A pojáca reggelije

Publicisztika

Ha valaki a Marsról érkezett múlt pénteken Magyarországra, először arra is gyanakodhatott, hogy itt nem tisztelik eléggé a törvényeket. Legalábbis azt, ami tiltja a templomok kétszáz méteres körzetében a riszálást s a ridikül pörgetését, egyszóval a magakellető viselkedést. Szerencsére a parlamentben megengedi, így Vona Gábor, ahogy a templomuktól egyre közelebb haladt az ország házához, úgy sértett egyre kevésbé törvényt - benn meg már egyenesen törvénytől védve volt. Az addig tartó úton kíváncsi szempárok kísérték, eléugrott egy riporter, s nekiszegezte a kérdést: Gábor, leveszi? Gábor talányosan mosolygott, s annyit mondott, legyen ez meglepetés...

Ha valaki a Marsról érkezett múlt pénteken Magyarországra, először arra is gyanakodhatott, hogy itt nem tisztelik eléggé a törvényeket. Legalábbis azt, ami tiltja a templomok kétszáz méteres körzetében a riszálást s a ridikül pörgetését, egyszóval a magakellető viselkedést. Szerencsére a parlamentben megengedi, így Vona Gábor, ahogy a templomuktól egyre közelebb haladt az ország házához, úgy sértett egyre kevésbé törvényt - benn meg már egyenesen törvénytől védve volt. Az addig tartó úton kíváncsi szempárok kísérték, eléugrott egy riporter, s nekiszegezte a kérdést: Gábor, leveszi? Gábor talányosan mosolygott, s annyit mondott, legyen ez meglepetés...

Ez meglepetés? Még azon sem csodálkoztunk volna, ha egy hirtelen mozdulattal szétrántja a zakóját, s ország-világ meglátja, hogy alatta leopárdmintás fűzőt és cicifixet visel. Nem mindegy, mit hord Vona Gábor?

Nos, annyiban azért mégsem, hogy a leopárdmintás mídert tudomásunk szerint nem tiltja a törvény - de ez tán a törvények betartatóinak nagyobb baja, mint a láthatóan izguló, lámpalázas Vona Gábornak. A helyére érve is csak fészkelődött, meddig kell még várni. De aztán eljött az ő nagy pillanata is, levethette végre a zakóját! Le is vette, behúzott nyakkal, mereven előre nézve, a kisebbrendűségi kivagyiság öszszes dacával a tekintetében. És csak nézett előre, hogy most mi lesz. Percekig is eltartott neki, vagy tovább is, mire leesett a tantusz, mire rájött, hogy nyert... Õ nyert!

Múlt pénteken megalakult Magyarország új parlamentje, a testület, amit a népfenség a törvénykezés nemes feladatára kiválasztott - felemelő, nagyszerű alkalom az ilyen, jobb helyeken. Itt egy silány bohóctréfával el lett lopva az egész, úgy, hogy a Vona körül lebzselő pár száz kiválasztott szekundált ehhez. Hol volt Orbán Viktor, aki azt ígérte, hogy ad neki két pofont, és hazazavarja, hol volt? Úgy látszik, nem mert kikezdeni vele - voltaképpen megértjük, Vona valamelyik párttársa azóta már a nagy nyilvánosság előtt is elárulta, hogy legszívesebben a folyosón játszaná le a parlamenti ügyeket. Hol volt a Fidesz? Ott volt, s az ügyvezető kormányra mutogatott, oldja meg az. Mellesleg az meg is tette, amit kellett - de vajon ősszel vagy jövőre mi lesz, ha Vona megint gárdistának vagy csak úgy szimplán nyilasnak öltözik, akkor kihez futnak? S hol volt a Lehet Más a Politika? Úgy értették, hogy lehet ilyen? És a szocialisták? Elég annyi, hogy diszkréten hátat fordítanak?

Ki így, ki úgy, az új magyar törvényhozás már a legelső napján képtelen volt megvédeni azt, amit rábíztak - a törvényeket. Mit várhatunk tőlük, ha már a startjuk ennyire tragikomikus?

A Vona Gábor-féle törvénytiprók megeszik őket reggelire.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.