húzott strandpapucsban etette a tyúkokat, mint bármelyik középkorú asszony a dél-alföldi tanyákon, csak ő esténként nem ukrán lepedőn és román matracon hajtotta álomra fejét, hanem néhány milliárd forint készpénzen.

 

 

Jó, nem járkált szendvicsemberként a Váci utcában, hogy "Tribuszerné vagyok, tessék mondani, hanyas villamossal jutok a Gyorskocsi utcába", de abban, hogy később épp az ORFK Teve utcai székházának közelében bérelt hónapos szobát, akkor is volt valami naiv rafinéria. Margitka, aki két lábbal gyökerezik a magyar valóságban, nem úgy gondolkozott, mint minden racionális bűnöző elem gondolkozott volna ("annyira nem lehet hülye a rendőrség, hogy pont az orra előtt ne keressen" - az ilyenekkel van tele a Kozma utca). Nem. Margitka pontosan tudta, intuitíve, hogy a rendőrség annyira hülye. Margitka tudta, hogy a rendőrség készséggel elhiszi a legendákat Brazíliáról, melyeket a délutáni szappanoperák világától inspirált nép szőtt, és inkább az efbíájnak meg az interpolnak passzolja le a melót: szívjanak azok. (És különben is: ha nemzetközi körözést adtak ki ellene, akkor nem megy külföldre, ez csak világos.) És annak idején Margitka épp ilyen hibátlanul érzett rá arra, hogy a nép milyen gondolatokat forgat alacsony homloka mögött a meggazdagodás mikéntjéről. Margitka egy egész megyével hitette el, hogy az uzsorakamat épp olyan demokratikus, mindenki számára hozzáférhető intézmény lett, mint mondjuk az ombudsman vagy a pártalapítás.

Más síbolók rongyos százmilliókért lemennek kutyába, megválasztatják magukat képviselőnek, bohócot csinálnak magukból a tévében, évekig járnak egyetemre azért, hogy össze tudjanak hozni egy csalárd szerződést vagy egy kisebb áfacsalást; ne adj´ isten erőszakoskodnak. Margitkának erre nem volt szüksége. Ez az asszony píár-munka, piackutatás és számottevő felső kapcsolatok nélkül, kisiparilag sikkasztott 3,2 milliárd forintot. Mondjuk a négyes metró Köztársaság téri megállóját. A Tocsik-botrányban inkriminált összeg négyszeresét.

Pályafutására nem is tehetett pontot más, mint az árulás.

Népdalok örökítik meg emlékét.

(Képünk 1996-ban készült, újabbat nem találtunk róla.)

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.