Annak, akit illet

  • 1999. november 25.

Publicisztika

Jeszenszky Géza volt külügyminiszternek van egy jó tulajdonsága. Nem bír hazudni. Néha próbálkozik vele, de annyira karakán férfiú, hogy az, amit tényleg gondol és csinál, valahogy mindig kiderül. Így volt ez 1990 őszén, amikor a parlamentben azt mondta: rajta és pártján kívül nemigen képviseli senki hitelesen "a magyarság nemzeti értékei és érdekei iránti elkötelezettséget". Próbálta titkolni, de kikívánkozott. És hiába igyekezett hazudni néhány hónappal később is, amikor a rádióban azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány nem szállított fegyvereket Horvátországnak, miközben a fegyverekkel tán már lőttek is. A miniszterből idén nyáron az bukott ki, hogy a romákat mihaszna népségnek tartja, akiket a magyar állam a tenyerén hordozna, de ők folyton beleharapnak e jóságos kézbe, lopnak, csalnak, bűnöznek.

Jeszenszky Géza volt külügyminiszternek van egy jó tulajdonsága. Nem bír hazudni. Néha próbálkozik vele, de annyira karakán férfiú, hogy az, amit tényleg gondol és csinál, valahogy mindig kiderül. Így volt ez 1990 őszén, amikor a parlamentben azt mondta: rajta és pártján kívül nemigen képviseli senki hitelesen "a magyarság nemzeti értékei és érdekei iránti elkötelezettséget". Próbálta titkolni, de kikívánkozott. És hiába igyekezett hazudni néhány hónappal később is, amikor a rádióban azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány nem szállított fegyvereket Horvátországnak, miközben a fegyverekkel tán már lőttek is. A miniszterből idén nyáron az bukott ki, hogy a romákat mihaszna népségnek tartja, akiket a magyar állam a tenyerén hordozna, de ők folyton beleharapnak e jóságos kézbe, lopnak, csalnak, bűnöznek.

Most a miniszter lekomcsizza, maffiózónak nevezi és Goebbelshez hasonlítja a magyar sajtónak azt a részét, amely kritikusan viszonyult a miniszter úr jelenlegi és volt munkaadójához (is), és avval vádolja őket, hogy ők segítették a sírba Antall Józsefet; és evvel vérig sérti ezen újságírók és lapok olvasóit, nézőit és hallgatóit is. Több millió magyar polgárt. A miniszter ezt sem bírta eltitkolni. És gyanítjuk, nem is akarta. A nagykövet ugyanis mindezt egy klasszikus feljelentő levélben tette, melynek igenis volt célja: az, hogy a Pulitzer-díj alapítóját a díjat kiosztó kuratórium leváltására rábírja.

Persze már az sem mellékes, hogy milyen baromságok, tévképzetek és romlott előítéletek zsonganak a Magyar Köztársaság legfontosabb külképviselete vezetőjének fejében. De minimális programként, nagyvonalúan fogadjuk el azt a tézist, hogy mindegy, mi van egy köztisztviselő agyában, ha képes bizonyos civilizációs és kulturális normák betartásával megszólalni és viselkedni. Jeszenszky azonban az elmúlt kilenc év során számos alkalommal bizonyította, hogy e normák betartása meghaladja szellemi képességeit és erkölcsi színvonalát. Érdekesség, hogy jelenlegi munkaadói is ezt gondolták egykor - például amikor 1990 őszén a Fidesz-frakció is kivonult az ülésteremből felszólalása után.

Meddig fogja még őket lejáratni?

És a hazáját?

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.