A pojáca reggelije

Publicisztika

Ha valaki a Marsról érkezett múlt pénteken Magyarországra, először arra is gyanakodhatott, hogy itt nem tisztelik eléggé a törvényeket. Legalábbis azt, ami tiltja a templomok kétszáz méteres körzetében a riszálást s a ridikül pörgetését, egyszóval a magakellető viselkedést. Szerencsére a parlamentben megengedi, így Vona Gábor, ahogy a templomuktól egyre közelebb haladt az ország házához, úgy sértett egyre kevésbé törvényt - benn meg már egyenesen törvénytől védve volt. Az addig tartó úton kíváncsi szempárok kísérték, eléugrott egy riporter, s nekiszegezte a kérdést: Gábor, leveszi? Gábor talányosan mosolygott, s annyit mondott, legyen ez meglepetés...

Ha valaki a Marsról érkezett múlt pénteken Magyarországra, először arra is gyanakodhatott, hogy itt nem tisztelik eléggé a törvényeket. Legalábbis azt, ami tiltja a templomok kétszáz méteres körzetében a riszálást s a ridikül pörgetését, egyszóval a magakellető viselkedést. Szerencsére a parlamentben megengedi, így Vona Gábor, ahogy a templomuktól egyre közelebb haladt az ország házához, úgy sértett egyre kevésbé törvényt - benn meg már egyenesen törvénytől védve volt. Az addig tartó úton kíváncsi szempárok kísérték, eléugrott egy riporter, s nekiszegezte a kérdést: Gábor, leveszi? Gábor talányosan mosolygott, s annyit mondott, legyen ez meglepetés...

Ez meglepetés? Még azon sem csodálkoztunk volna, ha egy hirtelen mozdulattal szétrántja a zakóját, s ország-világ meglátja, hogy alatta leopárdmintás fűzőt és cicifixet visel. Nem mindegy, mit hord Vona Gábor?

Nos, annyiban azért mégsem, hogy a leopárdmintás mídert tudomásunk szerint nem tiltja a törvény - de ez tán a törvények betartatóinak nagyobb baja, mint a láthatóan izguló, lámpalázas Vona Gábornak. A helyére érve is csak fészkelődött, meddig kell még várni. De aztán eljött az ő nagy pillanata is, levethette végre a zakóját! Le is vette, behúzott nyakkal, mereven előre nézve, a kisebbrendűségi kivagyiság öszszes dacával a tekintetében. És csak nézett előre, hogy most mi lesz. Percekig is eltartott neki, vagy tovább is, mire leesett a tantusz, mire rájött, hogy nyert... Õ nyert!

Múlt pénteken megalakult Magyarország új parlamentje, a testület, amit a népfenség a törvénykezés nemes feladatára kiválasztott - felemelő, nagyszerű alkalom az ilyen, jobb helyeken. Itt egy silány bohóctréfával el lett lopva az egész, úgy, hogy a Vona körül lebzselő pár száz kiválasztott szekundált ehhez. Hol volt Orbán Viktor, aki azt ígérte, hogy ad neki két pofont, és hazazavarja, hol volt? Úgy látszik, nem mert kikezdeni vele - voltaképpen megértjük, Vona valamelyik párttársa azóta már a nagy nyilvánosság előtt is elárulta, hogy legszívesebben a folyosón játszaná le a parlamenti ügyeket. Hol volt a Fidesz? Ott volt, s az ügyvezető kormányra mutogatott, oldja meg az. Mellesleg az meg is tette, amit kellett - de vajon ősszel vagy jövőre mi lesz, ha Vona megint gárdistának vagy csak úgy szimplán nyilasnak öltözik, akkor kihez futnak? S hol volt a Lehet Más a Politika? Úgy értették, hogy lehet ilyen? És a szocialisták? Elég annyi, hogy diszkréten hátat fordítanak?

Ki így, ki úgy, az új magyar törvényhozás már a legelső napján képtelen volt megvédeni azt, amit rábíztak - a törvényeket. Mit várhatunk tőlük, ha már a startjuk ennyire tragikomikus?

A Vona Gábor-féle törvénytiprók megeszik őket reggelire.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.